Ki ne örülne annak, ha meglevő jövedelmét kiegészíthetné havi 50 ezer forinttal? Különösen jól jön ez a pénz azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a járandósága talán ugyanennyi. Ők megduplázhatják a jövedelmüket, ha életjáradékot nyújtó céggel kötnek szerződést. Lakásuk tulajdonjogáról lemondanak, de életük végéig ott lakhatnak. Halálukkor aztán a cégre száll a lakás. Ezért ezzel főként azok élnek, akiknek nincs kire hagyniuk vagyonukat, esetleg nem akarják senkinek odaadni.

Egyszeri pár millió, aztán havi 50-100 ezer forint plusz

Az első „lakásért életjáradék” programot budapesti önkormányzatok indították a 90-es évek végén. Többek között a XIII. és XVIII. kerületi vezetők láttak abban lehetőséget, hogy az elsősorban örökös nélküli, de ingatlannal rendelkező idősekkel ingatlanáért cserébe életjáradék-szerződést kössenek. A konstrukció lényege, hogy az idősek lakásaikért cserébe egyszeri nagyobb pénzelőleget, illetve havi 50 és 100 ezer forint közötti életjáradékot kapnak.

Jelenleg például a lipótvárosi önkormányzatnál lehet életjáradéki szerződést kötni. Az ide forduló idősek a lakás forgalmi értékének 15-20 százalékát kaphatják meg egy összegben, a havi járadék pedig 2,1-4 ezrelék – ismertette az énpénzem.hu. Egy hetvenéves férfi 24 millió forintra értékelt lakása után a szerződéskötést követően 3,6 millió forintot kap kézhez, ezután pedig havonta 60 ezer forinttal egészülhet ki a nyugdíja. A főváros XVI. kerületében tavaly az érték akár 30 százalékát is azonnal megkaphatta a szerződő.

AFP / Stringer

A konstrukció nagyon népszerű volt, hiszen az önkormányzatok így lakáshoz, míg a nyugdíjasok jövedelemkiegészítéshez jutottak. A kétezres évek elején megjelentek aztán a magánszolgáltatók is. Elsőként, 2005-ben a Hild Kft. indította be lakásért életjáradék programját, majd követte az FHB, végül az OTP. Szerződést pedig a 65 év felettiek és elsősorban fővárosi vagy Pest megyei, legalább öt millió forintot érő ingatlannal rendelkező köthettek. Ennek aláírása után az eredeti tulajdonost halálig tartó korlátlan, de át nem ruházható használati jog illeti meg, amit a tulajdoni lapon is bejegyeztek, ugyanakkor a lakást visszavásárolni nem lehetett.

A program a 2008-as gazdasági válságig nagyon népszerű volt. Ám ezt követően mind a magánszolgáltatók, mind az önkormányzatok tulajdonképpen befagyasztották a szerződésállományukat, és nem kötöttek új megállapodásokat. A lakások értéke ugyanis drasztikusan zuhant, eladni csak nyomott áron lehetett - és lehet - a nem egyszer lelakott ingatlanokat, így pedig nem éri meg egy cégnek beszállni egy a projektbe.

„Gyakorlatilag 2008 óta nem kötünk új szerződést. Akkor mintegy kétezer szerződéssel rendelkeztünk, de az állomány mára néhány százra apadt” – mondta a hvg.hu-nak Kézdy Gábor, a HILD Örökjáradék Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a szerződéskötések leállítása mindenek előtt az ingatlanpiaci és a pénzügyi válságnak volt köszönhető. Náluk amúgy elsősorban azok kötöttek szerződést, akiknek nincs kire hagyni a lakást, de voltak olyanok is, akik – akár az örököseikkel megegyezésben – maguk akarták felélni a vagyonukat. De feltehetően jó lehetett azon időseknek is ez a konstrukció, akik „beszorultak” a lakásukba, azt már nem tudták vagy nem akarták eladni, de fenntartása nehézséget jelentett.

És jött az állam

A válság után újabb változás is jött a piacon. Ott van például az, hgy egy pár héttel ezelőtti törvénymódosítás nyomán az állam – annak a Nemzeti Eszközkezelő szervezete – jogosult lett, hogy az életjáradékos cégtől átvegye az egész ügyfélkörét. Az FHB Jelzálogbank máris bedobta a törülközőt és nemrég aprópénzért, egy millió forintért eladta ezzel foglalkozó részlegét, az FHB Életjáradék Ingatlanbefektető Zrt.-t a Nemzeti Eszközkezelőnek.

És ez talán tényleg csak a kezdet. Jövő január 1-től lesz ugyanis hatályos az a jogszabály, amely szerint, az év elejétől életjáradékot csak biztosító nyújthat. És egyelőre senki sincs, aki ebbe belevágna. "Ez olyan fejlesztéseket és beruházásokat jelent, amit a HILD Zrt nem vállalt, így a jelenlegi szerződésállományunkat természetesen végig visszük, de új szerződést már a jövőben nem kötünk" – mondta Kézdy Gábor. (A változás csak az új szerződésekre vonatkozik.)

Az állam örököl lakást, ruhát, és még sok mindent egyebet

Van persze olyan is, amikor valakinek a vagyona örökös híján száll az államra. Tavaly országosan körülbelül 3000 elhunyt személy után örökölt a magyar állam, vagyis ennyi esetben nem volt törvényes örökös. Mint azt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől megtudtuk, ez mintegy 10000 – ingatlan és ingó – vagyonelemet jelent. Ugyanakkor azt nem lehet tudni, hogy ez mekkora értéket. Az MNV Zrt. ugyanis erről nem vezet semmiféle nyilvántartást.

Az állam jellemzően ingatlanokat és ingóságokat, egyes esetekben vagyoni értékű jogot vagy társasági részesedést (cégtulajdont) örököl. Ebben megtalálható a magánszemélyek tulajdonában lévő vagyontárgyak szinte teljes köre, a ruházati tárgyaktól a betétkönyvekig. Az öröklés útján állami tulajdonba került vagyonelemek jelentős része esetében az értékesítés a célszerű hasznosítási mód, mivel a szóban forgó ingóságok állami feladatok ellátásához jellemzően nem szükségesek. Ha egy adott vagyontárgyra érdeklődés mutatkozik, annak értékesítésére az állami vagyongazdálkodásra vonatkozó általános szabályok szerint – jellemzően árverés vagy kisebb értékű vagyontárgy esetén a vételi ajánlatot benyújtó vevő részére, versenyeztetés mellőzésével történő értékesítés útján – kerülhet sor, jelezte az MNV. Az így keletkezett bevételből elsősorban a jogos hitelezői igényeket kell kielégíteni. Az örökölt termőföldek esetén a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet jogosult a hasznosításra.