Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hamarosan az utolsó élvonalbeli focicsapat is a NER-hez kerülhet, ha igaznak bizonyul a pletyka az Újpest eladásáról. Azt viszont már tényként kezelhetjük, hogy A Kispest is a Fidesz közelébe került. Magunk elé vettük az NB I tabelláját, és megnéztük, hogy néz ki a tizenkét klub tulajdonosi köre, mi mindenre jutottak a mostani tulajdonosokkal.
Ferencváros
A labdarúgó csapatot működtető cég, az FTC Labdarúgó Zrt. és az összes többi szakoszályért felelős egyesület, az FTC 2011-ig két különálló szervezet volt. Akkor azonban rendkívüli ülést hívtak össze az egyesületnél, és elnöknek választották Kubatov Gábort, a fideszes képviselő vezette új elnökség pedig egy hónappal később, egy euróért megvásárolta a Zrt.-t.
A klubnak ettől kezdve anyagi problémái nem voltak, állami cégek és a közbeszerzések nagy nyertesei szponzorálják, a 14,7 milliárd forintért megépült stadion használati jogát pedig ingyen engedte át az állam. A sportsikerekre kicsit még várni kellett, 2014 óta viszont csak egy olyan szezon volt, amikor ne az 1-3. hely valamelyikén végeztek volna, baj csak akkor van, amikor nemzetközi színtéren is fel kellene mutatni valamit. 2011-et a Zrt. 726 millió forint bevétellel zárta, ehhez képest 2017-ben már 5,3 milliárd forint bevételből gazdálkodhatott, az NB I összbevételének több, mint ötöde hozzájuk került. A csapat új stadiont is kapott: a Groupama Aréna lett az egyik stadion a kettő közül, amelyet nyereségesen tudnak üzemeltetni.
Mol Vidi
A klub a 2007/08-as szezon téli szünetében az összeomlás közelében járt, közel egymilliárd forint tartozás miatt első fokon kizárták az NB I-ből, a Videoton nevet pedig nem használhatta, már évek óta FC Fehérvár néven szerepelt. Ekkor lépett közbe Garancsi István, a Market Zrt. tulajdonosa, és megvásárolta a klubot működtető céget. Elkezdte rendezni a tartozást, visszaszerezte a klublincenszt, és 2009-re a Videotonnal is megállapodott a névhasználat jogáról.
Garancsi 2010 előtt is sikeres üzletember volt, azóta pedig megkerülhetetlen szereplője a magyar építőiparnak. A csapata sikerei sem maradnak el: a Videoton 2009/10 óta csak egyszer végzett a második helynél hátrébb, sőt, a Ferencvárossal ellentétben még nemzetközi összehasonlításban is vannak értékelhető eredményei. Az anyagiakat tekintve az FTC-vel együtt elhúztak a magyar mezőnytől, 4,4 milliárd forintra becslik a költségvetést. Tavaly nyáron újra nevet váltott a klub, azóta Mol Vidi néven szerepel. Új stadion is épült, tavaly őszre, 13,6 milliárd forintért, hétszeri halasztás után.
Újpest
Az Újpest mindmáig nem lett NER-közeli csapat, de kevés klub van, ahol bonyolultabb az elmúlt évek története, mint ott. Egészen 1998-is az Újpesti Torna Egylethez tartozott a klub, majd létrejött az Újpest FC Kft., amely a futballt átvette, a többi szakosztály pedig maradt az UTE-nál. A Kft. 2011-ben került a belga Roderick Duchatelet tulajdonába. Az nem egyedi a magyar fociban, hogy futballcég és az önkormányzat által is támogatott egyesület papíron külön működik, az már annál inkább, hogy ezek egymás ellen fordulnak. Megtörtént, hogy a klub és az egyesület is indított utánpótlás-csapatot, hogy felvehesse a tao-támogatást, és a vitának azóta sincs vége.
Nem véletlen, hogy a tulajdonos nem feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy megtartsa. A Magyar Nemzet szombati számában legalábbis úgy nyilatkozott Duchatelet, hogy bár nem aladó, ha valaki ad érte 20 millió eurót, akkor viheti. A kormányközeli lap pedig már azt is sejti, ki lehet a vevő: Garancsi István. Ebben az esetben meg kellene ugyan válnia a Viditől, de erre nyilván találnának saját körben megoldást.
Debrecen
A kaszinótulajdonos Szima Gábor 2001 óta volt a DVSC Futballszervező többségi tulajdonosa. Politikai szerepet soha nem vállalt, de a NER-en ő is nagyot kaszált: csak az ő és Andy Vajna cégei kaptak jogot kaszinók üzemeltetésére. 2012-ben az MSZ Kaszinó vette meg Szima tulajdonrészét a klubban – az üzlet családon belül maradt, a kaszinós cég ugyanis ifjabb Szima Gáboré. A fideszes vezetésű önkormányzat 25 százalékos tulajdonos.
A Debrecennek az előző évtizede volt igazán sikeres: 2003 és 2010 között egyszer sem csúsztak le a dobogóról, ötször lettek bajnokok, 2009-ben még a BL-be is bejutottak. Azóta még kétszer megnyerték az NB I-et, 2014 óta viszont sosem, sőt, 2017-ben az is csak az utolsó fordulóban dőlt el, hogy bentmaradnak. Az új stadion 2014-re épült meg, 12,5 milliárd forintból, ez lett a ferencvárosi mellett a másik nyereségesen üzemeltetett aréna.
Kispest
A Hemingway Group 2006-ban vásárolta meg a Budapest Honvédot. Azóta átrendezték a tulajdonosi kört, de a lényeg nem változott: végső soron George F. Hemingway a főnök. Most nagy változás jöhet. Az Mfor nemrég arról írt, hogy Hemingway már el is fogadta Mészáros Lőrinc ajánlatát, a 24.hu viszont úgy értesült, hogy egy fideszes politikus, Bozó Zoltán cége, a metALCOM Zrt. lehet a vevő. Az m4sport híre szerint utóbbi lett a befutó. Bozó korábban polgármesterjelöltként indult Szentesen a Fidesz színeiben, de nem aratott sikert, az üzletben azonban nem panaszkodhat: cége üzemeltetheti ugyanis a déli határkerítést.
A klubbal se bukhat nagyott: a korábbi idők létbizonytalanságának vége, a tudatos építkezés pedig annyira kifizetődött, hogy 2017-ben bajnok lett a csapat, a Videoton-Ferencváros párosnál sokkal kevesebb pénzből gazdálkodva. A stadionépítés nagyon nehezen akart összejönni, több sikertelen tender után mostanra jutottak el oda, hogy bontják a Bozsik stadiont. A mostani terv az, hogy 11,7 milliárd forintból készül el.
Mezőkövesd
„Semmi szokatlan nincs abban, ha a kormány egy kiemelkedően sikeres csapatot támogat” – mondta Tállai András 2013-ban, amikor a kormány az árvízvédelmi keretből 400 millió forintot átrakott az NB I-be akkor feljutó csapat stadionjának építésére. A Mezőkövesd Zsóry FC tulajdonosa a Mezőkövesdi SE, ahol Tállai elnökségi tag – ugyanő korábban az egyesület elnöke, azelőtt társadalmi elnöke volt. A kisváros csapata, amely 2009-ben még az NB III Mátra csoportjában vitézkedett, ebben az évtizedben az NB II teteje és az NB I középmezőnye között ingázik, vadonatúj stadionjában. A stadionépítésre nagyjából 1 milliárd forintot adott az állam, a mezőkövesdi fociba pedig eddig 3,2 milliárd forint tao-pénz áramlott, aminél többet csak a szombathelyi és a felcsúti fociba tettek a cégek (de azért fejlődés itt is van: 2017 óta már nem szóról szóra ugyanazt az indoklást adják be a tao-pályázathoz, mint azelőtt három évig).
MTK
Az MTK Sportegyesület – ahogy sok más helyen, itt is a focin kívüli összes szakosztály tartozik ide – elnöki posztját 2010-ben, három nappal az Orbán-kormány megalakulása előtt vette át Deutsch Tamás. A labdarúgó klubot működtető céget egy évvel később adta el Várszegi Gábor, akkor az MTK SE kapta a legnagyobb tulajdonrészt. Aztán 2014-ben a Blue & White Investment Zrt. megvette a klubot – ennek a vállalatnak az egyik tulajdonosa Deutsch Péter egy cége. Az EP-képviselő testvére most a cég elnöke. A csapat 2016-ban kapott új stadiont, több, mint 7 milliárd forintért. Az eredmények felemásak, de ez már így volt a Várszegi-éra utolsó éveiben is: volt már dobogó, volt már kiesés is.
Paks
A Paksi FC 100 százalékos tulajdonosa a Paksi Sportegyesület. A bajnokság egyik legkisebb költségvetésű csapata nagyrészt önkormányzati támogatásból működik. Még azt is kibírták, hogy 2014-ben, épp az után, hogy a Fidesszel összevesző Süli János lett a polgármester, az állami áramcég Dunaújvárosba ment át szponzornak. Süli azóta kibékült a párttal, a város stadionépítése 2017-ben elkezdődött, a Paks pedig évek óta stabil tagja az NB I középmezőnyének. A stadiont teljesen felújítják, nagyjából kétmilliárd forintból. Ebből 600 milliót az állam áll, 800 milliót az önkormányzat, a többi pedig tao-ból, azaz szintén közpénzből jön.
Felcsút
A csapat, amelynél azon is gondolkozunk, magyarázzuk-e egyáltalán, miért nevezzük NER-közelinek. De magyarázzuk.
A Felcsút SE 1994 és 2007 között fokozatosan lépdelt fel a Fejér megyei másodosztályból az NB II-ig.A jogilag ettől független Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát 2007-ben alapította meg Orbán Viktor, majd nem sokkal később az akadémiát működtető alapítvány elnöke lett Mészáros Lőrinc, a település későbbi polgármestere. Két évig a PFLA csak az utánpótlásképzéssel foglalkozott, majd megállapodott a Videotonnal, a fehérváriak B-csapataként játszott tovább az NB II-ben, a Felcsút SE pedig a megye 3-ba lépett vissza.
2012-ben az MLSZ úgy döntött, hogy B-csapatok nem szerepelhetnek a másodosztályban, mire gyorsan megalakult a Puskás Akadémia FC, a Videoton II pedig átadta neki az indulási jogát. A csapat 2013 óta egy év szünettel NB I-es, a tao-támogatások legnagyobb nyertese, stadionja a 2014-ben 3,8 milliárd forintból megépült Pancho Aréna, ahova kétszer annyian férnek be, mint ahányan a faluban laknak. Ritka szórakoztató olvasmány egyébként a klub honlapjára felkerült Gyakori kérdések és válaszok, ahol hosszan magyarázzák, miért nem közpénz a tao, miközben a bíróság jogerősen kimondta ezt, vagy miért mondják, hogy Makovecz Imre tervezte a stadiont, aki két évvel az építkezés előtt meghalt, illetve milyen büszkék arra, hogy az építők és támogatók között van a Közgép.
Egyedül a költségvetéshez méltó eredmények nem akarnak jönni. Pedig pénzben nincs hiány: amióta a tao-rendszer létezik, nagyjából 23 milliárd forintot kapott a felcsúti focialapítvány.
Diósgyőr
„Maradjunk annyiban, hogy egy Magyarországon vállalkozásokat működtető ember esetében nem baj, ha szerepet vállal olyan ügyekben, ami egyébként is fontos neki, főleg akkor nem, ha például az ország első számú politikai vezetőjének is fontos ugyanez az ügy” – így magyarázta 2011-ben Leisztinger Tamás, hogy bár addig inkább a baloldallal üzletelt, a Fidesz hatalomra kerülése után csapatot vett Miskolcon. A klubot működtető cég 52 százaléka az övé, az önkormányzat kisebbségi tulajdonos.
Mindkét fél önti a százmilliókat a klubba, hogy az egyáltalán fennmaradhasson, ugyanis 2012 óta egy évet sem sikerült nullszaldósra sem kihozni. Kriza Ákos polgármester a médiában üzengetett többször Leisztingernek, hogy változtatni kéne: nem csak a pénzügyekkel van baj, az eredményekkel is, az elmúlt két bajnokságban az utolsó fordulóban dőlt el, hogy bentmaradnak, és idén is a kiesés elől menekülnek.
Kisvárda
Sokan úgy tartják, hogy a Kelet Felcsútjaként is emlegetett város focicsapata mindent Seszták Miklósnak köszönhet – papíron a volt fejlesztési miniszternek nincs köze a csapathoz, puszta véletlen, hogy az ő felemelkedésével egy időben került rengeteg pénz a városba, drágult az eredeti terv 20-szorosára, 2,5 milliárd forintba az új stadion, került fel a csapat az NB III-ból az NB I-be, és dobnak ki újságírókat indoklás nélkül a lelátóról, miután Seszták megérkezik. A csapat névadó szponzora a helyi baromfifeldolgozó Master Good Kft., amelynek vezetője állítja: nincs semmi különös abban, hogy zsinórban nyerik az állami milliárdokat. A Kisvárdának ez az első éve az NB I-ben, most az utolsó előtti helyen áll.
Haladás
A szombathelyi klub 75 százalékos tulajdonosa a Halmill Kft., amely nem NER-közeli cég. Illés Bélának, a magyar válogatott egykori csapatkapitányának cége 2015-ben vette meg az önkormányzat addigi többségi tulajdonát. A Haladás VSE-nél viszont, amely a foci utánpótlásáért, valamint a futballon kívüli szakosztályokért felel, nem kell sokat kutatni a kormányközeli kapcsolatok után: az elnöke Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje.
A csapat tavalyelőtt kapott új stadiont, 15 milliárd forintból, amelynek az üzemeltetése annyira drága, hogy egyetlen cég sem vállalta, az önkormányzat volt kénytelen fizetni érte. A pályán pedig még nagyobb a szenvedés, kisebb csoda kellene ahhoz, hogy megússzák a kiesést, de terjednek olyan hírek is, hogy akár az NB II-re sem lehet elég pénz.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
