Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A szemétdíjról vitázik Budapest és a kormány; bemutatták az 50 ezer milliárd forintos klímavédelmi programot; korrupciónak minősítenék az orvosok a hálapénzt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Bemutatta a kormány a Magyarország klíma- és energiapolitikáját 2030-ig meghatározó stratégiáját. Két alapelv egyértelműen látszik a dokumentumban: a háztartási energia ára nem növekedhet, az atomenergia pedig marad. De az is kiderül, hogy a Mátrai Erőmű leállásával nem számolnak. A kormány számításai szerint a 2050-ig karbonsemlegessé válás 50 ezer milliárd forintba kerülni, és ennek egy részét az EU-s forrásoktól remélik.
Korábban szakértőket kértünk meg, hogy elemezzék az 50 ezer milliárd forint elköltéséről szóló terveket. Ők arra jutottak: a kormány valós adatok alapján számolhatta ki ezt az összeget, csakhogy valójában 3100 milliárdból mindent meg lehetne oldani. A földgázról hidrogénre átállásra például 43 ezer milliárd forintot szánna a kormány, de a szakértők szerint ez teljesen fölösleges, inkább a nyugati példát kellene követni és villamos energiára átváltani a lakossági gázfogyasztást. A napelemekre tervezett 4200 milliárd forint helyett 2800 milliárd a reális összeg, a töltőpontok hálózatának kiépítése pedig legfeljebb 300 milliárd forint, nem 3000 milliárd, ahogy a kormány számol.
A kórházak és a szemétszállítás ügyében folytatódott a héten a főváros és a kormány csatája. Karácsony Gergely egy interjújában arról beszélt, hogy az állami kukaholding egyelőre nem fizette ki a fővárosi szemétszállítást és hulladékgazdálkodást végző FKF-nek az elvégzett feladataiért járó pénzt, ami évi 10 milliárd forint mínuszt jelent Budapestnek. Azt közölte: az atlétikai világbajnokság rendezését csak akkor erősíti meg, ha a kukaholding fizet, hiszen ez is a megállapodás része. Pénteken aztán egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy végre megjelent az Innovációs és Technológiai Minisztérium egy rendelete, amely alapján úgy látják, a főváros hozzájuthat a pénzéhez.
A főpolgármester arra is kitért: a kormánnyal kötött megállapodásból járó egészségügyi pénz egy részét arra költi a főváros, hogy minden budapesti, akinél daganatos megbetegedést gyanítanak, hét napon belül hozzájuthasson a szükséges CT és MR vizsgálatokhoz, és újabb három munkanapon belül a lelethez.
De nem csak jó híreket kapott Budapest. Jávor Benedek nyilvánosságra hozta azt a prezentációt, amely alapján a Népszava arról írt, hogy a kormány elvonna a fővárostól uniós forrásokat. A terv önmagában nem jelentené a források elvonását, „az azonban bizonyos, hogy a kidolgozott rendszer tökéletesen alkalmas arra, hogy kiszorítsák az ellenzéki vezetésű nagyvárosokat az uniós fejlesztésekből”. A kormány megpróbálta ezt megcáfolni, de valójában egészen másról beszélt. Fürjes Balázs államtitkár pedig arról adott interjút, hogy a kormány már csak nevelési célzattal sem ad több pénzt a Biodómra, sem a Lánchídra.
Béremelés nélkül nem tartható az egészségügy helyzete – írta a Magyar Orvosi Kamara. Azt is javasolták, hogy a hálapénz elfogadása minősüljön korrupciónak, és legyen külön tétel a Büntető Törvénykönyvben. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy reagált: a bérek nőnek, a kamara pedig nyugodtan tilthatja a hálapénz elfogadását az etikai kódexében.
Emlékezetes, Orbán Viktor azt jelentette be az évindító sajtótájékoztatóján, hogy az egészségügyi fejlesztéseknél prioritás a kórtermek és közös helyiségek kifestése. Mintha azt kellene leginkább elkerülni, hogy fényképezhető módon látszódjon, hogy a kórház csődben van. Áttekintettük a magyar egészségügy helyzetét, és arra jutottunk: a legfontosabb problémáról nem beszélt Orbán, arról, hogy a rendszer túl kevés pénzt kap. Az összeg ugyan évről évre nő, de ennek nagy részét elviszik a fizetések, az áfaváltozások, és az, hogy a romló forintárfolyam miatt folyamatosan drágulnak a külföldről beszerzett eszközök és gyógyszerek.
A hét képe: az új szabály szerint zászlókkal jelzik, melyik sertéshús melyik országból származik.
Nem csak a gyárakat és az autókat lehet okolni a légszennyezésért: vannak olyan területei az országnak, ahol a lakossági fűtés a legnagyobb szennyező. A Sajó-völgyben jártunk, hogy megnézzük, mit tehetnek azok, akik jobb híján használt ruhát és műanyagot égetnek el telente.
A háztartási célú tüzelőanyagokra jelenleg nincsen semmiféle rendelet vagy norma, így elvileg bármit elégethetnek a mélyszegénységben élők. A környéken a legtöbben háztartási tüzelésre alkalmatlan lignittel fűtenek, már csak azért is, mert a tűzifa az elmúlt öt évben harmadával-negyedével drágult. Mások a már bezárt bányákban keresnek egy kis szenet. De a környéken sokan bármit elégetnek a régi kályháikban, ám gyakran így sem tudják kifűteni a lakásukat.
Bezárt a Budapest Airport bádogvárosa, két nappal az után, hogy megnyílt az új beszállítócsarnok első üteme. A létesítmény teljesen idén nyárra készülhet el. Az új létesítménnyel 3000 négyzetméterről közel 11 500 négyzetméterre, vagyis majdnem a négyszeresére nő a légitársaságokat kiszolgáló alapterület.
A móló építése mintegy 8,3 milliárd forintba kerül, amit teljes mértékben a Budapest Airport Zrt. finanszíroz. Ami pedig a repülőtérre kijutást illeti: Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség fővárosi fejlesztésekért felelős államtitkára azt ígérte, hogy januárban lezárják a megvalósíthatósági tanulmányt, amely számba veszi, hogyan lehet szélesebb, gyorsabb elkülönülő és valóban gyorsforgalmi utat kialakítani.
Legalább 115 ezer kacsát és 53 ezer pulykát kell leölni, miután három napon belül két gazdaságban is a madárinfluenza kórokozóját azonosította a Nébih. A hatóság mindenkit igyekszik megnyugtatni: nyugodtan lehet továbbra is baromfihúst enni, egész Európában nem fordult még elő emberi megbetegedés a most kimutatott H5N8 altípus kapcsán.
De a tenyésztők ettől még nem lehetnek nyugodtak. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács igazgatója magyarázta el kérdésünkre: az EU-n belül csak a madárinfluenzát elszenvedő gazdaság környékéről érkező terméket nem lehet eladni, az unión kívüli országok viszont dönthetnek úgy, hogy visszaküldenek minden magyar árut. Ezeket aztán az EU-ban kell valahogy eladni, így felesleg lesz az unióban, azaz nyomott árakon folyhat a kereskedelem.
490 millió forintot kapott az Erzsébet-programból az a két, Mészáros Lőrinchez, illetve Tiborcz Istvánhoz köthető hotel, amely kizárólag a programban részt vevők számára nyitott ki tavaly nyáron. A részletes adatok szerint egy személy átlagosan 43 ezer forintba került, ami egy 5 fős család esetében 216 ezer forintot jelent. Ennek egy kis részét állták a családok, a többi állami támogatás volt.
A nyaralók mégis arra panaszkodtak, hogy lepusztultak a helyek, a takarítást pedig elhanyagolják. A Hunguest Hotels kérdésünkre azt írta: “tényszerűen igaz, hogy mindkét szálláshely felújítás előtt áll”, ám szerintük “ennek ellenére a Club Aliga és a Hullám is alkalmas a vendégek kiszolgálására: a szobák jól felszereltek, tiszták, és természetesen minden szükséges hatósági engedéllyel rendelkeznek.”
Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon:
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
