Az országban a felnőttkori jövedelem ugyan függ attól, ki milyen családból jön, de sokkal kevésbé, mint más államokban.
Érdekes eredményeket hozott egy tanulmány, melyben svájci kutatók az ország jövedelmi és oktatási mobilitását vizsgálták meg. A g7.hu által szemlézett, 850 ezres adatbázist használó kutatás szerint Svájcban a gyerekek felnőttkori jövedelme ugyan függ attól, hogy milyen családból jönnek, de sokkal kevésbé, mint más államokban. A társadalom legszegényebb ötödébe tartozó fiataloknak pedig 13 százalék esélye van arra, hogy felkerüljön a leggazdagabb ötödbe (az Egyesült Államokban ugyanez az arány mindössze 7,5).
Meglepő, de Svájcban a gyerekek nagy része (70 százaléka) szakiskolában folytatja a tanulmányait általános iskola után. A medián jövedelmű családi helyzetig a gyerekeknek mindössze 10 százaléka választja a gimnáziumot és csak e középérték felett kezd el erősen növekedni az arányuk. Ugyanez igaz az egyetemi végzettségre is.
Ez azt mutatja, hogy Svájc oktatási szempontból nem mobilis, ennek azonban a cikk szerint több oka is lehet.
Az egyik, hogy bár egyetemet nem végeznek a szakiskolába került gyerekek, a gyakornoki idejük után mégis sokan szereznek valamilyen másfajta magasabb végzettséget. A másik, hogy Svájcban kifejezetten alacsony az egyetemi vagy érettségi végzettséghez kapcsolható bérprémium. Ráadásul a szakiskoláknak nincs tandíja és néha még valamennyi fizetést is kapnak a gyerekek.
Emiatt az országban még a gazdag családok gyerekeinek is a fele inkább a szakmunkásképzőt választja.
(Címlapképünk illusztráció.)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.