A kérdés annál inkább jogos, mert az idén újabb szénrekord várható az óriási energiaigény miatt.
4,07 milliárd tonna szenet hoztak a felszínre tavaly Kínában, ez 4,7 százalékkal több, mint a megelőző évben. Pekingben a statisztikai hivatal azt is közölte, hogy a szénimport is jelentősen növekedett, 2013 óta nem volt ilyen magas. Az ok? A GDP 8,1 százalékkal nőtt, és a dinamikus növekedésnek óriási volt az energiaigénye. Több nagyvárosban is áramszünet nehezítette az életet, pedig a kínaiak már kezdték lassan elfelejteni azt a korszakot, amikor bejelentés nélkül megszűnt az áramszolgáltatás, még a fővárosban is.
Karbonsemlegesség, de mikor?
Hszi Csin-ping elnök 2020 szeptemberében jelentette be, hogy Kína - a világ egyik legnagyobb környezetszennyezője - karbonsemleges lesz 2060-ban. Ezt Pekingben komolyan is gondolták: több száz szénbányát be is zártak. A kínai nagyvárosokban igen nehéz levegőt venni, mert annyira szennyezett a levegő. Az egyik legfőbb oka ennek a szénfűtés.
Amikor Hszi Csin-ping elnök bejelentette a karbonsemlegesség dátumát, akkor Kína félgőzzel működött a lezárások miatt. Bár 2020-ban is pozitív GDP-növekedést produkált ellentétben a világ legtöbb országával, de az energiaigény visszaesett. A lezárások elmúltával villámgyors kilábalás kezdődött. A széntartalékok pillanatok alatt elfogytak, az atomerőművek és a földgáz-energia képtelenek voltak kielégíteni az igényeket. Pekingben kiadták a jelszót: szénbányászok, termeljetek többet! Azok ezt meg is tették, csakhogy így a szén-dioxid-kibocsátás is megnövekedett.
A környezetvédelmi célok a háttérbe szorultak a gazdaság igényei mögött. A propaganda is változott: a Global Times rámutatott arra, hogy a ritkaföldfémek kitermelése, amelyeket annyira várnak Nyugaton az elektronika céljaira, hihetetlenül energiaigényes. Vagyis ha a Nyugat több lítiumot és más ritka földfémet akar, akkor törődjön bele abba, hogy a karbon semlegesség egyelőre vágyálom marad.
"A karbon semlegességet nem lehet elérni egy nap alatt" - fogalmazta meg a pekingi vezetés új álláspontját Hszi Csin-ping elnök, aki a virtuális davosi konferencián mondott beszédet.
Az energiaigény egyre nő - ezt közölte a nagy hatalmú Reform és Tervbizottság egyik vezetője pekingi sajtóértekezletén. Szerdán a fűtésre használt szén tőzsdei ára 7 százalékkal növekedett, elérve a 775 jüant (122 dollár). Ennek oka részben az, hogy Indonézia átmenetileg felfüggesztette a szén exportját. Az utóbbi időben Indonézia vált Kína egyik legfőbb szénbeszállítójává, miután a kereskedelmi háborúskodás Ausztráliával erősen korlátozta onnan az importot.
Peking idén nagyberuházások indítását tervezi az infrastruktúrában, ennek a várható energiaigénye igen jelentős. Ezért a közeljövőben a szén szerepe is fontos marad az energiamérlegben Kínában annak ellenére, hogy annak csökkentését előírták korábban Pekingben, de a gazdasági realitások felülírták a környezetvédelmi elképzeléseket.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.