Magyarországnak adhat igazat az Európai Bíróság a dohánygyártókat terhelő egészségügyi hozzájárulás és az élelmiszerlánc-felügyeleti díj ügyében – a most kiadott főtanácsnoki indítvány legalábbis arra tett javaslatot, hogy tegyék semmissé az Európai Bizottság adóbeszedést tiltó rendelkezéseit.

A kormány 2015 februárjában vezette be a dohányipari vállalkozásokat terhelő új adót, amelynek alapja a magyarországi gyártásból és eladásból elért nettó árbevétel volt. A deklarált cél pedig az, hogy a cégek ezáltal járuljanak hozzá az egészségügyi rendszer finanszírozásához. Brüsszelnek nem is az adónemmel volt baja, hanem azzal, hogy az adókulcsok progresszívan növekedtek, és hogy a közteher csökkenthető volt beruházásokkal. A bizottság szemében mind ez utóbbi kedvezmény, mind az, hogy 30 milliárd forint alatt 2,5-4,5 százalék helyett mindössze 0,2 százalék volt az adó mértéke indokolatlan előnynek, így tiltott állami támogatásnak minősült. Emiatt eljárást indított, és utasította Magyarországot, hogy függessze fel a progresszív kulcsok és a beruházási adókedvezmény alkalmazását.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj esetében is a 2015-től bevezetett progresszív kulcsokat nehezményezte a bizottság, mondván, az versenytorzulást okoz a piacon, így annak a beszedését is megtiltotta.

Magyarország mindkét felfüggesztés miatt tiltakozott az EU Törvényszékénél, amely a két ügyet egyesítette, majd egyetértett a bizottsági intézkedéssel. A kormány fellebbezett, méghozzá azzal, hogy a bizottság nem indokolta meg az intézkedést, így került az ügy az Európai Bíróság elé. Ennek főtanácsnoka, Julianne Kokotte pedig Magyarországnak adott igazat, igaz, nem az adónem jogszerűségével kapcsolatban. Ott ugyanis már döntés született, az Európai Bizottság még 2016-ban megállapította, hogy a szóban forgó nemzeti intézkedések jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek. Ezt pedig Magyarország nem vitatta.