Áprilisban az ipari termelés volumene 36,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második, részletes adatokat tartalmazó becsléséből.

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás áprilisban 30,5 százalékkal visszaesett.

Az ipari export volumene 43 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés 15 százalékát képviselő járműgyártás kivitele kiugróan, 77 százalékkal, míg a 19 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 23 százalékkal esett vissza.

Az ipar belföldi értékesítése 18,6, ezen belül a feldolgozóiparé 25 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

Az autóiparnak is kampó volt

Az iparon belül döntő súlyt (94 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 38, a csekély súlyú bányászaté 39 százalékkal visszaesett. Az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 4,4 százalékkal csökkent.

A legnagyobb mértékben, 80 százalékkal a feldolgozóipari termelés 10 százalékát képviselő járműgyártás maradt el az egy évvel korábbitól. Az eddig legnagyobb súlyú alág aránya a feldolgozóiparon belül 16 százalékponttal csökkent a márciusihoz képest.

A közúti gépjármű gyártásának volumene 94, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 69 százalékkal esett vissza.

A leálló autógyárak húzták le az ipari termelést: közel 37 százalékos csökkenés áprilisban

Hiába állt vissza a termelés a hónap második felétől, ez sem tudta kompenzálni a leállásokat.

A gyógyszergyártás nőtt

A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 21 százalékkal csökkent. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 6,9 százalékkal nőtt, ugyanakkor a kisebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 28 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipari termelésből 16 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártását kevésbé érintette a járvány. A termelés volumene 7,9 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos hónapjában, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások. A legnagyobb súlyt (24 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 17,2 százalékkal visszaesett, míg a második legjelentősebb takarmánygyártás 8,6 százalékkal emelkedett. Összesen öt alágazatban csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 31 százalékkal az italgyártásban.

Az alágak közül egyedül a gyógyszergyártásban mértek növekedést:

a kibocsátás áprilisban 19,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, alacsony bázist; mind a hazai, mind a külpiaci kereslet kedvezően alakult.

Több mint 100 milliárd dollárt bukhatnak az autógyártók a koronavírus-járvány miatt

A teljes magyar ipar majdnem harmadát az autógyártás jelenti, a GDP 4-5 százalékát ez a szektor adja. A koronavírus nélkül is bajban lenne az autóipar, a járvány viszont extrémen súlyossá teszi a helyzetet. És azt sem tudni még, mi lesz a beszállítókkal, valamint a több tízezer alkalmazottal.

Csökkent a rendelésállomány

Az ipari termelés minden régióban visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb mértékben, 62 százalékkal Nyugat-Dunántúlon (nagyrészt a járműgyártás leállása miatt), a többiben 11,7 és 44 százalék között csökkent a volumen.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes, új rendelésének volumene 42 százalékkal kisebb volt a tavaly áprilisinál. Az új belföldi rendelések 34, az új exportrendelések 43 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány április végén 4,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.