A fuvarozók szerint érthetetlen, hogy Magyarországon biztosítási adóval terhelik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást is. A Pénzügyminisztériumtól kérnek segítséget.
Néhány napja jelentette be Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője, hogy a magyarországi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak európai összehasonlításban még mindig a legalacsonyabbak közé tartoznak. Mint mondta, az itthoninál csak Romániában és Litvániában kell kevesebbet fizetni.
Azóta viszont kiderült, ez nem minden területen igaz. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) szerdai közleményében az olvasható, „a leghatározottabban cáfolják” a fenti állításokat. Mint írták, nemrég egy elismert nemzetközi piackutató céggel készíttetettek egy elemzést, amely 10 országban vizsgálta a közúti személy- és áruszállító vállalkozások versenyképességét befolyásoló tényezőket, köztük a kgfb-díjakat is.
A kutatás szerint a vizsgált országok közül csak Németországban magasabbak a tehergépjárművek, pótkocsik és autóbuszok kgfb-díjai, míg a Magyarországot követő Litvániában kb. a fele, Bulgáriában a harmada, Szlovákiában és Romániában pedig a hatoda a kgfb-díj a hazai áraknak.
Az MKFE szerint jelenleg nincs hivatalos statisztika, amely indokolná az országok közötti díjak drasztikus különbségét, hiszen a nemzetközi biztosítók a hasonló gazdasági és baleseti mutatókkal rendelkező országokban azonos feltételekkel kínálják termékeiket.
Éppen ezért MKFE felkéri a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy haladéktalanul kezdje meg a biztosítási piac átvilágítását, a Pénzügyminisztériumot pedig arra, hogy vizsgálja felül a biztosítási adó intézményét. Ez az adónem Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Ausztriában és Szerbiában ismeretlen, Szlovákiában pedig 0 százalékos az adókulcs, míg Magyarországon a kgfb esetében 7, a CASCO biztosításoknál 15 százalék az adóráta – írták.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.