2013. május. 15. 17:03 MTI Utolsó frissítés: 2013. május. 15. 16:55 Gazdaság

Megugrott a lengyel államháztartási hiány

A lengyel államháztartás központi alrendszerének hiánya az éves törvényi irányzat 89 százalékát érte el április végére a március végi 69 százalék után - közölte a lengyel pénzügyminisztérium szerdán.

Az első négy hónap hiánya 31,7 milliárd zloty (7,58 milliárd euró) volt. A lengyel kormány az idén 3,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt tervez a 2012. évi 3,9 százalék után.

Lengyelországban egyre több elemző úgy látja, hogy szükség lesz a költségvetés módosítására. Ezt erősíti, hogy - kedden ismertetett adatok szerint - a lengyel bruttó hazai termék a várakozásoknál kevésbé nőtt az első negyedévben.

A lengyel statisztikai hivatal keddi - előzetes - közlése szerint a lengyel bruttó hazai termék éves összehasonlításban 0,4 százalékkal bővült az első negyedévben, lassabban az elemzők által várt 0,8 százaléknál. Az előző év negyedik negyedévében még 0,7 százalékkal nőtt a lengyel GDP. A szezonális hatásoktól tisztított adatok szerint a lengyel gazdaság 0,1 százalékkal nőtt a negyedik negyedévhez képest.

A pénzügyminisztérium szerdai tájékoztatása szerint az államkincstár 3,2 milliárd eurónyi devizalikviditással rendelkezett április végén, kevesebbel a március végi 3,9 milliárd eurónál.

Lengyelország ellen 2009 óta van érvényben az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása, s - Magyarországhoz hasonlóan - 2012-ben kellett volna teljesítenie a 3 százalék alatti hiányszintet. Korábban Olli Rehn, gazdasági és pénzügyekért felelős európai biztos arról tájékoztatott, hogy a Lengyelországhoz hasonló államokban, ahol a második nyugdíjpillér kialakítása van folyamatban, nem sokkal 3 százalék feletti államháztartási hiányszint is elfogadható az eljárásból kikerüléshez.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Bábel Vilmos 2025. január. 10. 09:30

A szélsőjobb és Elon Musk migrációs népszavazást csinálna a német választásból, pedig sokkal többről szól

Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.