Sokan felkapták a fejüket a minap, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékes igazgatója belengette, valami olyasmin törik a fejüket, hogy a Magyarországon kibocsátott bankkártyákkal történő belföldi fizetésnél és más tranzakcióknál az elszámolást idehaza szeretnék megoldani. De mi motiválhatja az állam bankját, a jegybankot? És mit fog belőle érezni a magyar ember, ha meg is valósítja az MNB a bedobott ötletet?

Stiller Ákos

Előbb azzal érdemes tisztában lenni, mi a helyzet most. Amikor egy boltban bankkártyával fizetünk vagy netes vásárlást bonyolítunk le a kártyánk kért adatait megadva, akkor a bank és az üzlet, áruház közé beékelődik egy bankkártya-társaság. A tranzakciók adatai előbb a kártyatárságokhoz kerültek, ott hitelesítenek bennünket és a tranzakció létét a banknál, majd ugyancsak a kártyatársaságokon keresztül elindul visszafelé a pénz a kereskedőkhöz – ismerteti a folyamatot Sallai György, a KPMG szakértője a Portfolio.hu-n megjelent cikkben. A tranzakciókért és a hitelesítésekért a kártyacégek díjat számítanak fel, a díjat kiszámlázzák a kereskedők felé, de azok áthárítják a vevőkre, de a bankok is kapnak valamekkora összeget a kártyatársaságoktól.

A piacon most három nagy globális cég (a Visa, a Mastercard, és az American Express) van, rajtuk kívül vannak még regionális szolgáltatók is. Idehaza volt ilyen kártyaszolgáltató, amely az elszámolást lebonyolította: a magyar bankok többsége a kétezres évek legelejéig a belföldi, saját tulajdonukban lévő hazai GBC-t használta erre, de aztán mindenki átment jellemzően a Visához és a Mastercardhoz, annak elszámoló szolgáltatását vette igénybe. A GBC ezen üzletága leépült, ám egy nagy olasz elszámoló szolgáltató (SIA) megvette ezt, hogy a saját közép-európai hídfőjének tegye meg – meséli a folyamatot egy a banki tranzakciók területén otthonosan mozgó, névtelenséget kérő forrásunk. Tudomása szerint a magyar kártya-elszámolásforgalom többsége mégis maradt a Mastercardnál és a Visánál. Ezért van az, hogy ha például Zalaegerszegen fizetünk egy kertészeti boltban bankkártyával, az elszámolást külföldön – ahogy az MNB igazgatója mondta, az Egyesült Királyságban vagy Belgiumban – végzik. Ráadásul több napig tart, mire a számlán zárolt összeg megérkezik a zalaegerszegi bolt tulajdonosához.

A bankok dörzsölik majd a markukat, az adófizetők meg a cechet állják

A magyar jegybank célja az lehet, hogy a jegybanki tulajdonban álló elszámolóház, a Giro Zrt. bonyolítaná le a belföldön belföldi bankkártyát érintő tranzakciók elszámolását is. A jegybank olcsóbbá és gyorsabbá szeretné tenni az elszámolást. Ezzel az elképzeléssel azonban van egy kis bökkenő azon túl, hogy a bankkártya külföldön történő használatakor nem lehet kikerülni a mostani rendszert, vagyis hogy külföldön történjen meg az elszámolás.

A magyar bankok úgy vannak vele, hogy attól veszik az elszámolási szolgáltatást, aki olcsóbban adja, tehát ha a Giro olcsóbban fog majd elszámolni nekik kártyát, mint a Visa vagy a Mastercard, akkor hazahozzák az elszámolást, a Giróra bízzák, ha nem, akkor pedig nem. Ebből jó eséllyel az fog következni, hogy a bankok nyernek, az adófizetők pedig majd jó eséllyel veszítenek, mert a jegybanki – azaz végső soron állami – tulajdonban levő Girónál a szolgáltatást kis eséllyel lehet csak nyereségesen megoldani. (Így a veszteséget közpénzzel kell majd eltüntetni.) A kártyaelszámolásnál mint minden elszámolásnál érvényesül a méretgazdaságosság: minél nagyobb a szolgáltató, minél több ügyfele van, minél több tranzakciót kell elszámolni, annál olcsóbban tudja nyújtani a szolgáltatását. Erre a piacra törne be most a magyar Giro úgy, hogy Góliátokkal kellene versenyeznie. Ráadásul olcsóbban is szeretné nyújtani a szolgáltatását, mint a nagyok, sokkal kisebb ügyfélkör mellett.

Ám a Mastercard és a VISA könnyen a Giro alá ígér a magyar bankoknak, akik még jobban járnak, és nem jönnek a Giróhoz. Utóbbi ott fog állni egy felépített üzletággal (a nagy fejlesztés után), érdemi ügyfeleke nélkül – vezeti le a legvalószínűbbnek vélt forgatókönyvet beszélgetőtársunk.

AFP / ANP

A félelem mint mozgatórugó

Egy dolog magyarázhatja, hogy mégis miért tartja napirenden a kérdést az állam, illetve a jegybank. Ez pedig a félelem lehet. Miután az oroszok lerohanták 2014-ben a Krím-félszigetet, Oroszországgal szemben az EU és az Egyesült Államok elfogadott szankciókat. Ennek keretében az amerikai elnök utasításának eleget téve a Visa és a Mastercard felfüggesztette az orosz bankok kártyáival lebonyolított tranzakciók elszámolását. Napokra leállt az orosz elszámolás. (Az oroszok ez után kénytelenek voltak elindítani egy új orosz fizetőeszközt, a MIR-t, írja a KPMG szakértője.)

Amit tehát az oroszok kényszerből megléptek, vagyis hogy kénytelenek voltak lecsatlakozni a nemzetközi bankkártya-elszámolási szolgáltatásról, idehaza egyfajta nemzetstratégiai mezőbe helyezhető. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, közel sem akkora a kockázat, hogy Magyarországot hasonló módon megbénítják külföldi országok, mint ahogyan azt a katonai agressziót felmutató Oroszországgal tették. Az Orbán-kormány az elmúlt hat évben több jelét is adta, hogy a világgazdaságtól, más államoktól és külföldi cégektől való függést mérsékelni szeretné. Ennek jegyében tornászta fel – a külföldi bankok kedvének és pénze egy részének elvételével – a magyar bankok arányát a bankrendszerben. És ennek lenyomata az is, hogy a magyarok kezében levő magyarállampapír-állomány mostanra már túlszárnyalja a külföldiek kezében levő mennyiséget. (És az IMF-hiteltől való mielőbbi szabadulás is ebbe a sorba tartozik.)

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a bankkártya-forgalom elszámolása szépen termeli a pénzt. Félévente lakossági szinten durván 200 millió darab kártyás fizetés történik, ez havonta átlagosan 5 kártyás tranzakciót jelent lakosonként – mondja Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu szakértője. Ráadásul évente 15 százalékkal nő a kártyás fizetések száma lakossági szinten. Talán csak véletlen egybeesés, de az MNB által a napokban értékesített MKB Bank egyik nagy tulajdonosa a Minerva Tőkealap-kezelő Metis tőkealapja lesz. A Miverva tavaly nyáron került voltaképpen egyedül Jaksa János kezébe. Annak a Jaksának a kezébe, akihez három másik cég is köthető, fizetési szolgáltatásban, kártakibocsátásban és -elfogadó szolgáltatásban utaznak, ahogyan azt a Népszabadság kiszúrta. Az is igaz, jó ütemben fejlesztik az üzletágat, mert az EU egyik irányelve júniusban lép hatályba. Ez arról szól, hogy megkönnyítenék a belépést a bankkártyapiacra, illetve az elszámolási szolgáltatási piacra, ez nagyobb versenyt indíthat el, és a fogyasztók azt észlelhetnék, hogy bankkártyaköltségeik csökkenek.