Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Olyan programokat tudnának megvalósítani az önkormányzatok, amelyekre sem uniós, sem hazai források nincsenek. Lassan már a következő uniós ciklusról kellene beszélni, de még a 2014–20-as pénzről sem állapodtak meg.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége teljesen átszabatná az önkormányzatok finanszírozását is, hiszen a veszélyhelyzet alatt több forrást is elvontak az önkormányzatoktól. Az 1700 tagú önkormányzati szövetség múlt pénteken ült össze, itt felvetették az adórendszer átalakítását, a falvak és nagyvárosok után a kisvárosok fejlesztését, és az EGT és Norvég Alapokról való mielőbbi megállapodást.
A tanácskozás után kiadott közleményükben azt írták, hogy 2022-re várják a korrekciót, de sürgetik az egyezséget Norvégiával, mert az EGT és Norvég Alap forrásait felhasználva tudnának olyan területeket fejleszteni, mint például az idősellátás, illetve a felzárkóztatási programok helyi finomhangolása. Ráadásul vannak olyan önkormányzatok, amelyek, mivel fejlettebb régiókban vannak, az uniós forrásokhoz sem juthatnak hozzá, holott a pénzeső nem hullik rájuk, legfeljebb a szomszédos, valóban tehetős nagyvárosra.
Az EGT Alapban 109 millió euró, a Norvég Alapban 105,7 millió euró ragadt bent a politikai szkanderezés miatt. Az előbbi források Liechtenstein, Izland és Norvégia büdzséjéből, az utóbbi norvég költségvetésből érkezik. Az alapokért „cserébe” ezek az országok is élvezhetik az európai belső piac előnyeit. Az alapokból olyan országok kaphatnak támogatást, amelyek nem érik el a nemzeti jövedelem uniós átlagának 90 százalékát, így 15 állammal kell megállapodást kötniük a „mentoroknak”. Magyarország esetében 77 milliárd forint lóg a levegőben, amit a 2014–20-as ciklusban kellett volna elkölteni, ha meg tudnak a felek állapodni. Arról a Népszava írt egy hónappal ezelőtt, hogy Magyarország a 15 ország közül az egyetlen, amely 2014 óta nem kapott egy fillért sem az alapokból.
Az alkudozás a teljes összeg öt százalékát kitevő Norvég Civil Alap magyarországi civil „elosztója” miatt folyik, a kormány ugyanis nem fogadja el a pénzosztásnak azt az alapelvét, hogy annak függetlennek kell lennie a kormánytól. Mindez azért káros, mivel az összeg jelentősebb részét állami szervek, háttérintézmények, magáncégek és önkormányzatok költhetnék el.
Mit veszítünk a „lesorosozott” civilek miatt?
Vízpótlásban, idősek ellátásában, energiahatékonysági és más programokban 170 pályázatot zártak le 2017-ig, ebben a ciklusban 150 millió eurót költhettek el a pályázók. Mórahalmon, az elsivatagosodás miatt fenyegetett Homokhátság vízpótlásában fontos beruházásra költötték el az EGT közel 300 millió forintját. Most ennek köszönhetően folytatódhat, már uniós forrásból a térség öntözővíz-ellátását biztosító rendszer további kiépítése. Hajdúböszörmény, Törökbálint, Rácalmás, Pécs, Alsómocsolád és más önkormányzatok is fejenként 2–300 millió forintot használhattak ezekből a forrásokból, hol az idősellátásban, hol pedig szociális szolgáltatások fejlesztésére.
Az önkormányzatok mellett magáncégek is pályázhattak, de az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, az Országos Tisztiorvosi Szolgálatnak, minisztériumoknak és kórházaknak is jutott a „norvég” pénzből. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal például 794 millió forintot használhatott fel a romák lakta térségekben dolgozó védőnők munkakörülményeinek a javítására, de a zöldalapból üzemek költhettek el 2-300 millió forintot a hulladék, illetve a talaj- és vízszennyezés csökkentésére. Az önkormányzatok elsődlegesen a kapacitásfejlesztésre, illetve helyi közszolgáltatások minőségének javítására pályázhattak eddig. Most mégis bennragadt ez a pénz.
Sok hűhó semmiért
A kormány az Ökotárs Alapítvány ürügyén indított támadást a források szétosztásáért, mivel az öt százaléknyi civil pénz hazai koordinálását végző szervezetet a kormány „Soros-szervezetnek" bélyegezte. 2014-ben vizsgálta az Alapítványt a KEHI és a NAV, végül a jelentések szerint találtak szabálytalanságokat, mint például magáncélra vásárolt zokni és befőttes gumi. Azóta persze már eltelt néhány év, a 2014-ig tartó ciklus hivatalos zárása 2017-ben megtörtént, az Ökotárs Alapítvány vezetőjét, Móra Veronikát is kitüntették, de az újabb ciklus pénzkereteiről szóló megállapodás egyelőre még nem született meg.
Tavaly ősszel Perényi Zsigmond, az ITM európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek nyilatkozva még mindig kötötte az ebet a karóhoz, szerinte a magyar kormány számos javaslattal állt elő arról, mely szervezet vegye át az Ökotárs szerepét, de a norvég tárgyaló fél megmakacsolta magát. „Nem húzhatják a dolgot a végtelenségig, egyszer oda kell, hogy adják a magyaroknak járó pénzt” – mondta Perényi a lapnak. A novemberi interjúból az derül ki, hogy továbbra is a pénzt kezelő szervezet közös kiválasztásához ragaszkodik a magyar kormány. (Perényi júniusban távozott a posztjáról.) Megkerestük az ITM Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárságát, a Miniszterelnökséget és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy állnak most az egyeztetések az alapokkal kapcsolatban, mikorra várható, hogy ezek hozzáférhetővé válnak, de még nem válaszoltak.
Legatyásodott önkormányzatok
Az alapokban rekedt pénz persze töredéke az uniós forrásoknak, mégis jól jöhet, mivel a mostani, 2020-ig tartó uniós ciklus keretei már nagyjából kimerültek, az újak pedig legkorábban valamikor jövőre lesznek elérhetőek. Közben a járvány és az arra reagáló kormányzati intézkedések is alaposan átírták az önkormányzatok büdzséjét, így most nagyon jól jönne ez a 70 milliárd forint, amire az önkormányzatok is pályázhatnának, így nem is csoda, ha felkerült a megegyezés sürgetése a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének listájára.
Más is van ezen a listán, például az önkormányzatok szeretnék visszakapni az elvont gépjárműadót, illetve az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszerének felülvizsgálatát is szükségesnek gondolják. Érdekes felvetés is szerepel az állásfoglalásban: az ingázók bérének arányában, a munkahely szerinti önkormányzat helyett a dolgozó lakhelyének kasszájába kerüljön a munkáltató iparűzési adója.
Annak a gyakorlatnak is véget vetnének a TÖOSZ tagok, hogy rendkívüli támogatásért kilincseljenek azok az önkormányzatok, ahol a költségvetés stabilitásának biztosítására nem vetettek ki helyi adókat. A TÖOSZ azt is szeretné, hogy a nagyvárosokat támogató Modern Városok Program és a Magyar Falu Program után a kisvárosokra is figyeljen a kormány.
Schmidt Jenő, az önkormányzati szövetség fideszes elnöke szerint, ha nem is azonnal, de egy kis idő elteltével többnyire beépíti a kormány a javaslataikat a saját programjába. Rövidesen kiderül, hogy mennyi folyik be a településeken az adókból, és miből lesz lehetőségük az elkövetkező években gazdálkodniuk, hiszen szinte minden központi finanszírozást az adóbevételek után számítanak ki.
Mindenesetre, az Ökotárs Alapítvány, ami miatt látszólag kitört a háború, szeptember elején pályázatot írt ki azoknak a civil szervezeteknek a számára, amelyek a járvány okozta károkat igyekeztek, igyekeznek tompítani. Az alapítvány saját forrásból ad pénzt a civileknek.
Borítóképünkön: tüntetés a civil szervezetek kormányzati vegzálása ellen 2015-ben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
