Kádár János elismerően csettintene?
Bemutatta gazdasági programját az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom, az ISZOMM. A Szanyi Tibor fémjelezte párt a II. Munkás Büszkeség Napjára keresztelt eseményen bemutatott programnak a Kádár János Terv nevet adta.
Ezt közleményében a párt úgy indokolta: „A magyar történelemben először a Kádár János nevével fémjelzett korszak volt az, amelyben a dolgozó emberek ki tudtak törni a szegénység, nyomor és kilátástalanság fogságából, s világos perspektívákhoz jutottak. A Kádár-korszak kialakulása, majd elmúlása egyaránt döntően külső világpolitikai hatásokra következett be.”
A párt láthatóan könnyen megbocsátja az 1956 után hatalomra kerülő MSZMP-főtitkár tetteit, amit azzal indokolnak: „Kádár János hatalomra kerülése, illetve hatalmának megszilárdítása máig sok vita tárgyát képezi, viszont történelmünk sok más nagy vezető személyiségének módszereihez képest kifejezetten mértékletesnek mondható. Kádár János azonban egyedülálló abban a tekintetben, hogy hatalmát a legkevésbé sem hedonistaként gyakorolta.”
A „nép egyszerű gyermeke” kádári imázs nevében az ISZOMM többek között 250 ezres minimálbért ígér, amely az egészségügy, az oktatás és a rendvédelem területén 350 ezer forintra nőne, bevezetnék a szociális minimumjövedelmet, amely nem alapjövedelem lenne, hanem ma létminimumhoz szükséges összeg biztosítása. Felemelnék a minimálnyugdíjat, állami bérlakásprogramot vezetnének be, 18 évre emelnék a tankötelezettséget és 16 évre szállítanák le a választói korhatárt.
A párt közleménye szerint azt célozta meg, hogy a jövő évi választáson érje el az 5 százalékos, vagyis a parlamentbe jutáshoz szükséges eredményt. Kérdés persze, akad-e Magyarországon annyi választó, aki a Kádár-korszak iránt érzett nosztalgiáját hajlandó voksra váltani, az ISZOMM mindenesetre igyekezett biztosra menni. A Kádár János Terv elég a következő mottót biggyesztette: „A krumplileves legyen krumplileves!”
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.