Ha azt gondolnánk egy pillanatra, hogy a magyar politikában extrém dolgok történnek, más teendőnk sincs, mint Bulgáriára nézni, és rögtön rájövünk: lehet minden durvább, mint itt. Most épp olyan fényképek kerültek nyilvánosságra, amelyeken az alvó miniszterelnök, Bojko Boriszov látszik, a hálószobában az éjjeliszekrényen egy pisztoly, a szekrény kihúzott fiókjában pedig aranyrudak és néhány köteg 500 eurós.

Ez annyira szürreális, hogy elsőre annyi juthat bárki eszébe, lejárató akciónak is ügyetlen hamisításról van csak szó.

Boriszov azonban sajtótájékoztatót hívott össze, és nem tagadta, hogy a képek valósak lennének.

Egyedül az nem igaz szerinte, hogy aranyrudak mellett aludna, azokat szerinte odamontírozták. Sőt, ennél is tovább ment:

megvádolta a hozzá közel lakó köztársasági elnököt, hogy éjszakánként drónnal röpköd a háza felett.

Ezen a ponton érdemes egy pillanatra magunk elé képzelni a jelenetet, amint Orbán Viktor azzal vádolja Áder Jánost, hogy a Sándor-palotából a közeli Karmelita-kolostor felé küld egy drónt kompromittáló felvételekért. De vissza Bulgáriába: a vádaskodások ellenére azt nem tudni, miként készültek a felvételek, sem azt, pontosan mennyi a valódi belőlük, a hatóságok még vizsgálódnak. Boriszov szerint – aki KGB-s stílusú lejárató akciót emlegetett – egyszerűen az előtt próbálják megbuktatni, hogy Bulgária bevezetné az eurót.

Bulgarian PM Borissov suggests that his former N. 2 Tzvetan Tzvetanov is behind "kompromat" photos of his bedroom with drawers stuffed with bundles of 500-euro notes published today. pic.twitter.com/mNxx1dKfQk

— Georgi Gotev & EURACTIV.bg (@GeorgiGotev) June 17, 2020

Boriszov jobboldali populista pártját, a GERB-et (a név a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért rövidítése, de címert is jelent), nyugodtan lehet azzal vádolni, hogy korrupt és nem tartja sokra a szabadságjogokat. Egy kérdésben azonban megrögzött Nyugat-párti a kormány: minél előbb eurót szeretne.

Nem ők voltak az elsők, akik így gondolták ezt, az elmúlt húsz évben aki csak kormányon volt ott, eurót akart, Boriszov azonban, mióta 2017-ben harmadszor is miniszterelnöknek választották, minden korábbinál közelebb vitte az országot az euróbevezetéshez. Bár az árfolyamot már jó ideje az euróhoz rögzítették, a kormány mégis nagyot lépett: idén áprilisban Bulgária hivatalosan is beadta az Európai Központi Banknak a csatlakozási kérelmét az ERM-II árfolyammechanizmushoz. Ezt az euró előszobájának szokás nevezni, két évig kell részt venni benne ahhoz, hogy bevezethessék a közös európai pénzt. Eredményt júliusra ígérnek.

Ezt pedig nagyon rossz szemmel nézi két kör: az ország legnagyobb ellenzéki pártja, az oroszbarát szocialisták, valamint a szervezett bűnözés.

Azt nem nagyon kell magyarázni, hogy az oroszbarát ellenzéki párt miért nem örülne az euróbevezetésnek. A maffia ellenkezése egy fokkal bonyolultabb. Ha az ország csatlakozik az eurózónához, akkor a bankoknak is meg kell felelniük az ottani szigorúbb átláthatósági szabályoknak, és a pénzügyi szektorban is sokkal keményebb pénzmosás elleni szabályokat kell bevezetni.

Boriszov többeket is megnevezett, akik az ő bukására játszanak, a szocialista köztársasági elnök, Rumen Radev mellett saját pártjának egykori második emberét, Cvetan Cvetanovot, és kisebb ellenzéki pártok vezetőit is. Egy olyan ellenfele is van azonban, aki nem politikus, hanem az üzleti világból jön: Vaszil Bozskov, aki ha egy Kusturica-film szereplőjeként jelenne meg, azt mondanánk rá, hogy azért ez már túlzás.

Bozskov napi szinten támadja Boriszovot, a közösségi médiában sorra ássa ki a kormányfő valós és vélt korrupciógyanús ügyeit – nincs nehéz dolga, Bulgária a Transparency International szerint az egyetlen EU-tagállam, amely még Magyarországnál is korruptabb. A tényfeltárás őszinteségét egyetlen apróság homályosítja el:

hogy Bozskov épp az Egyesült Arab Emírségekben bujkál, mert nekik nincs kiadatási egyezményük Bulgáriával, ahol korrupció miatt akarják letartóztatni.

Kettejük karrierje jól mutatta, miként lehetett Bulgáriában felemelkedni: amikor az 1980-as években Boriszov a kommunista nemzetbiztonság rendőreként alapozta meg a karrierjét, Bozskov illegális szerencsejátékokból szerezte meg az első millióját. A rendszerváltás után Boriszov Todor Zsivkov egykori diktátor testőre volt, Bozskov pedig pénzváltókat üzemeltetett a legalitás és az illegalitás határán ingázva.

Az ezredforduló után Boriszov a politika felé fordult, Bozskov pedig a szerencsejátékoknál maradt. A WikiLeaksen mindkettejük neve megjelent: az amerikai nagykövetség Boriszovról azt írta, hogy a kormányból a maffiavezéreket segíti, Bozskovot pedig Bulgária leghíresebb gengszterének nevezte.

Mindketten próbálkoznak a focival is, igaz, egészen máshogyan. Boriszov már miniszterelnök volt, amikor a másodosztályú Vitosa Bisztrica játékosaként 52 éves korában váratlanul megválasztották az év futballistájának, megelőzve az akkor a Manchester Unitedben játszó Dimitar Berbatovot. Bozskov a VIP-szektorokban ült ugyanekkor: az még kelet-európai szinten sem mindennapi bravúr, hogy előbb a CSZKA Szófia tulajdonosaként indította el a klubot egy olyan pénzügyi lejtőn, amelynek a vége a harmadosztályba sorolás lett, majd az ősellenség Levszkit vitte tulajdonosként csődközelbe (nagyjából az a szint ez, mint ha valaki előbb az Újpestet, majd a Ferencvárost döntené be majdnem).

A szürrealitás csúcsára mégis idén tavasszal jutott el a fociüzlet. Amikor a Levszkinél már két hónapja nem kaptak fizetést a játékosok, Bozskov az Arab Emírségekből DHL-lel küldte el a klub részvényeit a kormányülésre, hogy legyen helyette a tulajdonos a miniszterelnök. Boriszov ezt visszautasította.

Akkor Bozskovnak már Bulgáriától távol kellett bujkálnia. A Nemzeti Lottó nevű, a nevével ellentétben addig magánkézben lévő cégét idén januárban államosították. Az ügyészség pedig nemcsak 500 millió levás, azaz 88 milliárd forintos adóelkerüléssel vádolja, hanem azt is vizsgálják, hogy a nagy lottónyereményeket valódi emberek vitték-e el, vagy csak papíron fizették ki olyan számokra, amikre senki nem fogadott.

Amíg tart a vizsgálat, Bozskov Dubajból azt üzente: szeretne hazatérni és új pártot alapítani, hogy megtisztítsa a közéletet. Az nem kérdés, hogy szükség lenne a tisztulásra, de abban már sokan kételkednek, hogy épp a megfelelő ember jelentkezett a feladatra. Akárhogy is, a friss konvergenciajelentés szerint már csak két év ERM-II-tagság kell, miközben kicsit lejjebb viszik az inflációt, és Bulgáriában is lehet euró, vagyis aki azt szeretné, hogy maradjanak a levánál, azoknak nem sok idejük maradt cselekedni.