Váratlanul lett az Európai Bizottság elnöke, és nyugalmas öt év helyett válságok sora jutott neki. Ursula von der Leyen az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén negyedik, egyben utolsó évértékelőjét tartotta, amelyben nagy távlati célokat fogalmazott meg a jövő júniusi európai parlamenti választások előtt, ám sok konzultáció összehívásán nem sok konkrét lépést említett.
Szerda reggel, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartja szokásos, az Európai Unió helyzetéről szóló beszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A német politikust ma már azok kedvelik, akik megválasztásakor nem látták volna szívesen, akik pedig hozzásegítették a poszt elnyeréséhez, ma már távol tartanák onnan.
A mostani helyzetben gyakorlatilag képtelenség lenne visszaállítani az EU legszigorúbb előírásrendszerét, enélkül azonban tovább gyengülhet a bizalom az euróban. Az Európai Bizottság elnöke most átfogó reformot javasolt a maastrichti kritériumoknál, a kérdés az, mekkora vitát generál majd bármilyen javaslat.
Az Európai Unió valaha volt leghosszabb évértékelőjét mondta el Ursula von der Leyen, de még így is csak a következő 12 hónap feladatait tudta felsorolni. A koronavírus-járvány árnyékában nemcsak az egészségügy és a gazdaság helyreállítására jutott idő, az Európa Bizottság elnöke azt is bejelentette, hogy 40 százalékról 55 százalékra módosítják a 2030-ra kitűzött szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célt. A komoly kritikákból jutott Oroszországnak és a jogállamiságot megsértő tagállamoknak is.
Az uniós határőrség működéséről szóló javaslatot szerdán ismertetheti az Európai Bizottság elnöke.