Igazságos és globális bevándorlási rendszer veszi át a szabad munkaerő-áramlás helyét a Brexit után, az erről szóló bevándorlási törvényt is beterjesztheti a kormány a következő időszakban. Azok az uniós állampolgárok azonban, akik már most az Egyesült Királyságban élnek, maradhatnak azt követően is, hogy a szigetország kilép az EU-ból. Ezzel a brit kormány betartja korábbi ígéretét. Ahhoz pedig, hogy az ország a világ vezető tudományos hatalma legyen, többek között pontrendszer alapú vízumrendszert dolgoznak ki a kutatók számára – egyebek mellett erről beszélt a brit parlament előtt II. Erzsébet.

Hagyományosan a királynő beszéde nyitja meg a parlamenti ülésszakokat, az uralkodó ilyenkor a kormány törvénykezési programját ismerteti. A szerep tehát kötött, II. Erzsébet legutolsó, két évvel ezelőtti parlamenti beszéde mégis emlékezetes maradt, mivel az uralkodó királyi ékszerek helyett kék kalapot viselt sárga virágokkal, ami sokakat az unió kék-csillagos zászlójára emlékeztetett. A királynő most vörös uszályos fehér ruhában és tiarában érkezett, a birodalmi korona előtte állt.

A beszéd – vagyis a kormányprogram – középpontjában azonban továbbra is a Brexit állt. Az EU és az Egyesült Királyság közötti új, „barátságos”, szabadkereskedelmen alapuló viszony alapja ugyanis a program szerint nem csak a Brüsszel és London közötti reménybeli új megállapodás és az új migrációs rendszert megalapozó törvény lenne, de több szakterületet is szabályozna a brit kormány. Az természetesen rejtély, ezeket hogyan is lehet elfogadtatni a Brexitig fennálló 17 napban – különösen, hogy az már a beszéd első mondatából is kiderült: a kormány mindig is legfontosabb feladatának tartotta, hogy október 31-én kivezesse az országot az EU-ból.

Egyelőre az sem tűnik túl valószínűnek, hogy lesz megállapodás – bár a londoni kormány tagjai igyekeznek optimista hangot megütni ezzel kapcsolatban. A péntek óta tartó intenzív tárgyalások hétfőn is folytatódnak, kedden pedig Michel Barnier főtárgyaló tájékoztatja a tagországok szakminisztereit arról, jutottak-e bármire. Az Európai Bizottság vasárnap egy szűkszavú közleményben jelezte, hogy „sok munka van még hátra”, egy nappal később pedi Mina Andreeva, a brüsszeli testület szóvivője arra a kérdésre, lát-e fényt az alagút végén, annyit válaszolt:

Nem nagyon értek az izzókhoz vagy a fényjelenségekhez. Lehet, hogy ez egy vaku felvillanása lesz.”

A csütörtökön kezdődő EU-csúcs előtt szerdán még Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő tárgyal – várhatóan szóba kerül az is, hogy az EU belemenne-e a megállapodás nélküli kilépésbe, vagy inkább az újabb halasztást erőltetik majd. A csúcs után pedig szombaton rendkívüli ülést tart a brit alsóház, ahol vagy egy megállapodás kerülhet napirendre, vagy Boris Johnson magyarázkodása. Ugyanez a nap (október 19-e) amiatt is fontos, hogy a parlament korábban azt szabta feltételül, ha addig nincs megállapodás az EU-val, a miniszterelnök köteles hosszabbítást kérni az uniótól.

Addig azonban a királynő által ismertetett programról vitázik majd az alsóház. A brit sajtó szerint rendkívül ritka, hogy a parlament elutasítja a programot – utoljára 1924-ben volt erre példa –, más kérdés, hogy Boris Johnsont júliusi hivatalba lépése óta már hét alkalommal szavazta le a testület. A parlament felfüggesztéséről szóló döntését pedig a brit felsőbíróság semmisítette meg.