Maradt 0,9 százalékaz alapkamat. Marad a gyenge forint is?
Nem változtatott a monetáris tanács a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén, és a kamatfolyosón sem – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a keddi kamatdöntő ülést követően.
Az MNB döntését azért is várták nagyon, mert a forint soha nem volt még annyira gyenge, mint mostanában: a 335 euró/forint fölötti szintet most hétfő előtt még sosem érte el az árfolyam. A rossz hatásokat ugyan tompítja, hogy nem egyszeri zuhanásról van szó, hanem fokozatos, lassú gyengülő pályáról, az jól látszik, hogy egyelőre nincs vége az augusztus közepe óta tartó gyengülésnek. Alig több, mint egy hónapja egy euróért még 323 forintot kellett adni, most már a rosszabb pillanatokban 335-öt.
A jegybank ilyen helyzetben három dolgot tehet, ha szeretne változtatni az árfolyamon. A drasztikusabb lépés az, hogy kamatot emelnek – ezt a legtöbb elemző nem tartotta valószínűnek. Az egy fokkal finomabb megoldás a bankok által elhelyezett betétek kamatain változtatni, ahogy azt a tavasszal is megtették. Sokkal valószínűbbnek tartották a szakértők azt, hogy a kamatdöntés indoklásában utalnak bármiféle monetáris szigorításra, mert ez is alkalmas lehet arra, hogy a piacokat egy kicsit megnyugtassa, és lejjebb tolja az árfolyamot. Ami az időpontokat illeti: az alapkamatot mindig délután két órakor hirdetik ki, a kamatdöntés indoklását pedig délután háromkor adják ki.
Más kérdés, hogy az MNB korábban már jelezte, hogy nincs árfolyamcélja. Az egy hónappal ez előtti kamatdöntésnél ennek egy egészen extrém módját választották: az akkori indoklásban még csak említés szintjén sem volt szó a forintárfolyamról, mintha semmi izgalmas nem történt volna a forinttal.
A jegybank egyetlen célja a 3 százalékos inflációs cél tartása – mondták korábban, amikor arról kérdezték őket, miért hagyják rekordalacsony szinten az alapkamatot. Tavasszal már 4 százalékhoz közelített az infláció (márciusban 3,7, áprilisban és májusban 3,9 százalék volt), de az alapkamathoz akkor sem nyúltak, csak a bankok által elhelyezett betétek kamatát növelték meg.
Akkor ezt azzal indokolták, hogy az egyszeri hatások kiszűrésével számolt maginfláció nem volt túl magas. Azóta pedig az infláció minden beavatkozás nélkül is közelített a 3 százalékos célhoz, a legutóbbi, augusztusi adat már 3,1 százalékos volt, azaz a Monetáris Tanács érezheti úgy, hogy maradt még lehetősége a laza monetáris politikára.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.