Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nagyon gyanús, hogy a pápai húsgyárba öntött milliárdok nagy része ablakon kidobott pénz volt. A társaság megint súlyos helyzetben van, és a legutóbbi érdeklődő már legfeljebb csak egy eurót adott volna érte, de ez az üzlet is kútba esett.
Nagyon úgy fest, hogy a kormány és a pápai önkormányzat sok milliárd forint közpénzt pazarolt el a helyi húsüzem megmentésére az elmúlt években, a cég ugyanis a jelek szerint nem tudott kimászni fenntarthatatlan helyzetéből. Már a gyárat idén júliusig üzemeltető Pápai Vagyonhasznosító és Értékesítő Kft. tavalyi beszámolóját ellenőrző könyvvizsgáló is erős kétségét fejezte ki, hogy a cég egyáltalán képes a további működésre, és képes lesz kifizetni a tartozásait.
A vészjelzés nem alaptalan, amit az is jelez, hogy a pápai önkormányzat már meg is üzente a legnagyobb hitelezőnek, az állami Magyar Fejlesztési Banknak (MFB), hogy a húsgyárat működtető társaság „likviditása és a kölcsön megtérítése veszélyben van”. A további működés a könyvvizsgáló szerint csak külső források bevonásával lenne biztosítható, magyarán további súlyos összegeket kellene önteni a jelentős veszteségeket és adósságot felhalmozó húsgyárba. Erre azonban aligha lesz esély.
Számolatlanul öntötték a pénzt
A kormány 2012 végén döntött úgy, hogy 1,5 milliárd forintot ad Pápának, hogy a város megmenthesse az összeomlástól a nagy múltú húsüzemét, a Pápai Hús 1913 Kft.-t (ezzel együtt Kaposvár és Gyula is milliárdokat kapott az ottani húsüzemek támogatására).
A gyármentés Pápán főként abból állt, hogy önkormányzati tulajdonba vették a céget. A kormánytól kapott 1,5 milliárd forintból tőkeemelést és kölcsönt ígért az önkormányzat, de a pénzek befizetésével több mint egy évet csúszott, és a húsüzem csak 2014. április 19-től kapta meg a mentőövet. Ezt azonban a cég 2013-as beszámolója szerint azonnal el is kellett költeniük a beszállítók kifizetésére. (Elég zavarosan intézték az ügyet, hiszen a húsgyárat üzemeltető cég legfrissebb adatai szerint az önkormányzat még mindig nem fizette be a tőkeemelés közel felét, több mint 600 millió forintot.) A gyár emellett további 400 millió forintot kapott a Vidékfejlesztési Minisztériumtól, ami szintén a beszállítók egy részének kifizetésére ment el.
A mentőakció kudarcát már 2013-ban is nagy biztonsággal meg lehetett jósolni, és ebből hamar valóság is lett. A húsgyár 2,1 milliárd forint veszteséggel zárta a 2013-as évet, magyarán már az első esztendőben bőven elégett a kormányzati támogatás összege. A gyár nem is tudta fizetni az adósságait és finanszírozni a termelést, ezért 2013 közepén csődvédelembe menekült, aminek az lett az eredménye, hogy 2014-ben egy csődegyezség alapján a hitelezők milliárdokat buktak, a követeléseik közel felének búcsút mondhattak. A veszteségek és a csőd ellenére azonban a cégnek 2014 júniusában ismét mentőövet dobott a kormányzat. Ez megint elég kacifántos módon történt, az MFB újabb 4,2 milliárd forintot adott a cégcsoport egyik tagjának, amiből az megvette a Pápai Hús 1913 Kft. eszközeit, és ebből kifizették egy korábbi MFB-hitel egy részét.
Az állam összességében az elmúlt hat évben – különböző csatornákon keresztül – összesen csaknem 11 milliárd forintot öntött ebbe a vállalatba. Ennek azonban a részleges megtérülése is erősen kétséges az eddigi teljesítmény alapján. A társaság legnagyobb hitelezője a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amely 2008-ban közel 5 milliárd forint hitelt adott, akkor is azért, hogy megmentse az összeomlástól.
Egy eurót adtak volna érte
A sorozatos mentőövek ellenére a pápai húsgyár (egészen pontosan: az üzemet idén júliusig üzemeltető cég) megint súlyos helyzetben van. A társaság törzstőkéje a jegyzett tőke alig több mint 20 százaléka, magyarán a cég komoly vagyonvesztést szenvedett el. Emiatt Pápa városának a törvény szerint sürgősen ki kellene pótolnia a hiányt, majd 1,5 milliárd forintot be kellene tennie a cégbe, vagy meg kell szüntetnie azt. A képviselő-testületi határozatokból viszont az derül ki, hogy az önkormányzat egyelőre a törvény által lehetővé tett harmadik lehetőséget választaná, vagyis a törzstőke leszállítását tervezi, ami lényegében annak pénzügyi elismerése, hogy a cég már az ötödére zsugorodott.
Azért kényszerülnek erre, mert évek óta próbálnak túladni a veszteséges üzemen, de eddig senkinek sem kellett. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a kormány, az önkormányzat és az MFB egy olyan üzembe öntött éveken át hatalmas összegeket, amiért más piaci szereplők nem nagyon fizetnének. Ezt példázza kiválóan egy nemrég történt eset. Egy májusi képviselő-testületi határozatból ugyanis kiderül, hogy egy offshore hátterű befektető az elmúlt hónapokban mindössze 1 eurós ajánlatot adott az egész cégcsoport többségi tulajdonáért.
Pápa az egyeurós vételárba nem ment bele, annak alternatívájaként – érthető okokból – azt javasolta, hogy a befektető inkább hajtson végre olyan tőkeemelést a húsgyárat üzemeltető cégekben, amellyel többségi tulajdonossá válik. Vagyis hozzon ténylegesen pénzt, ne csak a megmentés ígéretét. A húsiparban most az a hír járja, hogy az üzlet ezzel kútba is esett, amit egyelőre a cégbírósági adatok is alátámasztanak, a húsgyár még ma is önkormányzati tulajdonban van, és nagyon úgy tűnik, hogy az összes hitellel együtt a nyakán is ragad.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
