„Pontosan negyven forinttal többet viszek haza a béremelés után” – számolgat egy vidéki városban dolgozó buszsofőr. Ezt azzal magyarázza, hogy béresítették cégüknél a cafetériát, így a számlájára utalt pénze végül lényegében semmit nem változott, így a tavalyinál nagyobb karácsonyi bevásárlást sem tervez.

Kettőnknek nagyjából 20 ezer forinttal lett több a fizetésünk

 – ezt már egy pedagógus mondta, akinek a férje is tanárként dolgozik. „Én megkaptam az idén a még előző, ütemezett béremelések idei évre maradt 3 százalékát, a férjem pedig elkészítette a portfólióját, így lépett egyet, így jön ki kettőnknek a bruttó 40 ezer plusz, aminek a felét költhetjük el pluszban a levonások után, hát ezt három gyerek mellett nem érezzük meg túlzottan” – vonja meg az egyenleget az asszony.

A pedagógus és a buszsofőr az elmondottak miatt nem fogott túl nagy költekezésbe idén sem, pedig a KSH adatait figyelembe véve a banki elemzők is úgy látják, hogy óriásit ugrottak a magyar bérek a tavalyihoz, de még az előző hónaphoz viszonyítva is növekedés figyelhető meg. Összességében, ahogy írtuk, a nettó keresetek 12,8 százalékkal magasabbak, mint tavaly ilyenkor, így, belekalkulálva az inflációt is, 10,4 százalékkal költhetünk többet most, mint tavaly ilyenkor.

MTI / Mohai Balázs

Az átlag átka

Azoknak, akik olykor dühös kommenetekkel árasztják el a hvg.hu béremelési statisztikákról szóló cikkeit, nem egyszerű elmagyarázni, hogy miként jönnek ki ezek a számok. Pedig arról is írtunk már, igyekeztünk érthetően elmagyarázni, miként lehetséges, hogy az átlagos fizetések lassan elérik a bruttó 300 ezer forintot, miközben a legtöbben meg sem közelítik ezt a bérszintet. Vámos György, a Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a lényegre tapintva azt azért megjegyzi: szinte alig akad dolgozó ember, akinek ne emelkedett volna a bére, a többlet pedig a kiskereskedelemben le is csapódik. Az is tény, hogy a keresetek szempontjából a csúcson levők kevesek fogyasztása nem érezhető a hazai kiskereskedelemben, legalábbis nem mérvadó. Ami számít, az a "kisemberek" pénze. De ki és mire költ?

Nem kenyérre költjük el a pluszpénzt

Még van egy kis idő karácsonyig, de elemzők már a hónap közepén arról beszéltek, hogy a kiskereskedelmi forgalom értéke decemberben elérheti az 1050 milliárd forintot. „Az a KSH kiskereskedelmi adataiból is kitűnik, hogy főként az iparcikkek forgalma nőtt,  9,7 százalékkal. Sokkal lassabban emelkedik az élelmiszerek fogyasztása, tavaly októberhez képest az idén 1, 5 százalékos a növekedés. Annak ellenére nő a forgalom, hogy az árak is folyamatosan emelkednek” – mondta Vámos György. Konkrét terméket nem akart említeni, de szerinte nagyobb mértékben a tartós fogyasztási cikkek vásárlása ugrott meg, a mobileszközök a legnépszerűbbek jelenleg is. Több féltartós cikk, ruhanemű is kerül a kosarakba. A KSH adatai szerint 10 százalékkal több bútort, 13 százalékkal több informatikai cikket vásárolunk, de a használt termékek már kevésbe vonzóak.

Van egy olyan réteg ma már, amelyik szabadabban költ, miután már kifizette a számláit, marad még pénze vásárlásra is.

Nem csak a fizetésekben, a boltoknál is nagy a szórás

Az átlagok mögött, úgy mint a bérek esetében, nagy az eltérés. Sok üzlet növelte a forgalmát, ám csak az első félévben több mint 2 ezer bolt bezárt, és év végéig számuk meghaladhatja a 3 ezret. A kereskedők tapasztalatai szerint a fogyasztók egyre inkább a minőségi árukat keresik – Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint vannak boltok, amelyek áremelésekre is rákényszerültek.

AFP / Jean-Pierre Müller

„Már most is nagy átcímkézésben vagyunk, mert itt van a nyakunkon az újabb kötelező béremelés, ami sokkal nagyobb volumenű, mint a tavalyi volt” – ezt már egy vidéki vállalkozó mondja, aki több élelmiszerboltot is üzemeltet.

Szerinte a nagykereskedelem is folyamatosan emeli az árakat, így nekik a boltban is árat kell emelniük, de még az árrést is rá kell tenniük, ha a béreket ki akarják gazdálkodni. Mindemellett a férfi szerint a növekedésbe a KSH beleszámolja az internetes forgalmat is, ami a boltoknak nem jelent pluszbevételt:

Ha így folytatódik, igaza lesz a CBA-vezérnek, több ezer boltot be kell majd zárni.

Nem csak költjük, félre is tesszük a pluszpénzt

Miközben egyre többet költenek a magyarok, egyre több pénzt tudnak félrerakni is. Hosszú lejáratú értékpapírból összesen 510, rövid lejáratúból pedig 253 milliárd forint értékben vásároltak be a háztartások 2016 és 2017 harmadik negyedéve között. Részvényekből 276 milliárd forintnyival van most több az embereknél, mint egy éve, a folyószámlákon pedig 767 milliárddal több pénz található. Persze ez az összeg egyenlőtlenül oszlik el: a magyarok 63 százalékának annyi tartaléka sincs, hogy egy hónapig fenn tudja tartani mostani életszínvonalát, ha megszűnnek a rendszeres bevételei, 22 százalék pedig annyit sem tudott félretenni, hogy ha elvesztené a munkáját, akkor a következő hónapban kifizethesse hitelei törlesztőrészletét.

Sokan döntenek úgy, hogy állampapírt vesznek, az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint 2016 decembere óta 1100 milliárd forinttal nőtt ezek állománya. Mások idős korukra próbálnak félretenni: a magánnyugdíjpénztárak 58 ezer tagjának számláin összesen mintegy 232 milliárd forint van, az önkéntes nyugdíjkasszák pedig egy év alatt 11 százalékkal, 1247 milliárd forintra növelték a vagyonukat.

Az elmúlt évek különös folyamata az, hogy a magyarok látványosan elkezdték zsákolni a készpénzt. Több mint négyezer milliárd forintot tart a lakosság "matracban", és ez az összeg folyamatosan nő. Egyetlen év alatt 297 milliárd forinttal nőtt a készpénzvagyon, 2013 eleje óta pedig 1742 milliárd forintot tettek félre készpénzben, ennyiből nagyjából 13 vizes vb-t meg lehetett volna rendezni.