Mindössze 2-3 százalékos lehet a gazdasági növekedés a következő két évben, az infláció sem a kormány által várt mértékben fog csökkenni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzése szerint.
Pocsék képet fest az OECD egészségügyi jelentése Magyarországról: a legfontosabb mutatókban a sor végén kullog az ország, legyen szó az egészségügy finanszírozottságáról, az egy főre jutó orvosok számáról, illetve életkoráról, a várható élettartamról vagy éppen a prevenciós szűrésekre eljáró lakosság arányáról. Önmagában a tanulmányt olvasva is látszik tehát az egészségügyi ellátórendszer összeomlás-közeli állapota.
Eddig még sohasem fordult elő, hogy ne fogadták volna megfelelő szinten a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) magas rangú munkacsoportjának tagjait – erősítette meg a HVG-nek adott nyilatkozatában Julia Fromholz, az OECD korrupció-ellenes divíziójának vezetője. Arról is beszélt, hogy mi várható az október 15-16-ra tervezett látogatás törlése után.
A találkozó témája az lett volna, miért nem fogadta meg Magyarország a több éve megtett ajánlásaikat.
A nyugdíjreform volt a források folyósításának egyik feltétele. Simonovits András közgazdász szerint Orbánék visszakozásának oka a 2026-os választás.
Egyre nehezebben fenntartható a magyar nyugdíjrendszer, a kormány reformot ígért az EU-nak. A lehetséges irányokat vázolja a világ 38 országát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD abban a tanulmányban, amelyet a magyar kormánnyal együttműködve készített. A kormány egyelőre nem kommentálja a megállapításokat.
Az OECD szerint a magyar gazdaság 2,4 százalékkal nőhet idén. A kormány 4 százalékot tűzött célul.
Európában és Ázsiában rosszabb lehet a gazdaság idei helyzete, mint ahogy eddig várták, az Egyesült Államokban sokkal jobb. Az áremelkedés szinte mindenhol lefékez, de azért akad ország, ahol megismerhetik a 250 százalékos inflációt – áll az OECD friss jelentésében.
Hogyan jutott el a globális minimumadó koncepciója néhány év és elbukott próbálkozások után a megvalósításig? Hogyan formálta saját érdekei szerint az Egyesült Államok, és hogyan érinti Magyarországot? Erről ír vendégcikkében Kocsis Richárd, az EY szakértője.
Diploma nélkül lehet valaki óvónő, a felső tagozatban alsós tanítói végzettséggel is lehet tanítani. A tanárhiány sajátos felszámolási kísérletével az oktatás is a felszámolás felé halad. Vélemény.
Azok az országok, ahol már a pandémia előtt is széles körűen használták a digitális eszközöket az oktatásban, sokkal kevésbé estek vissza a PISA-teszteken. Ugyanakkor, ahol a diákok órákig csetelnek és játszanak az iskolában is, 49 ponttal kevesebb pontot értek el matematikából. Érdekes viszont, hogy ahol egyszerűen tiltják a mobilt a suliban, a diákok éjszaka sem kapcsolják ki az értesítéseket, nem tanulják meg ugyanis a felelős eszközhasználatot. A tiltás tehát önmagában nem megoldás.
Még soha nem értek el olyan alacsony eredményt a magyar diákok a PISA-teszteken, mint tavaly, és olvasás-szövegértésből is csak 2015-ben voltunk ilyen mélyen. A visszaesés majdnem minden országban tetten érhető. A magyar oktatási rendszer méltányossága továbbra is az egyik legrosszabb. Cikkünkben térképen és területenként rendezhető táblázatban mutatjuk az eredményeket.