Az amerikai pénzügyminiszter azt szeretné elérni, hogy világszerte egységes legyen a társasági adó kulcsa, hogy az országok ne szipkázzák el egymástól a nagy adófizetőket. Magyarországot is komolyan érintené, ha a terv valósággá válna.
Épp itt lenne az ideje, hogy globális minimálértéket állapítsanak meg a társasági adónak – véli Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere, aki ennek érdekében az OECD-vel működik együtt.
"A globálisan meghatározott minimális társasági adó véget vethetne annak a destruktív versenynek, amely egyre lejjebb viszi az adókulcsokat" – érvelt Yellen a szenátusban, amikor jóváhagyták jelölését. A nagy globalizációs trend ugyanis lehetővé tette az amerikai óriásoknak, hogy ne otthon adózzanak, hanem oda menjenek, ahol a legkevesebb adót kell fizetni.
A hatás pedig óriási: a világ multinacionális cégei adóik 40 százalékát, mintegy 700 milliárd dollárt adóparadicsomokban rótták le 2017-ben – írja a The Washington Post. És a verseny fokozódik: 2000 és 2018 között 76 ország csökkentette a társasági adószintjét, nem azért, mert annyira nem volt szüksége a pénzre, hanem hogy így csábítson oda vállalatokat. Éppen ezért Yellen azt szeretné elérni, hogy a globális minimum meghatározásával véget vessenek ennek a versenynek.
Erre persze szüksége is van az amerikai pénzügyminiszternek, hiszen az USA épp most hagyott jóvá egy 1900 milliárdos gazdaságélénkítési csomagot, így minden fillérre szüksége van az országnak.
A helyzetét az sem segíti, hogy előző kormányzat alatt 35 százalékról 21 százalékra szállították le a társasági adót. Ezt azzal indokolta akkoriban Donald Trump, hogy vissza kell csalogatni az országba az amerikai tőkét. Ebből végül semmi sem lett, viszont a költségvetés hiánya elszabadult, amit most a koronavírus-válság tovább fokozott.
Mennyi az annyi?
Az OECD terve szerint 12 százalék körül lenne a globális minimális társasági adó kulcsa. Mindez persze nem lenne kötelező, ám megakadályozhatná, hogy egyes vállalatok egyből áttegyék székhelyüket más országba, ha valahol adót emelnek vagy éppen csökkentenek.
A lap szerint Yellen az ügyben már több kollégájával is tárgyalásokat folytatott, ám egyelőre nem világos, hogy ezek mekkora sikerrel kecsegtetnek, hiszen az adózási szabályok összehangolása minden, csak nem könnyű feladat. És persze vannak, akik máris attól félnek, hogyha sikerülne is megállapodni, akkor az azzal az eredménnyel járna, hogy több cég is az OECD-n kívüli államokba vinné az adózását.
A The Washington Post megemlíti Magyarországot is, ahol jelenleg 9 százalék a társasági adó. A tervezet szerint a magyar kormány kitarthatna a szint mellett, ám a különbözetre, vagyis a 3 százalékra jogosultak lennének a külföldi cégek anyaországai. Vagyis egy itt dolgozó francia cég itthon befizetné a 9 százalékot, a maradékra pedig a francia állam tehetné rá a kezét. Ezt viszont Magyarország minden bizonnyal úgy élné meg, mintha tőle vennék el a pénzt, ezért felemelné a társasági adót 12 százalékra – írja a lap. Így viszont a külföldi cégek szempontjából már kevésbé vonzó célpont lenne Magyarország.
Jelenleg egy dolog a biztos: egy ilyen tervet akkor is évekbe telne végigvinni, ha mindenki támogatólag állna hozzá, márpedig a magyar példa is mutatja, szinte biztosan lennének ellenzői, így pedig legalábbis kétséges az elfogadása. Tárgyalni persze lehet róla, ahogy azt teszik is most.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.