Az afrikai országok által közölt GDP-adatok alapján a szegénységi ráta csökkenését várták a kutatók, de az elmúlt tíz évben szinte semmit sem változott a tömeges szegénység mértéke a kontinensen.

A szakértők szerint ennek hátterében két tényező állhat. Egyrészt valószínűsítik, hogy a növekedés hatásai nem szivárognak le a társadalom legszegényebb rétegeibe, másrészt gyanítják, hogy az egyes országok valós növekedési rátái egyáltalán nem egyeznek meg azzal, amelyet az államok bejelentenek.

Az Afrobarometer eredményei egy közvélemény-kutatáson alapulnak, amelyben 34 afrikai ország összesen 50 ezer lakója vett részt 2011 és 2013 között. Eszerint minden ötödik afrikai rendszeresen hiányt szenved élelmiszerben, vízben, orvosi ellátásban és elkölthető jövedelemben. 

Az Afrikai Fejlesztési Bank (AfDB) és az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) 2013-as adatai alapján az elmúlt tíz évben átlagosan öt százalék körüli a gazdasági növekedés az afrikai kontinensen, 2012-ben 6,6 százalékos növekedést mértek, míg 2014-re a bruttó hazai termék 5,4 százalékos emelkedését vetítették előre. Ennek ellenére az afrikai kontinens lakosságának fele szembesül valamiféle hiánnyal. Afrika északi részén tapasztalható a legkisebb mértékű szegénység, míg a szubszaharai Afrika nyugati és keleti területein a legsiralmasabb a helyzet. 

Burundi, Guinea, Niger, Szenegál és Togo számítanak a legrosszabb életkörülményeket biztosító országoknak, míg Algériában és Mauritiuson a legelviselhetőbb az élet az Afrobarometer válaszadói szerint. Az AfDB GDP-adatai alapján 2014-re Togóban 5,5 százalékos, Szenegálban 5,1 százalékos, míg Guineában 5,6 százalékos gazdasági növekedést várnak a közgazdászok.

A GDP-adatok és a növekedési kilátások ellenére a válaszadók fele negatívan értékelte országa gazdasági helyzetét, csupán harmaduk gondolta úgy, hogy életkörülményei és a gazdaság javult az elmúlt évben.

Robert Mattes, az Afrobarometer egyik igazgatója a tanulmány október elsejei közzététele alkalmával rendezett sajtótájékoztatón Johannesburgban elmondta, hogy az elmúlt egy évtizedben tanulmányozott 16 országban nagyon kis javulást tapasztaltak a lakosság életvitelében.

Míg a Zöldfoki-szigetek, Ghána, Malawi és Zambia társadalmának helyzete valamelyest javult, a hagyományosan fejlett területnek számító Dél-Afrika szegénységi indexe erőteljesen emelkedett, és ugyanez tapasztalható Botswana, Szenegál, Mali és Tanzánia területén is.

Mindenesetre pozitív változásra is van példa: 2008 óta a szegénység jelentős mértékű csökkenéséről számoltak be a kutatók Zimbabwe területén, ezt a hatást az egy évtizedes politikai és gazdasági nyugtalanság után alakított nagykoalíciós kormányzatnak, a "békével járó jutaléknak" tulajdonítják a kutatók.

A szakértők az eredmények alapján arra szólították fel az afrikai kormányokat, hogy a szegénység csökkentésére összpontosítsanak a gazdaság egyoldalú élénkítése helyett. Az oktatás és az infrastruktúra fejlesztése a leghatékonyabb módja lehet annak, hogy a kontinens legszegényebbjei is kihasználhassák a gazdasági növekedés eredményeit - javasolták az Afrobarometer munkatársai. 

A tanulmány a Világbank 2013-ban korábban közzétett jelentéséhez hasonlóan arra a következtetésre jutott, hogy Afrikában a gazdaság eredményessége kevésbé segíti a szegénység csökkentését, mint a világ más területein.