Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az rendben van, hogy már kisebb merészség kell csak ahhoz, hogy a szállásfoglalást az utolsó pillanatra hagyhassuk, de azért jó észben tartani, hogy bár ennek az elmúlt években lokálisan is terjedő netes díványkiadó alkalmazások is az okai, a befogadói oldalról is feltételezi a nagyfokú rugalmasságot.
Az végül is mindegy, hogy az évente többször is a kereskedelmi tévécsatornák műsorára tűzött Holiday című vígjátékot sokadszorra a nézők Cameron Diaz, Jude Law, Kate Winslet vagy akár Eli Wallach miatt teszik ezt meg. A couchsurfingnek – vagyis annak a szállásfoglalási rendszernek, ami a szálláskínálatot direktben köti össze a kereslettel (legyen az e műfajnak azóta megjelent bármely ága is) – nagyobb szolgálatot a 2006-ban készült film nem is tehetett volna az akkortájt még éppen gyerekcipőben járó műfajnak. A díványszörfölésnek, vagyis annak, hogy a szállásfoglalásban az a forma is létjogosultságot szerezhessen, hogy bárki a neten vadidegeneknek hirdethesse meg néhány napra a saját lakását.
Az okostelefonok hétköznapivá válása pedig ma már azt a pluszt is képesek hozzátenni akár a történethez, hogy a hirtelen felindulásból elkövetett utazás végállomásán, a szállást akár csak az utolsó pillanatban próbáljuk meg megkeresni. Ez azonban inkább csak elméleti lehetőség, mivel számos találatszűkítő tényező nehezíti az ennyire vadvízi kalandot. Jó néhány couchsurfingelővel beszélve inkább az a kép rajzolódik ki, hogy az utolsó pillanatban lefoglalható szállás műfajának idehaza biztosan csak az informatikai lehetősége (a programok, mobil alkalmazások) adott.
Két héttel előre
Balázsék Zuglóban évek óta használják a díványszörfölést – kínálják a sajátjukat és a nyaraláshoz kiválasztott helyszínen szállást is ezen a rendszeren keresztül foglalnak. Tapasztalatuk szerint az a számukra leginkább járható út, hogy a legalább nagyjából két héttel előbb megállapodnak a vendégfogadásról. Valóban last minute foglalni, de kiadni sem igazán jó ötlet szerinte, mivel ahhoz, hogy ez zökkenőmentesen működjön, mindkét oldalról nagyon rugalmasnak kell lenni. A couchsurfing ugyanis rendre némi vendéglátással is társul, nem pusztán egy ágy szabaddá tételével.
„Kiírtam a profilomra, hogy legalább két héttel korábban írjanak, mielőtt jönnének. Ezt egyedileg meg lehet szabni” – mondta a 26 éves grafikus. Szerinte fontos, hogy az érdeklődő végigolvassa a profilját, mert csak így találja meg ezt az információt. Ha az illető érdeklődő nem így ír, akkor biztosra veszi, hogy az nem olvasta végig a profilját, „így őt tuti nem hostolom”. A két hét elég idő arra, hogy a fogadó fél is tényleg ráérjen, de arra is, hogy a vendég, ha nyitott rá, már az érkezésekor célirányosabban választhasson programot magának – és ehhez elég néhány e-mailt váltani.
Balázs állítja, csak olyan vendéget fogadnak, akit előzetesen a neten lecsekkolnak, és foglalni is csak megfelelő referenciával bíró szálást foglalnak. Az utóbbi években így voltak Belgiumban, Skóciában, Görögországban, Törökországban és Csehországban, és így adtak szállást jó néhány amerikai, argentin és kolumbiai, német, thai vagy éppen lengyel turistának.
Tűzoltás mobilnettel
Szállás híján elindulni azonban nem minden kockázat nélküli vállalkozás. Noha a couchsurfingról már az évtized elején is csak olyasféle írások jelentek meg, mint amely átalakítja a klasszikus szállásfoglalási szokásokat a világban, és a tradicionális hotel, motel, hostel világban új erőként hódít teret, ezidáig erre – legalább is idehaza – viszonylag kevés jel utalt.
Magyarországon a szállásfoglalásra leginkább ma is az a jellemző – árulta el a hvg.hu-nak az egyik nagy szállásfoglaló portál bennfentese, hogy a legtöbben hotelekbe, panziókba igyekeznek. És miközben e téren az online szállásfoglalás szintén egyre elterjedtebbé vált, a foglalást egyre többen mobilon, illetve tableten adták le – sokan tényleg az utolsó pillanatban. Ennek az a magyarázata, idehaza az internetes szállásfoglalásban önálló műfajjá vált az a módszer, hogy – leginkább a fiatalok – a nagyobb üdülőkörzeteknek (pláne fesztiválok, néhány napos rendezvények idején, mint a Sziget, a Balaton Sound vagy a VOLT), hogy majdcsak találnak szállást a helyszínen. És amikor ez nem sikerült, akkor jöhet mentésként a mobilinternetes „tűzoltás”.
A mobilokról leadott szálláskeresések aránya már évekkel ezelőtt is rohamtempóban közelítette a 10 százalékot, már meghaladta ennek másfélszeresét. Alapvetően nem az online kínálat bővült az utóbbi években, hanem az, ahogyan a mobilnethez viszonyulunk. Pontosabban: ma már nagyságrendekkel többen használnak napi szinten is erre épülő szoláltatásokat – és ez átszivárog a turizmusba is. Ennek persze köze van ahhoz, hogy gyorsabb lett a hálózat, megfizethetőbb szolgáltatássá vált 3G, és egyre több helyen elérhető az LTE, a 4G szolgáltatás is. És mindez az szállásfoglaló alkalmazásokat is ismertebbé és népszerűbbé teszi.
Még nem teljesen valós időben
A robbanásszerű növekedésnek, annak, hogy az idehaza interneten szállást keresők ma már többen indítanak tranzakciót tabletről és okostelefonról, mint vezetékes internettel rendelkező számítógépről (vagyis: a valóban mobil szállásfoglalás egyre általánosabbá válik), a rendszer egészére nézve van még egy kis, leküzdendő problémája. Az, hogy Magyarországon még a nagy szállásfoglaló rendszerek, mint például a szállás.hu – sem képes a valós időben történő működésre.
Online szállásfoglalás - Top5 |
Az amerikai Skift – még az idegenforgalmi főszezon előtt kiadott felmérése szerint 2014-ben a világon továbbra is a Booking.com uralja a szállásfoglalási piacot, amit havi 210 millió látogatót magához vonzva ért el. A képzeletbeli dobogó második fokán a TripAdvisor állt 160 millió regisztrált látogatással. A bronz az Expediájé (63,5 millió), a negyedik hely pedig a Hotels.com-é (34,5 millió). Az ötödik helyen állt májusban az Airbnb (32,5 millió), mely azonban azt a marketing és sales szempontból egyáltalán nem elhanyagolható különdíjat is bezsebelte, hogy az oldalán keresgélők jóval több időt töltenek el a számukra szóba jöhető lakásokat nézegetve, mint más szállásfoglaló oldalon. |
Az olyan metropoliszokban, mint London, New York vagy Melbourne, mára teljesen általánossá vált akár az utolsó pillanatban is szállást keresni. A last minute hotelkeresés éppen ennek köszönheti a népszerűségükét, de citálható ide például a HotelsCombined is (amely viszont komoly mankót jelenthet külföldön annak köszönhetően, hogy magyarul is elérhető alkalmazás), ahogyan a last minute foglalásokra ott van még a LateRooms is. Ezekkel az alkalmazásokkal egyenértékűnek nevezhető, itthoni app azonban eddig nem jelent meg idehaza. Nem a programok miatt, hanem mert a magyar szállásfoglaló rendszerek egyelőre nem teljesen real time jelenítik meg a neten a rendelkezésükre álló kínálatot.
Bár vannak alkalmazások, melyek az azonnali foglalás lehetőségét hirdetik, a hazai online szállásfoglalási rendszerben valójában ezek is csupán ajánlatkérést takarnak – árulta el egy, az online turizmusban járatos szakember. Hozzátéve: mivel az ajánlattevők nem közvetlenül a szállást kínáló rendszerébe csekkolnak be, a szálláshelyek továbbra is fenntartják a jogot arra, hogy az interneten éppen az utolsó pillanatban lefoglalt szállást valójában ők már korábban értékesíthették. Ezzel a gyakorlatban kevés gond van, de a főszezonban, a Balaton mellett azért nem számít ismeretlennek az ilyen konfliktushelyzet.
Ezzel a kellemetlenséggel Londonban például már nem kell számolnia annak, aki például a Hotel Tonigh-tal keres magának szállást. De csüggedtségre semmi ok: a korábbiaknál gyorsabb rendszerfrissítésekre valószínűleg idehaza sem kell már sokáig várni.
Inkább életérzés, mint üzlet
A díványszörfölés ars poetikája, mely szerint az „az életed, a tapasztalataid, az utazásod, az otthonod, az extra manduláid és a csodálatos naplemente megosztásáról szól”, szinte minden ezt használó elbeszéléséből visszaköszön..
A couchsurfing (illetve bármelyik programot, hasonló szállásfoglaló applikációt is használja az ember) arra nem igazán jó megoldás, ha a szállást kereső csupán ingyen (vagy, mint az az Airbnb esetében megáll: a hotelnél olcsóbb) fedelet szeretné néhány napra így megszerezni a feje fölé. „Aki csak arra hajt, hogy ne kelljen hostelre pénzt kiadnia, az ne itt keresgéljen!” – mondja a műfajba 2011-ben bemerészkedő, és azóta alaposan elmerülő Kata. Elárulja azt is, hogy neki az ilyen jelentkezők nem igazán szoktak bejönni, mert úgy véli, hogy a szállásért cserébe az illetőnek a saját társaságát is illik cserébe adnia. És ebből a hozzáállásból eddig rendre hihetetlen jó beszélgetések, főzések és bulik kanyarodtak ki, amiről a barátjával már eszük ágában sincs lemondani.
„Leginkább arra jó megoldás ez az egész, hogy olyan emberekkel is találkozzunk, akikkel amúgy, egyszerű turistaként lehetőségünk sem volna” – mondja a jogász-közgazdász, megszállottan utazó lány. Néhány hónapja megjelent például náluk egy amerikai kézműves cipőkészítő, de volt már biomagkertész vendégük is. Kata állítja: a díványszörfölés nélkül velük, hozzájuk hasonló emberekkel aligha találkozhattak, beszélgethettek volna olyan közvetlenül, mint a couchsurfing által. Hogy mindez lehet rizikós is? A 24 éves „szörfös” nem így látja. Azt mondja, a barátjával közösen, igyekeznek jól megszűrni a jelentkezőket, és „tényleg csak olyanokat fogadni, akikkel megtalálhatják a közös hangot”. Szerinte érdekes azt is látni, hogy a vendégek hogyan látják a világnak e szegletét, hogy mi érdekli őket Magyarországból, hogy mit tartanak itt szupernek, aggályosnak vagy rossznak.
Szállásadóként eddig még nem volt rossz tapasztalata, a vendégei se túl nagy kupit nem hagytak maguk után, se olyan nem fordult még elő, hogy valaki csak úgy, elvitt volna valamit a lakásból. Hallott és olvasott ilyesmit, de azt állítja, hogy ennek elkerülésére lehet referenciát írni mások profiljára, és ott egyből kibukik, ha valami nem stimmel az illetővel. Óvatosságban Kata addig ment el, hogy a bejelentkezők profilját végigolvasva, ha azokat nagyon személytelennek találja, „alapból kiszórom őket”.
Állítja, ennyi körültekintéssel rendre sikerül jó beszélgetéseket is kihozni az ilyen szituációkból, és neki és a párjának ma már ez is rendkívül sokat számít a rendszerben.
| Adófrászkarika |
Az Airbnb (ami az „air bed and breakfast” rövidítése) egy 2008-ban San Franciscóból startolt netes szolgáltatás; az online szobáztatás egyik népszerű fajtája. Néhány napra bérelhető olcsó(bb) szobák kínálatát köti össze a kereslettel. Ebben is, mint annyi minden másban, a hazai térképen budapesti vízfej alakult ki. Több mint ezren kínálják fel napidíj fejében egy-egy szobájukat, melyhez rendszerint néhány napos foglalás, és a pesti éjszaka valamilyen fokú feltérképezése, illetve némi idegenvezetői útbaigazítás is társul.  New Yorkba is díványszörffel? airbnb.hu A kínálat és kereslet direkt összekötésének tökéletességével egy bökkenő van: az adózás. Az üzletszerű Airbnb-zés ugyanis komoly adóveszteséget jelent az államnak – és a helyi önkormányzatnak is. Ahogyan azt e témában, némi saját tapasztalattal fűszerezve a 444-is megírta korábban, a hazai törvények csak egy, saját ingatlan esetén megengedők (itt önbevalláson alapuló elszámolás érvényes), de aki több lakást is visz, annak fizetnie kell(ene) a 16 százalékos szja mellett a 27 százalékos ekhót és még az önkormányzatnak 4 százaléknyi idegenforgalmi adót is. A legtöbben azonban ezt a kötelezettséget egyáltalán nem veszik komolyan. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
