Gazdaság Serdült Viktória 2020. szeptember. 16. 14:15

Magyarországot nem említette, de Orbánnak is üzent Ursula von der Leyen

Az Európai Unió valaha volt leghosszabb évértékelőjét mondta el Ursula von der Leyen, de még így is csak a következő 12 hónap feladatait tudta felsorolni. A koronavírus-járvány árnyékában nemcsak az egészségügy és a gazdaság helyreállítására jutott idő, az Európa Bizottság elnöke azt is bejelentette, hogy 40 százalékról 55 százalékra módosítják a 2030-ra kitűzött szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célt. A komoly kritikákból jutott Oroszországnak és a jogállamiságot megsértő tagállamoknak is.

Nem volt egyszerű dolga Ursula von der Leyennek, aki első alkalommal mondott évértékelő beszédet, mióta megválasztották az Európai Bizottság elnökének. Az Európai Parlament képviselői előtt nemcsak arról kellett számot adnia, milyen megoldásokat tervez a koronavírus-járvány okozta világválságra, hanem az Európai Unió előtt már évek óta tornyosuló problémákat sem hagyhatta figyelmen kívül.

Talán ez volt az oka, hogy Von der Leyen beszéde lett a valaha volt leghosszabb uniós évértékelő: 79 percig tartott. A leírva 8179 szavas szöveg szerint a következő időszakban a fő prioritások az egészségügy összehangolása, a gazdaság helyreállítása, a klímaválság, a digitalizáció és a versenyképesség megőrzése lesznek. Jutott azonban pár szó Oroszországnak, az emberi jogoknak, és ami talán Magyarország számára a legfontosabb, a jogállamiságnak is.

Az, hogy a koronavírus okozta vészhelyzet mennyire uralja az Európai Unió összes tagállamát, már a beszéd első néhány percéből kiderült. Von der Leyen ugyanis nem felejtett el köszönetet mondani a járvány ellen a frontvonalban harcolóknak.

„A történetük sokat elmond arról, milyen helyzetben van a világ és az Európai Unió. Nemcsak az erőt mutatták meg, hanem a szomorúságot is közvetítették és azt, milyen törékeny az élet” – mondta az elnök, aki szerint most van itt az ideje, hogy Európa vezető szerepet vállaljon.

Erősebb egészségügyi unió

A koronavírus-járvány legfontosabb tanulsága a bizottsági elnök szerint az, hogy meg kell növelni az egészségügyre szánt költségvetést és európai szintre kell emelni a tagállamok közötti együttműködést. Ezért azt javasolja, hogy erősítsék meg az Európai Gyógyszerügynökséget és a járványügyi hivatalt, valamint hozzanak létre egy új európai ügynökséget, mely biológiai és orvostudományi kutatásokkal foglalkozik. (Ilyen intézmény az Egyesült Államokban már régóta működik.)

Bejelentette azt is, hogy jövőre világméretű egészségügyi csúcstalálkozót rendeznek Olaszországban. Von der Leyen utalt arra is, hogy az EU-ban fel kell halmozni gyógyszereket és gyógyszerészeti készítményeket, így javítva az ellátási láncon, valamint nagyobb hatalmat adna az Európai Uniónak egészségügyi kérdésekben.

Ez a terv már csak azért is nagyon ambiciózus, mert a júliusi uniós csúcstalálkozón a tagállamok nemet mondtak arra, hogy az uniós helyreállítási alapból 8 milliárd eurót kapjon az egészségügy.

Gazdasági helyreállítás

Az egészségügy után Von der Leyen a gazdasági leckékre váltott, és rögtön leszögezte, hogy a jelenlegi helyzetben nincs ideje annak, hogy megvonják a költségvetési összegeket. A volt német munkaügyi miniszter kiállt az európai minimálbérek mellett is, melyre jogalkotási javaslatot dolgozott ki a Bizottság. Azt is tisztázta persze, hogy nem egységes összegekben kell gondolkodni. „Tisztességes minimálbérrendszert szeretnénk, amit kollektív tárgyalások keretében, törvényi szabályozással kell kidolgozni a tagállamoknak” – mondta.

A politikus elismerte azt is, hogy a költségvetési stabilitás és a gazdasági támogatás között kényes egyensúlyt kell teremteni, ehhez pedig erősebb monetáris unióra van szükség. Kiemelte, hogy a belső piac működése kulcsfontosságú és helyre kell állítani a négy szabadságot – áruk, szolgáltatások, tőke és emberek szabad mozgása. Ezzel Von der Leyen nyilvánvalóan a koronavírus miatt bevezetett korlátozásokra és határzárra is utalt. Az Európai Bizottság szeptember elején – néhány nappal a sebtében elfogadott magyarországi határzár után – fogadott el javaslatot azzal kapcsolatban, hogy hasonló intézkedéseket csak egyeztetés után, megfelelő időt hagyva az érintetteknek lehet meghozni.

Klímaválság elleni harc

A beszéd egyik leglényegesebb – és egyben leghosszabb része – a környezetvédelmi intézkedéseket érintette, ami nem véletlen, hiszen az Európai Zöld Megállapodás keretében az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2050-re Európa legyen a világ első klímasemleges kontinense. Mivel azonban ez nem halad elég gyorsan, az Európai Bizottság azt javasolja, hogy

40 százalékról 55 százalékra módosítsák a 2030-ra kitűzött szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célt.

Von der Leyen néhány részletet is elárult arról, hogyan tervezik ezt megvalósítani. A koronavírus helyreállítási alap 750 milliárdos összegének 30 százalékát zöld kötvények kibocsátásából finanszíroznák, programot indítanak 1 millió új töltőállomás létrehozására elektromos autóknak és európai hidrogénvölgyeket hoznak létre. A bizottsági elnök épületfelújításokat is finanszírozna a helyreállítási alapból, jelenleg ugyanis a károsanyag-kibocsátások 40 százalékát a korszerűtlen épületek okozzák. Ennek érdekében egy új „Európai Bauhaus-t” is alapítanak, ahol építészek, művészek, diákok, mérnökök és dizájnerek dolgoznak együtt.

Az Európai Uniónak élen kell járnia a digitalizációban és az innovációban is, ennek egyik eleme egy új európai felhő létrehozása lehet az ipari adatok megosztására. Fontos változás, hogy az Európai Bizottság egy biztonságos európai digitális identitás létrehozását javasolja, mellyel úgy lehet majd ügyeket intézni, hogy közben ellenőrizhetjük adataink felhasználását. A Bizottság tervei szerint a legkisebb falvakba is eljuttatják a szélessávú internetet, ezen kívül 8 milliárd eurót fektetnek szuperszámítógépekbe.

Ursula von der Leyen

Miért kell felvizezni az uniós határozatokat?

Az elnök üzent azoknak a tagállamoknak is, melyek akadályozzák a közös uniós külpolitikai határozatokat, különösen az emberi jogok területén.

„Mi tart minket vissza? Miért van az, hogy még a legegyszerűbb uniós nyilatkozatok is késnek, felvizezik őket vagy más célok miatt túszul ejtik őket?” – tette fel a kérdést. A politikus több esetben utalhatott ezzel a magyar kormányra, amely korábban blokkolt például határozatot a törökök tavaly őszi szíriai beavatkozásáról, szembement egy Izraellel kapcsolatos egységes állásponttal, de még az EU és Svájc közötti megállapodástervezettel is szembement, mert abban utalás volt a migrációra.

Von der Leyen beszélt a fehéroroszországi helyzetről is, szégyenletesnek nevezve a tüntetők elleni brutális fellépést, de azokat is bírálta, akik amellett érvelnek, hogy szorosabb kötelék kell Oroszországgal. „Alekszej Navalnij megmérgezése nem egyszeri példa volt, ugyanezt a mintát láttuk Grúziában, Ukrajnában, Szíriában, Salisburyben és a választásokba való beavatkozásokban. Ez a modell semmit nem változott, ezen pedig egyetlen gázvezeték sem fog változtatni” – mondta.

Nem változott a kritikus hang Törökországgal szemben sem, Von der Leyen szerint az EU és Ankara között egyre nagyobb a távolság. Az ugyanis, hogy az unió pénzügyi segítségével többmillió menekültet látnak el, még nem igazolja, hogy „megfélemlítsék és elnyomják a szomszédaikat” – utalt a balkáni útvonal migránsáradatát megállító, 2016 elején kötött megállapodásra, amely alapján az EU 6 milliárd euróval támogatja Ankarát, ha nem engedik tovább Törökországból Európa felé a migránsokat.

Orbán Viktor

Az Európai Bizottság az Egyesült Államokat továbbra is szövetségesnek tekinti, még ha nem is értenek mindenben egyet. A bizottság elnöke most arról beszélt, a nagyjából elsüllyedt szabadkereskedelmi megállapodásterv helyett új transzatlanti programot akar Washingtonnal a kereskedelem és az adózás kérdéseiben. A nagy kérdés persze az ezzel kapcsolatban, hogy marad-e a Fehér Házban a szabadkereskedelem helyett a háborúskodást választó Donald Trump.

Von der Leyen üzent a briteknek is: elismételve múlt heti bírálatát elmondta, nem lehet egyoldalúan megváltoztatni a korábban megkötött kilépési megállapodást. A brit kormányfő a múlt hét elején terjesztette be az úgynevezett belső piaci törvényt, amelynek egyes rendelkezései szembemennek a tavaly elfogadott egyezménnyel.

Utalt arra is, hogy a bizottság a jövő héten beterjeszti új migrációs csomagját, amelynek alapja a humánus eljárás és az emberek életének megmentése lesz. Ez persze a sokadik olyan évértékelő beszéd, amikor ez a mondat elhangzik – kérdés, hogyan tud túllépni Brüsszel a túl sikeresnek aligha nevezhető kvótarendszeren.

Jogállamiság és melegjogok

Beszéde végén Von der Leyen ugyan nem nevezett meg egyetlen tagállamot sem, de hangsúlyozta, hogy szigorúan fel fognak lépni a jogállamisági normák megsértése ellen. Ezt bizottsági olvasatban elsősorban a jelentősen növekvő támogatások elköltése körüli visszaélések megakadályozása motiválja, a politikus is többek között ezt emelte ki: „Biztosítani akarjuk, hogy megvédjük a költségvetés forrásait a csalástól és korrupciótól, nem lehet tolerálni a jogsértéseket” – mondta. Szó ugyan nem esett Magyarországról, ám az OLAF múlt héten kiadott éves jelentése újból megerősítette: nálunk messze a legnagyobb az aránya azoknak az uniós támogatásoknak, amelyek esetében az EU Csalás Elleni Hivatala a pénzek visszavonására tesz javaslatot. Ehhez képest a magyar kormány mereven elzárkózik attól is, hogy az ország belépjen az ilyen csalásokat nyomozati joggal vizsgáló Európai Ügyészségbe – ennek híján maradnak a jogállamisági kritériumok. Von der Leyen azonban nem csak a pénzre utalt: külön kiemelte a sajtószabadság és igazságszolgáltatás függetlenségének védelmét és a letelepedési kötvényeket.

Ígérete szerint az EU továbbra is szigorúan fellép majd a rasszizmus és a gyűlöletbeszéd ellen, ennek érdekében pedig hamarosan kinevezik a Bizottság első rasszizmusellenes koordinátorát.

A beszéd végére pedig egy nyilvánvaló üzenet jutott Lengyelországnak is. „A melegmentes övezetek emberiességmentes övezetek és nincs helyük az Európai Unióban” – fogalmazott, utalva arra, hogy a bizottság a nyáron visszautasította hat olyan lengyelországi település számára nyújtott támogatások kifizetését, amelyek melegmentesnek nyilvánították magukat.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés