Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Finn jegybankelnök: tudatlanság és arrogancia okozta a válságot
A tudatlanságot és az arroganciát nevezte a pénzügyi válság legfőbb okainak Erkki Liikanen korábbi európai biztos, a finn jegybank elnöke egy szerdai brüsszeli sajtóbeszélgetésen.
Liikanen vezette azt a külső, független munkacsoportot, amelynek az volt a feladata, hogy javaslatot tegyen az Európai Bizottságnak az uniós szintű bankszabályozás átalakítására, reformjára. A finn jegybankelnök elmondta: arra kaptak megbízást, hogy értékeljék a hatályos szabályokat, a készülő reformokat, valamint javaslatot tegyenek arra, hogyan lehet az európai bankrendszert ellenállóbbá tenni a válságokkal szemben.
A finn jegybank vezetője szerint ha egy bank eléri azt a méretet, amikor már túl nagy ahhoz, hogy engedjék tönkremenni, akkor állami garanciát kap, és emiatt rendkívül olcsón tud forráshoz jutni. Egyben hajlamossá válik arra, hogy túl nagy kockázatokat vállaljon. A kockázatok felhalmozódása nagy veszélyforrás, és ha egy bank bajba kerül, akkor más pénzintézeteket is magával ránthat, a rendszer összetettsége pedig tovább nehezíti a kialakult helyzet kezelését – magyarázta.
"A mi nemzedékünk tartozik a jövőnek azzal, hogy megértsük: miért történt (a válság), mi romlott el, hogyan lehet helyrehozni és megakadályozni, hogy a jövőben megismétlődjön" - mondta Erkki Liikanen. Szerinte a tudatlanság és az arrogancia vezet a válsághoz. Az, amikor nem tanulunk a múlt hibáiból, és úgy gondoljuk, hogy ennek dacára okosabbak vagyunk mindenkinél, aki előttünk járt – fogalmazott.
A korábbi vállalkozáspolitikai biztos a tőkemegfelelési követelmények szigorítását és az uniós bankszanálási szabályrendszer megteremtését sürgette. Azt mondta, hogy az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslata jó, "de nem elég".
A tavaly októberben bemutatott Liikanen-jelentés arra tesz javaslatot, hogy a bankok betétgyűjtési és hitelkihelyezési tevékenységüktől jogilag válasszák külön kockázatos pénzügyi ügyleteiket, így azok elválnának a társadalmilag legfontosabb banki tevékenységektől, amilyen a jelentés szerint például a betétkezelés és a reálgazdaság finanszírozásának elősegítése. Így az egyik nem jelentene kockázatot a másikra, valamint az adófizetők kockázata is csökkenne, mert a különálló kereskedőház nem jelentene veszélyt a betétekre.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
