Annyira kitett a magyar gazdaság a nemzetközi folyamatoknak, hogy hiába voltak kevésbé szigorúak a járvány miatti korlátozások, nem ússzuk meg recesszió nélkül – erre jutott az Európai Bizottság konvergenciajelentése. Azt is megállapították: a kormány nem nagyon pumpálja a pénzt a gazdaságba, hogy kezelje a válságot.
Közzétette az Európai Bizottság a 2020-as konvergenciajelentést. Ezt a dokumentumot kétévente kell kiadni, a szerzői azt vizsgálják benne, hogy az országok, amelyek egykor aláírták, hogy vállalják az euróövezethez csatlakozást, készen állnak-e erre. Ma már egyáltalán nincs szó arról, hogy a kormányunk magyar eurót szeretne, de a rég megtett vállalás jogilag még érvényes. Úgyhogy a jelentés szerzői kötelességüknek eleget téve megállapították, ami eddig is egyértelmű volt:
Magyarország jelenleg nem alkalmas az euróbevezetésre.
Ahhoz, hogy egy országnak eurója legyen, négy kritériumnak kell megfelelnie. Ebből Magyarország kettőt teljesít, egyrészt a bruttó államadósság évek óta csökken, miközben a költségvetési hiány a GDP 3 százaléka alatt van, másrészt a hosszú távú hitelek kamatlába is kellőképp alacsony. Két kritériumnak azonban nem felelünk meg: az infláció magasabb a szükségesnél, az euró előszobáját jelentő ERM II nevű árfolyam-mechanizmusban pedig nem veszünk részt.
A kötelező kör mellett azonban sokkal inkább az érdekli a jelentés olvasóit, hogy mit ír az Európai Bizottság a gazdaságunk általános állapotáról, és a járvány miatti változásokról. A jelentés megerősíti az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzését,
a GDP idén 7 százalékkal zuhanhat, jövőre pedig 6 százalékkal nőhet, vagyis 2021 végére nem ér el a gazdaságunk arra a szintre, ahol 2019-ben volt.
A kormány szerint téved az OECD, amikor nagy recessziót jósol
Magyarország gazdasági teljesítménye alapesetben 8,0 százalékkal eshet vissza idén. Ha viszont nem lesz második hulláma a koronavírus-járványnak, jövőre 4,6 százalékkal emelkedhet.
A járvány miatti intézkedések kevésbé szigorúan korlátozzák a gazdaságot itt, mint sok más országban, de az, hogy a gazdaságunk kitett a nemzetközi folyamatoknak, súlyos problémákat okozhat a jelentés szerint. A munkanélküliség idén 7 százalékosra nőhet a jelentés szerint, az államháztartás hiánya pedig a GDP 5,2 százalékára ugorhat.
Első ránézésre váratlannak tűnhet, de az Európai Bizottság arra jutott, hogy 2020-ban valószínűleg csökkenni fog az infláció. A tavalyi 3,4 százalékos után idén 3, jövőre 2,7 százalékos lehet a mutató. Ennek az oka egyszerű, ahogy az látszik a napokban kiadott inflációs adatokon is: az üzemanyagok árai zuhannak. Az élelmiszerárak növekedése a jelentés szerint meg fog állni, amint az afrikai sertéspestis eltűnik.
A jelentés azt is megállapítja, hogy a kormány nem igazán pumpálja a pénzt a gazdaságba a járvány idején.
Eddig inkább csak a meglévő pénzek átcsoportosításával próbálták megoldani a válságkezelést, a bevételeket csak a bankok és a kiskereskedelmi cégek különadójával növelték. Az eddigi bejelentések alapján ez után is inkább költségvetési átcsoportosítások várhatóak – áll a szövegben.
A kormány gazdaságvédelmi alapjának harmada kopizás, és nincs meg a fedezete
Jelentős részben nemhogy átcsoportosításokkal, de egész egyszerűen átnevezésekkel hozta össze a kormány a járványvédekezési és a gazdaságvédekezési alapokat. Már egyértelmű, hogy a kormány ha lehet, egy forint pluszpénzt sem akar költeni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.