Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A lehető legrosszabb pozícióból kezdi a 2020 utáni uniós költségvetésről szóló vitát Magyarország.
Csak nyerhet Magyarország azzal az alkudozással, amely most kezdődik a 2020 utáni uniós támogatásokról – olvasható az e heti HVG Gazdaság rovatában. Az Európai Bizottság ugyanis azon országok közé sorolta, amelyeknél a legnagyobb mértékben, 24 százalékkal csökkentené a felzárkóztatási alapokból folyósítandó summát, az úgynevezett nemzeti boríték tartalmát.
A magyar pozíció javítása elvileg nem reménytelen, de nem is könnyű. Orbán Viktor már 2011–2013 között sem ápolt felhőtlen viszonyt Brüsszellel és a többi tagországgal, ám a pénzosztás végeredményében ez nem tükröződött. Most azonban egészen más alkupozícióból indul.
Az Európai Bizottság illetékesei most azzal érvelnek, hogy miközben Magyarország az elmúlt években imponáló növekedést produkált, az euróövezet déli államai lemaradtak. Az indoklás olyan értelemben némileg fals, hogy Magyarország az ideáramló támogatások és az ezek segítségével stabilan 3-4 százalékos GDP-növekedés ellenére sem tud érdemben elmozdulni fejlettségi szintjéről.
Azt az érvet sem nagyon tudja eladni Orbán Viktor a 26 uniós kollégájának, hogy „az a pénz jár”. Az általa jóvátételnek tekintett támogatásokat hét éve még „történelmi adósság” törlesztéseként emlegette, ma pedig a Magyarország EU-tagságából, a piac megnyitásából profitáló nyugat-európai országok által kínált kompenzációként állítja be. Ehelyett sokkal inkább azt kellene bizonyítania, hogy Magyarország nem herdálja el a felkínált milliárdokat, hanem képes hasznosan elkölteni.
Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
