Budapesten most elsősorban a lakhatási válsággal kapcsolatban emlegetik negatív felhanggal a rövid távú lakásbérlésre szakosodott Airbnb-t, más nagyvárosokban, például Londonban a növekvő bűnözéssel hozzák kapcsolatba, újabb muníciót adva ezzel azoknak, akik ellenzik a lakáskiadás e formáját.
Az Airbnb számokkal igyekszik alátámasztani, miért nem jó ötlet az „airbnbzés” betiltása. Azt tanácsolják a kormánynak, hogy inkább várja meg az EU-s szabályozás életbe lépését.
A Budapesten szélsőséges mértékben elterjedt Airbnb átfogó korlátozása régóta váratott magára, de a 2020-as Airbnb törvény ellenére az érdemi szabályozása eddig elmaradt. Így akár jó hír is lehetne, hogy a kormány gazdaságpolitikai terveiben idén váratlanul minden eddiginél nagyobb lendületet kapott a turizmus és a lakhatás ügye. Pedig korábban nem volt szándék arra, hogy a piac amúgy jelentős szürke zónáit megtisztítsák. Olyannyira nem, hogy akár egy kamu kóddal is könnyedén lehet regisztrálni az ingatlant, a lakások legalább egyharmadát pedig illegálisan adják ki. Úgy tűnik, a most tervezett szigorítások viszont nemcsak a városlakók, hanem egyes gazdasági szereplők érdekeit is figyelembe vették.
Az ingatlanpiaci szereplőkkel folytatott egyeztetésen felmerült az is, hogy 5 százalékra csökkentsék a cégektől magánszemélyeknek kiadott albérletek utáni áfát.
Budapesten szigorítják az Airbnb-zést, a falusi pajtákat viszont ki lehet majd adni szálláshelyként, jön a készpénzmentes borravaló és a SZÉP-kártyás mobilfizetés.
Mondja el véleményét is az Airbnb-vel kapcsolatban. Önt is zavarja esetleg a sok turista? Úgy érzi, a lakásárak jelentősen emelkedtek a szolgáltatás miatt? Netalán fél attól, hogy az Airbnb szigorításával veszélybe kerülhetnek a turizmusból, vendéglátásból élők? Mondja el véleményét a Bankmonitor kérdőívének kitöltésével.