Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hányszor hallotta már azt az érvet a napelemek széles körű elterjedését segítését elutasító kormányzati potentátoktól, hogy a napelem "túl drága"? Mostantól azt is meg tudja majd határozni, hogy ezek az érvek melyik év adatainak ismeretéből táplálkoznak – mivel a "túl drága" iparági szinten már egyáltalán nem igaz.
Érdekes beazonosító rendszert tett közzé egy amerikai szociológius, aki a napelemekkel szembeni elutasítás indokait rendszerezve meghatározhatóvá tette, hogy az elutasító személynek a témában "hol maradt le az agya" abban a spirálban, aminek mára az a helyzet lett a vége, hogy a napenergia villamos energiaként hasznosítása olcsóbb, mint a kiskereskedelmi áramtermelői ár. Ha a felvonultatott adatok és grafikonok az Egyesült Államokra értendők is, érdekes viszonyítási alapot jelentenek idehaza is az efféle "beazonosításhoz".
Leginkább azért mert a kormány továbbra is képtelen kikeveredni a "nem fúj a szél, nem süt a nap" mantrájából, és továbbra sem támogatja a megújuló energiák közül a nap (és a szél) térnyerését. Még mielőtt a pécsi naperőmű eszébe jutna ellenpéldaként: azt a beruházást szinte teljes egészében európai uniós pénzből fizették – azt pedig korábban tételesen levezettük, hogy miért nem kell tőle hanyatt esni.
De vissza a "kormeghatározóhoz": a Cost of Solar weblapon frissen megjelent, ábrákkal és statisztikai adatokkal szépen feldíszített poszt szerint ha valaki azzal érvel, hogy a napelemek által termelhető energia százszor drágább, mint amibe a hagyományosnak tekintett – vagyis zömmel szénből és földgázból (meg atomenergiából) nyerhető – kiskereskedelmi áram kerül, akkor az illető gondolkodása és ismeretanyaga még valahol 1977-ből táplálkozik.
Ha a napelemek terjedése elleni érv kétszeres szorzót használ, akkor az illető ismeretei valahonnan az ezredfordulóról származhatnak. Ami azonban igazán meglepő: ha az elutasítás melletti érv a kb. 80 százalékkal magasabb költségeket citálja, akkor az illető legutóbb 2008-ban juthatott friss információhoz, de ha ezt a választ valaki a 20 százalékos felárral indokolja, annak is kimaradt az elmúlt 4 év...
Mindez az apológia – ha nem is ilyen mellbevágóan durván, de – a szélenergiára is igaz, mivel 2008 óta e szektorban az árak 29 százalékkal (1990 óta pedig 50 százalékkal) estek. Szóval ha a megújuló energiáról vitatkozik, és előkerül a "túl drága" mantrája, most már azt is beazonosíthatja, hogy az illető "melyik korból" érkezett.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
