Nem tartja biztonsági kockázatnak a Fudan Egyetem érkezését, de az irodáját rendszeresen átnézeti poloskák után Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke erről az Azonnalinak adott interjúban beszélt.
Álproblémának tartja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, hogy az ellenzék biztonsági kockázatokat emleget a Fudan Egyetemmel kapcsolatban. Parragh László azt mondta az Azonnalinak: ő személy szerint örül annak, hogy a kínai felsőoktatási intézmény Magyarországra, Budapestre jön.
Az interjúból kiderült, hogy az MKIK is javasolta a kormánynak az oltási igazolás bevezetését. Az oltásokról összességében pedig azt mondta Parragh László:
Ha öt-hatmillió embernek már megvan ez az igazolás, ne őket küldjük karanténba, hanem őket hagyjuk normálisan élni. És ha valaki nem szeretné beoltatni magát, őt küldjük karanténba, ne a védettséggel rendelkező többséget.”
Hozzátette ugyanakkor, hogy nem akar első- és másodrendű állampolgárokat.
A kamarai elnök arról is beszélt, hogy a boltok négyzetméter-alapú leosztását, a nyitvatartás meghosszabbítását és a kijárási tilalom kezdetének eltolását, valamint az újraindítás következő lépésének tekinthető terasznyitást ők javasolták. Parragh mindehhez hozzátette: „nehéz ezt kiszámolni, és erről nem nagyon mer senki beszélni, de napi tizenöt-húszmilliárd forintba kerül az a központi költségvetésben, hogy válság van”.
Az interjúban a Fideszből kilépett Szájer József korábbi EP-képviselő ügye is szóba került, mivel Szájer a soproni Széchenyi István Gimnáziumba járt, Parragh osztálytársa volt. A kamara elnöke azt mondta, Szájert nagyon okos embernek tartja, és az elsők között volt, akik a botrány kirobbanásakor felhívták. Parragh úgy véli, hogy a Szájer körüli ügyet Brüsszel indította, „amikor leginkább szükség volt arra, hogy valami botrány legyen Magyarország körül”. A volt politikust szerinte beáldozták, de ő továbbra is a barátjaként tekint rá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.