Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a három pillérből álló program sok elemében logikusan egymásra épül, és nem rontja az ország pénzügyi stabilitását. Örvendetes az is, hogy nem csökkenti lényegesen a devizatartalékokat, amelyeket az EU-transzferek, az uniós források még folyamatosan pótolhatnak is - fejtette ki. Nagy kérdésnek nevezte ugyanakkor, hogy a program mennyire segíti a növekedést, mert az intézkedésektől a beruházási hitelkereslet még nem indul be. Amíg a belső kereslet, a fogyasztás nem bővül, nem nőhet jelentősen a hiteligény sem - fűzte hozzá. 

Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója úgy ítélte meg, hogy a várakozásokhoz képest konzervatív megoldást terjesztett elő az MNB, olyat, amely alkalmazkodik a piaci lehetőségekhez. Fontosnak nevezte, hogy az MNB kéthetes kötvényállományát mennyiségileg nem korlátozták, így a kéthetes kötvény kamata marad az irányadó a piacon. Egyúttal az MNB devizatartalékának csökkenése sem lesz nagyobb, mint amennyit még a piac el tud fogadni, és a forint várható árfolyama szempontjából is megnyugtató a csomag - mondta a vezető elemző.

Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint a csomag növekedésösztönző hatása kétséges, pedig ez lett volna az egyik alapvető célja. Mértéke elfogadható, de kétségtelen, hogy az első két pillér kidolgozottabb, tisztázottabb, mint a harmadik - tette hozzá. Megjegyezte ugyanakkor: a 2 százalékos kamatfelár nem biztos, hogy  a kereskedelmi bankok számára vonzóvá teszi a kkv-k hiteleinek bővítését, még az sem biztos, a bankszövetség részt vesz a hitelprogramban. Érdekes lesz annak a tényleges megoldása is, hogyan csökkentik majd a devizatartalékote - tette hozzá. 

Az Equilor kommentárjában kifejti, hogy a bejelentett program értelmében maximum 3 milliárd euróval csökkenne az MNB devizatartaléka, ami nem jelentős tétel a 36 milliárd eurós tartalék fényében, ezért arra számítanak, hogy a negatív forintpiaci hatást pozitív mozgások követhetik. További pozitívum a forint szempontjából, hogy a lakossági devizahitelesek számára most nem készült program, valamint elmaradtak a jelentős méretű kötvényvásárlásokat érintő bejelentések, amelyek "lebegtetése" borzolta a piaci szereplők kedélyeit. Kifejtik: eszközoldalon, a külföldi követelések alatt február végén 10 ezer 186 milliárd forintot tartalmazott az MNB mérlege, ez jelenti a devizatartalékot. Ez az összeg azonban nem bankjegyekben vagy lekötetlen betétben van, hanem alapvetően AAA-besorolású - például német - államkötvényekben, amelyek jelképes, 0-1 százalékos hozamot adnak, forrásoldalon azonban a legnagyobb tényezőt a 4400 milliárd forint értékű kéthetes MNB-kötvény jelenti, amire a jegybanki alapkamatot fizeti az MNB, most 5,00 százalékot - hívja fel a figyelmet az Equilor. Emlékeztetnek rá: a törvény szerint az MNB veszteségét a rákövetkező évben mindig a költségvetés állja. 

Azzal, hogy 3600 milliárd forintra szeretnék szűkíteni a kéthetes kötvények mértékét, lesznek olyan fordulók, amikor a befektetők nem újítják meg a lejáró kötvényeket. Ebben az esetben az MNB a devizás kötvényeket eladja, a befolyó euróból és más devizából pedig kifizeti a kéthetes kötvényeket forintban. 

Az MNB döntése alapján a felszabaduló összegeket piacon kívül (devizaswapok révén) váltják forintra, hogy a lejáró kéthetes kötvényeket törlesszék. Emiatt a forinterősödés mértéke limitált maradhat az Equilor szerint. A befektetők a felszabaduló kéthetes kötvények ellenértékét elhelyezhetik a jegybank egynapos betétjében, amely az alapkamathoz képest 100 bázisponttal alacsonyabb kamatot ígér (jelenleg 4,00 százalékost); illetve átforgathatják állampapírba vagy más hazai kötvénybe; de úgy is dönthetnek, hogy az itt parkoltatott pénzt devizára váltják. Ez utóbbi opció előre meg nem határozható mértékű forintgyengülést válthat ki, figyelembe véve a hazai devizapiac napi átlagos, néhány száz millió eurós forgalmát - jelzi az Equilor. 

A bankokat első körben negatívan érinti a kéthetes kötvények korlátozása, hiszen ez valamelyest csökkenti majd a nettó kamatbevételt, ám a felszabaduló összegeket az állampapírpiacon is elhelyezhetik - hívják fel a figyelmet.