Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Sokszor téved a NAV, egyre többen perelik is
Az adózók által kifogásolt ügyek közel 40 százalékában derül ki, hogy hibás döntéssel zárult az adóhatóság ellenőrzési eljárása. Az esetek többségében a hibás döntéseket – hivatalból vagy kérelemre – maga a NAV orvosolja, csak kevesebb ügy jut el bírósági szakaszba. Bár sokan még beletörődnek a sérelmezett adóhatósági döntésekbe, az elmúlt időszakban nőtt az adózók tudatossága: egyre eredményesebbek a jogérvényesítésben és a közeljövőben várhatóan egyre többen mennek majd bíróságra adójogi vitáikkal. Tavaly a bíróság elé kerülő ügyek közel egyharmada az adózók javára dőlt el.
A NAV 2013-ban közel 211 ezer ellenőrzést folytatott le, a vizsgálatok során feltárt adókülönbözet 514,8 milliárd forint volt, 10 százalékkal több, mint 2012-ben. A kiszabott szankciók összértéke 390 milliárd forint volt, ami 51 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
Az adójogviták kialakulásának kockázatát az adózók sok esetben jelentősen mérsékelhetik, ha a revízió során együttműködnek a hatósággal. „Sok jogvita forrása, hogy az adózók az ellenőrzés során gondatlanságból rossz tájékoztatást adnak a revizoroknak, vagy nem adják át az ügyleteiket alátámasztó dokumentumokat. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy később a peres eljárásban hiába kerül elő egy perdöntő bizonyíték, a bíróság nem veszi azt figyelembe azzal a hivatkozással, hogy az adózókat az ellenőrzési eljárásban együttműködési kötelezettség terheli” – mondta Harcos Mihály, a Ryan globális adótanácsadó cég adószakértője.
Ha az ellenőrzés az adóhatósággal való együttműködés ellenére is olyan eredménnyel jár, amivel az adózók nem értenek egyet, mindenképp érdemes a jogorvoslati lehetőségeikkel élniük, hiszen a NAV legfrissebb statisztikái is azt mutatják, hogy az adózók az eljárás során egyre eredményesebben tudják képviselni érdekeiket. 2013-ban a kifogásolt ügyek közel 40 százalékában a NAV maga állapította meg, hogy hibás volt az elsőfokú döntés, és a bíróság elé kerülő ügyek közel egyharmadában született az adózók számára kedvező ítélet. Nem csak a lezárult adójogi perek száma emelkedett tavaly a megelőző évekhez képest, de az adózók számára kedvező eredménnyel záruló esetek aránya is nőtt.
A perindításra ezek ellenére még mindig sok esetben nem kerül sor. Míg ez a nagyobb vállalatoknál szinte automatikus az adójogi viták esetén, a közepes, illetve kisebb méretű cégeknél inkább csak akkor fordul elő, ha különösen jelentős értékről van szó. Jellemzően azok sem merítik ki az összes jogorvoslati lehetőséget, akik bíróság elé viszik jogvitájukat: az ügyek többsége sosem jut el a Kúriáig. Jelenleg a legtöbb per az áfával kapcsolatos, de gyakoriak a költségek elszámolhatóságát érintő jogviták is. Várhatóan rohamosan növekedni fog a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekkel kapcsolatos perek száma is, mert ezen a területen még ingoványos a magyar jogalkalmazási gyakorlat.
„Bár van még hova fejlődni, érzékelhetően javult az adózok tudatossága és egyre többen ismerik fel, hogy az adójogi vitákban a bíróság az első független és objektív jogorvoslati fórum. A trendek alapján arra számítunk, hogy a következő években az adózók nagyobb arányban fordulnak majd ilyen ügyekben a bíróságokhoz. Ez egyrészt a kisebb értékű perek növekedésével jár majd, másrészt növekedni fog a bíróságok szerepe a viták eldöntésében és ezzel együtt az adójogi gyakorlat formálásában is” – mondta Békés Balázs, a Ryan magyarországi és kelet-közép-európai régiójának vezetője.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
