Négy tizedszázalékkal csökkent az eurózóna munkanélküliségi rátája az egy évvel korábbiakhoz képest, az EU egészében is csökkenő tendencia figyelhető meg e téren egy friss statisztika szerint. A kiadvány kiemeli, hogy a legnagyobb javulás Magyarországon volt tapasztalható: nálunk egy év alatt 10,5-ről 7,9 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta.
Az Eurostat legfrissebb kiadványa szerint az eurózóna szezonálisan kiigazított munkanélküliségi rátája 11,6 százalék volt idén májusban, mely lényegében megegyezett az áprilisi adattal, ám 0,4 százalékos javulást jelent a 2013 májusi rátához képest. Az EU egészét tekintve a ráta 10,4 százalék volt májusban, ez hat tized százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbiakhoz képest.
A statisztikai kiadvány kiemeli, hogy az egy évvel korábbiakhoz képest 21 tagállamban csökkent a munkanélküliségi ráta, a leginkább csökkenő trenddel pedig Magyarországon lehet találkozni, hazánkban a tavalyi áprilisi 10,5 százalékról idén áprilisra 7,9 százalékra csökkent a mutató. Hasonló százalékpontos javulás volt még tapasztalható Portugáliában, és jelentős csökkenés volt még az íreknél is. A legnagyobb emelkedést Luxemburgban regisztrálták (5,8-ről 6,3 százalékra), de komoly emelkedés volt még Olaszországban, Finnországban és Hollandiában is.
A 25 éven aluliak munkanélküliségi mutatóit illetően is minimális szintű javulás figyelhető meg mind az eurózónában, mind az EU egészét illetően, ám mindkét térségben bőven 22 százalékpont felett áll még a mutató. A legalacsonyabb mutatókkal Németországban (7,8 százalék) és Ausztriában (8,9 százalék) lehet találkozni, a legrosszabb helyzete a fiataloknak ugyanakkor továbbra is Görögországban és Spanyolországban van (57, illetve 54 százalékos a munkanélküliségi ráta körükben). Magyarországon a 25 éven aluliak kicsivel kevesebb, mint ötödének nem volt munkája idén áprilisban, ez tavaly májushoz képest több mint 7 százalékos javulást jelent.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.