Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A magyar foci két gazdag kirakatcsapata, a Ferencváros és a Mol Fehérvár mellett a Felcsút és a Kisvárda indulhat idén az európai kupasorozatok selejtezőjében. Tizenkét éve ilyenkor a Kisvárda épp a megye 1 középmezőnyében volt, Felcsúton pedig a Videoton B-csapata játszotta a hazai meccseit - megnéztük, mi történt azóta.
Nem nagyon lehet annál szürreálisabb élményben része egy magyar futballszurkolónak, mint megérkezni idegenbeli meccsre Felcsútra vagy Kisvárdára. Önmagában meghökkentő egy 1800 lakosú faluban egy 3500 férőhelyes csillogó-villogó stadion, vagy a szegényebb arcát mutató északkelet-magyarországi tájon átutazva megérkezni egy 16 ezres kisvárosba, ahol ott van az ország harmadik legnagyobb csúszdaparkja, Aquacinema, benne őslénypark, sporthotel, terveztek látványszegénynegyedet, teniszakadémiát, sportcsarnokot, és persze ott van a nemrég átadott stadion (a lówellnessközpont pedig még el sem készült). De az egészet igazán extrémmé az teszi, hogy tudjuk, ezek a helyek nemrég még nem voltak rajta Magyarország futballtérképén az apróbetűs részek között sem. 2010 tavaszán, a NER első napjaiban a Várda SE épp a 10. helyet szerezte meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei első osztályban, Felcsúton pedig nem is önálló csapat volt ekkor, hanem a Videoton FC-Puskás Akadémia néven futó fehérvári B-csapat játszott a falu széli pályán.
Most pedig Felcsút és Kisvárda is képviseli Magyarországot az európai kupák selejtezőiben, a Ferencváros és a Mol Fehérvár mellett, méghozzá úgy, hogy az NB I. hétvégi záró fordulójában dől el, kettejük közül melyik lesz a második, melyik a harmadik.
Normális körülmények között az egész ország szimpátiáját elnyerő hőstörténet lehetne egy kistelepülés komoly focimúlt nélküli csapatának nagyra töréséből – hát még kettőéből egyszerre –, itt azonban a legtöbb szurkoló inkább megdöbbenve figyeli, hogy mi történik. Főleg azzal szembeállítva éles a kontraszt, hogy a bajnokság utolsó fordulójának nagy tétje az, hogy az európai szinten is értelmezhető történelmű MTK és Kispest közül melyik esik ki. De nem lehet azt mondani, hogy önmagában a NER-közeliség garancia a sikerre: most már annyi a hatalmon lévőkhöz sok szálon kötődő csapat, hogy az élboly és a középmezőny mellett egyre gyakrabban a kiesők is közülük kerülnek ki, egyszerűen mert alig van más (idén a Gyirmótra lehet ezt mondani, ők már most biztos kiesők). Ezért is érdemes megnézni, honnan jutott el oda ez a két csapat, hogy mostanra a behozhatatlan pénzügyi lehetőségeit kihasználó Ferencvárost leszámítva erősebbek bármelyik magyar klubnál.
Felcsút: már nem csak pénz van, eredmények is
A magyarfutball.hu adatbázisa szerint a Felcsút először az 1957. tavaszi félszezonban bukkant fel, amikor az Alcsútot, a Mányt és az Etyeket megelőzve kiharcolta, hogy a következő, őszi-tavaszi rendszerre átálló bajnokságban a Fejér megyei másodosztályban szerepelhessen. Ezek után évtizedeken át ingázott a negyed- és a hetedosztály között, a legtöbb időt az ötödik ligában töltötte. Valami 1998 őszén változott meg: a Felcsút SE akkor feljutott az épp hatodosztálynak számító megye 2-ből, 2002-ben megnyerte a megye 1-et, 2004-ben az NB III-at, 2005 után pedig sorozatban háromszor lett második vagy harmadik az NB II-ben.
Orbán Viktor 2007-ben alapította meg a jogilag a Felcsút SE-től független Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát, az ezt működtető alapítvány elnöke lett nem sokkal később Mészáros Lőrinc, akkor még nem polgármesterként, csak egyszerű helyi vállalkozóként. Az akadémia két évig csak utánpótlással foglalkozott, utána állapodott meg a Videotonnal (amelyet nem sokkal korábban vett át Garancsi István Market-vezér), hogy a székesfehérváriak B-csapataként játsszon tovább az NB II-ben, a Felcsút SE pedig visszalépett a megye 3-ba. 2012-ben, amikor az MLSZ úgy döntött, hogy a B-csapatok nem játszhatnak a másodosztályban, megalakult a Puskás Akadémia FC önálló csapatként, a Videoton II átadta neki az indulási jogot, egy évvel később feljutott az NB I-be, ahol sokáig a középmezőny alja és közepe között ingázott, 2020-ban viszont már harmadik lett, 2021-ben második.
Siker nem lehetett volna bőkezű támogatások nélkül. A 24.hu 2021 végén készített egy összesítést arról, hogy amióta a cégek a társasági adójukat felajánlhatják sportegyesületeknek, a felcsúti focira 36,3 milliárd forint támogatás érkezett, ez azóta még egymilliárddal nőtt. A szponzori szerződések pénzügyi részleteit nem köteles senki sem nyilvánosságra hozni, de így is sokatmondó, hogy a klub honlapján a támogatók listáján nem csak a Mészáros-cégbirodalom nagy része van ott, hanem például a Strabag, a Mol, a Penny Market, a CBA, a Stadler Trains, a Swietelksy, a Duna Asztalt, a Hódút, a ZÁÉV is úgy gondolta, hogy megéri nekik pénzzel támogatni a felcsúti focit. Régebben a Közgép is a szponzorok közé tartozott, aztán ahogy Simicska Lajos összeveszett Orbán Viktorral, eltűnt a listáról.
A magyar foci egyik legszórakoztatóbb olvasmánya a felcsúti klub honlapján található kérdezz-felelek. Ebben elmagyarázzák például azt, hogy a stadion nem közpénzből épül, nem lesz pénzügyileg fenntarthatatlan, és egyébként sem azért ott építették meg, hogy közel legyen Orbán Viktor családjának hétvégi házához, hanem a miniszterelnök vásárolt telket évekkel korábban épp a Felcsút SE régi pályája mellett. Az még így is elvitathatatlanul igaz a felsorolásból, hogy mai áron már kimondottan olcsónak tűnik a Pancho Aréna, a 3,8 milliárd forint csak tíz évvel ezelőtt nézett ki sok pénznek, ma már 10-20 milliárdokért épülnek stadionok.
A klubot üzemeltető Puskás Futball Kft. a 2021-ről szóló céges beszámolója szerint egy év alatt 4,8 milliárd forint értékesítésből származó árbevételt ért el, az egyéb bevétel kategória pedig 200 millió forintot jelentett, ami együtt már ötmilliárdos bevétel volt – hogy miből állt össze ez, azt nem írták le. A bevétel kicsit több, mint fele elment a bérköltségekre, de az egyéb kiadások után is szép nyereség maradt: 2021-et összesen 536 millió forint profittal zárta a cég. Mindenesetre most már az UEFA-tól is érkezik pénzdíj: 2020-ban az Európa Liga első selejtezőfordulójában a kiesés ellenére 240 ezer eurót keresett a klub, 2021-ben pedig az Európai Konferencia Liga első selejtezőjén a továbbjutás és a másodikon a kiesés 350 ezer eurót ért.
Kisvárda: Látványberuházások tömege mellé fért be a foci
A kisvárdai foci hosszú idő után először 2013-ban került be az országos hírekbe, akkor is leginkább csak azért, mert a másodosztályba feljutásról döntő Szeged-Kisvárda meccsen a szegedi szurkolók kétszer rohantak be a pályára játékosokat verni. A szabolcsi kisvárosban 1911-ben alakult focicsapat, a történelme jelentős részében NB III-as volt, néha egy-két szezonra lecsúszott a megye 1-be, 1949-ben és 1978-ban pedig megnyerte a harmadosztályt, hogy egy évvel később utolsóként essen ki az NB II-ből. A 2000-2001-es szezonban a harmadosztály első helyén állva pénzügyileg összeomlott, innen szervezték meg a korábbi klubtól papíron független Várda SE-t, amely a hatodosztályból indulva próbált egyre feljebb törni. 2011-ben lett NB III-as, egy évvel később újoncként azt is megnyerte, de pénzügyi okok miatt nem vállalta a másodosztályt. 2013-ban aztán már a pénz sem volt akadály, 2018-ban pedig feljutott az NB I-be.
Az első osztályt már új stadionjában kezdhette a csapat – a Várkerti Stadion az első, 2014-es tervek szerint 120 millió forintba került volna, ehhez képest 2,5 milliárdos lett a végösszeg. Ugyanez a 2018-as év volt az, amikor a kisvárdai Seszták Miklós, addigi nemzeti fejlesztési miniszter kikerült a kormányból, de a helyi nagy fejlesztések nem maradtak abba. Kisvárda azóta is rendszeresen bekerül a hírekbe egy-egy teljesen extrémnek tűnő új beruházással, ezek között lassan fel sem tűnik a sportfejlesztés, de az európai selejtező így is új szint.
A Várda Labdarúgó Kft. is közzétette már a 2021-es beszámolóját: abban az évben 1,4 milliárd forint nettó árbevétel jött össze, 974 millió forintot fizettek ki bérköltségként, és 327 millió forintos profitot hozott össze a cég.
A futballklub szponzorainak listája jóval rövidebb, mint Felcsúton, helyi vállalatok mellett a Mol, a Volkswagen és a Háda az ismertebb név, a legfontosabb azonban közülük a névadó szponzor, az állami milliárdokat sorozatban nyerő helyi Master Good Kft. Az élelmiszeripari cég vezetője, Bárány László még 2018-ban beszélt nekünk az ottani fociról is: mint mondta, ez a sport
„kiszámítható gazdasági értékkel nem bír, nem is ez a dolga, hanem az, hogy szórakoztasson”.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
