Az Il Sole 24 ore olasz gazdasági lap birtokába került javaslat alapján az EKB hatáskörébe kerülnének át olyan jogkörök, amelyeket eddig a tagállami hatóságok gyakoroltak, ilyen például a bankok működési engedélyének megadása vagy visszavonása.

Elemzők a kiszivárgott javaslat két pontjával kapcsolatban számítanak rendkívül éles vitára a tagállamok között. A bizottság javaslata értelmében az EKB jövő július 1-jétől kezdene működni, mint az eurózóna bankfelügyelete, 2014 első napjától kezdve pedig nem lenne más bankfelügyeleti hatóság az eurózónában, csak az EKB. Ez azt jelenti, hogy a frankfurti európai jegybank ellenőrizné az eurózóna több mint 6000 bankját.

Ezt viszont Németország hevesen ellenzi, mondván, csak a legnagyobb, rendszerszintű fenyegetést jelentő bankokat kellene az EKB felügyelete alá helyezni. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter egy rádióinterjúban azzal érvelt emellett, hogy maga az EKB is úgy véli, nincsenek meg az erőforrásai ennyi pénzintézet felügyeletéhez. A bizottság viszont úgy véli: nem kell egy banknak nagynak lennie ahhoz, hogy esetleges összeomlása az egész rendszer stabilitását fenyegesse.

A másik vitás pont azoknak az országoknak a kérdése, amelyek nem tagjai az eurózónának. Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa múlt héten az Európai Parlament gazdasági bizottságában kifejtette: ezek az országok is dönthetnek úgy, hogy csatlakoznak a rendszerhez, és bankszektoruk ellenőrzését az EKB-nak adják át.

Ez azt jelentené, hogy az eurózóna központi bankja engedélyezhetné vagy szüntethetné meg nem eurózóna tagállamok bankjainak működését, szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzéseket tarthatna és betekinthetne a bankok könyveibe, miközben ezek az országok nem kapnak beleszólási jogot az EKB döntéseibe, mert a kormányzótanácsba csak az eurót használó országok tagjai kerülhetnek be.

Az eurózóna bankjainak közös felügyelete viszont, ha csatlakoznak, ha nem, hatással lesz az eurózónához nem tartozó tagországok bankszektoraira is. Míg egy kimaradó ország csak a saját erőforrásaira hagyatkozhat ugyanis bankrendszerének megvédésében, az EKB felügyelete alatt álló pénzintézetek a 700 milliárd euró fölött rendelkező Európai Stabilitási Mechanizmusra (ESM) támaszkodhatnának végszükség esetén, ha annak létrehozását Németország és Olaszország is ratifikálja.

Ez az eurózónán kívüli országok diplomatái szerint két szempontból is aggályos. Ezen országok bankszektorainak tetemes hányada olyan bankok tulajdonában áll, amelyek központja az eurózónában található. Ezért egyrészt ha egy eurózónában lévő anyabank leányvállalatát fiókteleppé alakítja át, akkor a tagállami bankfelügyelettől egy csapásra Frankfurtba kerül át a bank ellenőrzésének joga, másrészt versenyhátrányba kerülhetnek a helyi bankok, ha kimaradnak a közös bankfelügyeletből és így az ESM védőhálójából sem részesülhetnek.

Diplomáciai forrásból az MTI úgy értesült, hogy Magyarország, ahol a bankszektor 47,3 százaléka van eurózónában lévő anyabankok tulajdonában, annak függvényében dönt majd a közös bankfelügyelethez csatlakozásról, hogy mit tartalmaz majd a végleges megállapodás. Magyarország három lehetőség közül választhat: vagy azonnal csatlakozik a közös bankfelügyelethez, vagy később, de még az euró magyarországi bevezetése előtt, vagy azzal egy időben adja át a pénzintézetek felügyeleti jogát Frankfurtnak.

Az eurózónán kívüli országok diplomatái azon dolgoznak, hogy csatlakozás esetén ne csak kötelezettségeket kelljen teljesíteniük, hanem jogokat is szerezzenek. Ebben megítélésük szerint segítségükre van, hogy az Európai Központi Bank bankfelügyeleti jogkörrel történő felruházásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges, vagyis annak a 10 országnak a beleegyezése is elengedhetetlen, amelyek nem csatlakoznak automatikusan a közös bankfelügyelethez.