Az uniós tagállamok 2021 első negyedévét is nagy hiánnyal zárták, bár a megelőző negyedévhez képest a hiány mérséklődött a kiadások csökkenése miatt – írja összehasonlító jelentésében az Eurostat. Az uniós statisztikai hivatal szerint az EU átlagában a hiány az uniós GDP 6,8 százalékára rúgott, míg az eurózóna átlaga 7,4 százalék volt. Az állami bevételek szintje jellemzően nem változott a megelőző negyedévhez képest, míg a kiadások továbbra is magas szintjét a járvánnyal kapcsolatos kiadások magyarázzák.

Az uniós hiánycél elvileg a tagállamok számára a GDP 3 százaléka (éves szinten nézve), de ezt az Európai Bizottság a koronavírus-járvány miatt sem tavaly, sem idén nem kéri számon, sőt még 2022-ben sem fogja.

A déli tagországok adóssága durván elszállt

Ami a tagországok közti különbségeket illeti, az államháztartási egyenlegek azért elég nagy szórást mutattak, Luxemburg és Dánia tudott pluszos negyedévet csinálni, míg a máltai hiány a 10 százalékot közelítette. Magyarország az élmezőnyben végzett 8,5 százalékos deficittel. Ami a tagállamok legtöbbjével ellentétben jelentős javulás 2020 utolsó negyedévéhez képest – igaz, csak azért, mert abban a negyedévben Európa-bajnok 14,4 százalék volt a hiány.

A magas első negyedéves hiány még följebb nyomta az államadósságot, uniós átlagban a GDP 93 százalékára, míg Magyarország esetében 81 százalékra. Ezzel az adattal a magyar államadósság uniós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el. Azt azonban szem előtt kell tartani, hogy a nagyon magas államadósságot görgető országok legtöbbje már a járvány előtt gazdasági nehézségekkel küszködött, ráadásul ezeket a járvány is keményen érintette gazdaságilag, többek közt a turizmuson keresztül. Elsősorban a déli tagországokról, Görögországról, Olaszországról, Portugáliáról és Spanyolországról van szó.

Az EU-országok államadósságai 2020 első negyedéve óta nőnek folyamatosan köszönhetően egyfelől a járvány miatt szükségessé vált többlet kiadásoknak, illetve a gazdasági visszaesésnek – ha csökken a GDP, még akkor is nő a GDP-hez viszonyított adósság, ha számszerűen nem változik. A fentiek után nem meglepő módon főként a déli tagállamok könyvelhették el a legnagyobb államadósság-növekedést, hiszen ezekben alapból magas volt a ráta, jelentős recessziót szenvedtek el, illetve sokat kellett költeniük a károk mérséklésére. Olaszország, Spanyolország és Görögország is 20 GDP-százalékpont fölötti mértékben növelték államadósságukat – amely így Görögország esetében 200 százalék fölé nőtt, tökéletesen megsemmisítve az elmúlt évek szigorú költségvetési politikával elért eredményeit.

Régiós összehasonlításban a magyar eladósodás kiemelkedő

A magyar államadósság 15,2 százalékponttal nőtt, ami a déli országokéhoz képest nem olyan rossz eredmény, ugyanakkor magasabb, mint az uniós átlag, és jóval magasabb, mint a többi régiós országé, amelyek 10–12 százalékpont közötti államadósság növekedéssel megúszták a 2020 eleje és 2021 eleje közti egy évet.

Ráadásul a magyar államadósság régiós összehasonlításban már a járvány előtt is magas volt, a nagyobb növekedéssel pedig az olló még szélesebbre nyílt.

Mindezt úgy, hogy a magyar kormány túlköltekezését közel sem magyarázza a járványválság. Az egészségügyi kiadások persze megugrottak, ahogy minden országban, azonban a gazdasági károk enyhítésének költségeit a kormány alaposan szétterítette, a hitelmoratóriumok, kedvezményes hitelek terhét a jegybank, a bankrendszer, a háztartások és a vállalkozások viselték, viselik és fogják még sokáig viselni. A konkrét kormányzati intézkedések (bértámogatások, közteher-elengedések) nemzetközi összehasonlításban rendkívül visszafogottak voltak. Ugyanakkor a kormány nem hanyagolta el a szívének amúgy kedves területek finanszírozását, mint a sport, az egyházak, a határon túli támogatások.

A kormány nem lassít, a jegybank már próbál

Matolcsy György jegybankelnök szerint a magyar válságkezelés mérlege „vegyes, a teljesítmény közepes”, és „csak a hitelállomány bővülése miatt nem omlott össze 2020-ban a magyar gazdaság”. Matolcsy az utóbbi időben rendszeresen kritizálja a kormányt, elsősorban azért, mert nemhogy idén, de jövőre sem akarják visszafogni a kiadásokat, magasan tartják a hiányt, az államadósságot érdemben nem csökkentik. A jegybankelnök szerint „Európában a jelenlegi, magas deficitek, és a nagy államadósság nem tartható fenn, különösen az eurozónán kívüli, még mindig sérülékeny feltörekvő gazdaságok [mint amilyen Magyarország – a szerk.] esetében".

Emellett az állam a magas kiadási szint fenntartásával túlfűtheti a gazdaságot, olyan plusz keresleteket generál, amelyeket a rendelkezésre álló kapacitások nem képesek kielégíteni. Így felborulnak a kereslet-kínálati egyensúlyok, drágulnak az áruk és az szolgáltatások, inflációs nyomás alakul ki – illetve erősödik a válság során a gazdaságra öntött pénz és a válság utáni visszapattanás okozta nyomás.

A jegybank előrejelzései immár középtávon is a 3 százalékos célnál magasabb inflációt jeleznek előre, ezért szigorítási ciklusba kezdett, elkezdte leállítani a pénzpumpaként működő programokat, illetve kamatemelési sorozatot indított. Közben azonban a kormány tovább nyomja a gázt – a hivatalos magyarázat szerint azért, mert úgy látják, a gazdaságnak további élénkítésre van szüksége az újrainduláshoz. Ugyanakkor aligha véletlen, hogy a hiányt és az adósságot növelő intézkedések jelentős része, például az 54. heti nyugdíj, a 25 alattiak szja-mentessége, a gyermekesek szja-visszatérítése a 2022 tavaszán esedékes országgyűlési választásra vannak kihegyezve.