Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ha nem vezetik be az alapnyugdíjat, az katasztrófához vezethet, ugyanis 2030-ra akár 50 százalékra csökkenhet a nyugdíjak helyettesítési rátája. Jön a nulla nyugdíjú generáció.
„2030–2040-re a nyugdíjak helyettesítési rátája 50 százalékra is csökkenhet, ami azt jelenti, hogy az aktív évek idején megszokott jövedelem kevesebb, mint felével számolhat a munkavállaló időskori ellátásként ” – mondta a hvg.hu-nak Matits Ágnes nyugdíjszakértő, aki szerint már azoknak is jelentős életminőség-romlással kell számolnia, akiknek viszonylag normális volt a fizetésük, de nem készültek fel az időskori éveikre.
Mivel azonban egyre magasabb azon nyugdíjba vonulók aránya, akik életük jelentős részében minimálbérre voltak bejelentve,
drasztikusan megemelkedhet azok száma, akik minimális nyugdíjat kapnak majd.
Ez pedig könnyen szociális katasztrófához vezethet. Éppen ezért Matits szerint a nyugdíjrendszer teljes megváltoztatására és egyebek között az alapnyugdíj bevezetésére lenne szükség.
Hamar elolvad a viszonylagos jó pozíció
Matits szerint azért fontos ezt megérteni, mert sorban jelennek meg az olyan elemzések, amelyek szerint hozzá kéne nyúlni a nyugdíjakhoz, konkrétan a jelenlegi – valóban magasnak tűnő – 89 százalékos helyettesítési rátát az uniós átlagra (70,9 százalék) kellene letornázni. Más szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy nem kell itt semmit sem csinálni, pont azért, mert Magyarországon a foglalkoztatottak jelentős része minimálbéren van, és főleg a közszférában komoly tömegek vannak, akiknek még a minimálbért sem éri el a fizetésük.
Márpedig az idén visszavonulóknak az 1988 óta megszerezett jövedelmük alapján állapítják meg a nyugdíjukat, vagyis az elmúlt 28 év átlag keresetét veszik figyelembe a számításkor. Mivel a rendszerváltás után nagyjából egymillió munkahely veszett el, a kapitalizmus beköszöntével kényszerből vagy kalandvágyból nagyon sokan vállalkozóként próbáltak szerencsét, vagy épp az építő-, gép- vagy szolgáltatóipar szívta fel őket, ahol az érintettek mind tipikusan minimálbérre vagy ahhoz nagyon közeli összegre voltak bejelentve – ezért a rendszerben sokkal nagyobb számban jelennek meg az aktív éveikben alacsony jövedelemből élő alkalmazottak.
A minimálbér országa vagyunk, ezzel ma már nemigen vitatkozik senki. 2012-ben a munkavállalók harmada csak ennyi után fizetett szja-t, és mintegy kétharmaduknak nem haladta meg az éves – bevallott – jövedelme a kétmillió forintot. Ez azt jelenti, hogy
4,4 millió munkavállaló 64 százaléka nem keresett többet papíron havi 166 ezer forintnál.
Persze fontos a papíron, hiszen Magyarországon továbbra sem ritka, hogy valaki nem a ténylegesen megszerzett jövedelme után adózik, és nem ritka az olyan foglalkoztató, aki a hivatalos fizetést egy-egy „fekete borítékkal” is kiegészíti.
Az alacsony bérek országa
Ám még ha bele is vesszük ezt is az összképbe, attól még Magyarországon valóban katasztrofálisan alacsonyak a bérek. Az uniós éves átlagbér jelenleg 38 ezer dollár, míg Magyarországon csak 21 ezer. Azt pontosan nem lehet tudni, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak hány százaléka visz haza több pénzt, az viszont biztos, hogy egyre nagyobb számba mennek majd olyanok nyugdíjba, akik minimális jövedelem után fizettek járulékot. A helyzetet tovább rontja, hogy sokak több évet is lehúztak valós kereset nélkül. Márpedig a nyugdíjszámításkor több tényezőt is figyelembe vesznek, ezek között a két legfontosabb a ledolgozott évek száma és az átlagkereset: a szolgálati időtől függ, hogy hány százalékát kaphatja valaki meg az átlagkeresetének.
Az öregségi nyugdíjhoz minimálisan 20 év szolgálati idő szükséges, ebben az esetben az átlagkereset 53 százalékára jogosult valaki, míg a 100 százalékot 47 ledolgozott évvel lehet elérni. De szintén a rendszerváltás óta egyre kevesebb a megszerzett szolgálati idő is, hiszen egyre többen vannak azok, akik több évet töltöttek munkanélküliként, félállásban vagy minimális keresetet jelentő státuszban.
Kiemelten nehéz helyzetben vannak a nők, számítások szerint ők eleve mintegy 15 százalékkal kevesebb nyugdíjra számíthatnak, mint a férfiak. Részben általában kevesebbet keresnek, ráadásul a gyermekvállalás évei – amelyek ugyan a szolgálati időbe beleszámítanak – drasztikusan csökkentik a keresetüket. Ezt terheli a gyermekvállalás utáni nehéz vagy akár lehetetlen munkába állás, ami megint csak alacsony jövedelemmel járó kényszermegoldásokat szülhet.
Az inaktív keresők – akik kereső tevékenységet nem folytatnak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek, például munkanélküli ellátást kapnak, gyeden, gyesen lévők – között mindig több volt a nő. Míg 1980-ban 872 ezer inaktív férfi és 1,3 millió nő volt, 2011-re a férfiak száma egymillió, míg a nőké 1,8 millió fölé emelkedett.
Aki minimálbér után kapja a nyugdíjat, annak az államilag garantált pénze havonta 50-80 ezer forint körül lehet, vagyis olyan magtakarítással kell rendelkeznie, amivel havonta 80-100 ezer forinttal tudja ezt kiegészíteni, amennyiben a szakértők szerinti 150-160 ezer forintos „reál” jövedelemből indulunk, melyet inaktív éveire is megtartana. Vagyis
ha húsz nyugdíjas évvel számolunk, akkor minimum 20 millió forintos megtakarítással rendelkeznie kell ehhez.
Jön a tömeges időskori szegénység
A probléma viszont az, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak túlnyomó többsége aligha rendelkezik megtakarítással. Márpedig Matits szerint komoly társadalmi feszültséget szülhet a tömeges időskori szegénység, hiszen benne van a pakliban, hogy az idősek legalább fele nem lesz képes fenntartani magát. Erre lehetne megoldás az alapnyugdíj, ami kvázi alanyi jogon járna mindenkinek, aki egy évet is ledolgozott. Ez a mai nyugdíjminimumnál magasabb összeg lenne, de a nagyságrendje attól függhetne, hogy az állam szolgáltató szinten (például időskori ellátás) mit biztosítana ingyen. Az azért nagyjából kiszámítható, hogy minimum havi 40-50 ezer forinttal érdemes számolni.
Persze vannak sokan, akik az alapnyugdíjat elfogadhatatlannak tartják és sokkal inkább az öngondoskodás felé terelgetnék a népet, ám azt tudni kell, hogy az első nulla nyugdíjas generáció lassan már igényelni kezdi az időskori ellátást, miközben a jelenlegi bérszínvonal mellett a fiataloknak is komoly problémákba ütközhet a takarékoskodás.
20 százalékkal csökkenhet a nyugdíj, és nem is panaszkodhatunk
Meglepő, de a Magyarországon a fizetésekhez képest magasabb a nyugdíj, mint számos sokkal fejlettebb országban. Megint oda jutottunk, ahova mostanában minden út vezet: a fizetések borzasztóan alacsonyak, és ez okozza a problémákat. A Bankmonitor.hu elemzése ismét rámutat: elkerülhetetlen, hogy mindenki előre gondoljon a nyugdíjas éveire.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
