Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Eredetileg kazettamásolással indult az 1980-as évek második felében, majd később zene, film és számítógépes játékok CD-re írásával gördült tovább a kalózbiznisz a rendszerváltás utáni Magyarországon. A szórakoztatóiparnak milliárdos károkat okozó másolást a technológiai fejlődéssel felváltotta az internetes letöltés és az illegális fájlcsere. A kalóz CD-k egyesek számára busásan jövedelmeztek és későbbi legális vállalkozásokat alapoztak meg. A rendszerváltás utáni bizniszeket bemutató Kihagyott ziccerek című sorozatunk ezúttal a másolt, kalóz CD-k történetét járja körbe.
"Egy riadt tekintetű, kapucnis fiúcska ácsorgott a Móricz Zsigmond körtéren a hambis mellett, szimatszatyorral, és úgy kerestük egymást, mint egy vakrandin. Végül összetalálkozott a tekintetünk. Én felismertem benne a CD-dílert, aki majd a Panzer Generalt adja nekem, ő pedig a páncéloskadétot bennem. Kapkodva kicseréltük a pénzt és a szajrét, aztán ügettünk haza, mint akik hasadóanyagot csempésznek" - idézte fel emlékeit Árpád egy esetről, amikor a 90-es években olcsón jutott hozzá számítógépes játékhoz.
Míg az idézett, 1994-ben úttörőnek számító játékot a boltban több mint 8 ezer forintért lehetett beszerezni, addig Árpád mindössze 500 forintot pengetett ki az élményért. A számítógépes játékok mellett elsősorban szoftver-, zene- és filmmásolás szerepelt a "kalózok" repertoárján. A rendszerváltás után felpörgő kalóz CD-biznisszel - az előadókon, forgalmazókon és fejlesztőkön kívül - mindenki jól járt, a több tízmilliárdos károkat okozó üzlet a 2000-es évek elejéig szinte háborítatlanul működött hazánkban.
Kazettamásolással indult be a CD-biznisz
| Kihagyott ziccereink |
| A keletnémet márka, a biogilisztázás, az Amway-sztori és az osztrák biztosítózás. |
A kalóz CD-biznisz gyökerei még a 80-as évek végére nyúlnak vissza, amikor kazettamásolással indult meg a zenei adathordozók másolása. Ez egyrészt a személyes kapcsolatokon keresztül zajlott, megbeszélés útján, hogy kinek mi kell, másrészt pedig akinek akkor volt Spectrumja vagy Commodore 64-e, az a Spectrum/Commodore Világ belső borítójáról választhatta ki a teljesen nyíltan hirdetett Polimer kazettákat. A rendszerváltás után a technológiai fejlődés egyértelműen a CD irányába tolta el ezt az "ipart".
Először még a zenei CD-k másolása dívott, később azonban a személyi számítógépek elterjedésével, személyes használatú olcsó CD-írók megjelenésével - és a szerzői jogi szabályok erősödésével - már számítógépes játékok és filmek ezrei is erre a piacra kerültek. Árpád elmondása szerint ekkor az első magyar tárhelyszolgáltató, az Extra.hu oldalán tűntek fel a dílerek, naponta frissített állománnyal. Az igazán profik a kereslet alapján árazták a játékokat, a menőbbek drágábbak voltak. A szoftvernepperek oldalait emailben osztották meg egymással az érdeklődők, akkor ugyanis még Google sem volt, sőt semmilyen épkézláb kereső a magyar interneten, szóval vagy tudta valaki az URL-t, vagy nem talált oda.
Míg az 1997-es rekordévben még 7,83 millió CD, magnó- és videokazetta fogyott Magyarországon, addig ez a szám 2011-re drámai lecsökkent és már csak 2,44 millió CD-t, DVD-t, kazettát stb. adtak el itthon, köszönhetően a digitális piac térhódításának is. A 90-es években és a 2000-es évek elején ugyanakkor voltak olyan időszakok, amikor a számítógépes videojátékok 95 százaléka kalózpéldány volt, a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének (MAHASZ) adatai szerint a zenei CD-knek pedig 90 százaléka volt másolt. A hvg.hu információi szerint előfordult az is ebben az időszakban, hogy az egyik országos televíziónál a karbantartók egy csoportja, külön szobában, a tévé eszközeivel ipari mennyiségben másolta a CD-ket. A hazai piac kalózpéldányokkal történő fertőzöttsége és a milliárdokra rúgó károk azt mutatták, hogy komoly pénzek mozognak ebben a szegmensben, több egykori CD-másoló is informatikai cégbirodalmat épített a kalózpéldányokból befolyt pénzből.
Hosszú sorok kígyóztak a másolt játékokért
"Szerzői jogi félelmek a 80-as évek végén, a 90-es évek elején még egyáltalán nem voltak, sokszor maguk az informatikai újságok foglalkoztak másolt játékok postázásával" - mondta a hvg.hu-nak Péter, aki újságíróként, szakmai oldalról csöppent bele a történetbe. Ő először egy újsághirdetés útján jutott el egy kelenföldi panelházba, ahol - miután kivárta az 50-60 emberből álló sort - kapott egy játékgyűjteménnyel teli CD-t pár száz forintért (a 90-es évek közepén egy minőségi PC-játék 10-12 ezer forintba is belekerült). A probléma ezzel ugyanakkor az volt, hogy nem lett teli a CD, a 650 megabájtnyi tárhelyre még fért volna játék, ám amikor Péter visszament, hogy írasson rá, akkor az illető közölte, hogy ez nem lehetséges. "Ekkor kicsit berágtam és vettem egy CD-írót kb. százezer forintért. Engem azonban az illegális másolás már nem érdekelt. Személyes használatra persze írtam CD-ket, de egy idő után inkább teszteltem a CD-írókat, és újságba írtam róluk" - emelte ki Péter.
| Élni akart a lehetőséggel, de nem jött össze? |
Tenyésztett struccot (éticsigát vagy csincsillát stb.)? Dolgozott Amway- (Avon-, Zepter stb.)-ügynökként? Szerzett lakást kárpótlási jegyért? Vagy valami másba kezdett? Írja meg, hogy a korszak mely nagy (vagy annak tűnő) üzletébe vágott bele és milyen tapasztalatai voltak! Jól járt vagy Ön is inkább "Az ebből sem én gazdagodtam meg"- tábor létszámát szaporította? Jelentkezését a kihagyott.ziccerek@hvg.hu email címre várjuk. |
Szerb importból a kollégiumban terítettek
"1995-ben kezdtem el Szegedre egyetemre járni, és pont akkor jelent meg a koliban egy pasas, aki elkezdte végigjárni a szobákat és érdeklődött, hogy nem vennénk-e CD-ket" - meséli a hvg.hu-nak István, hogyan is csöppent bele a kalóz CD-üzletelésbe. Az illető, aki maga is hallgató volt az orvosi egyetemen, először egy 20 oldalnyi listával érkezett, 1200-1500 forintért kínálta a zenei CD-ket, a boltban elérhető 3500 helyett. A történetben a csavar az volt, hogy a Balkánon már akkor is sokkal olcsóbban állították elő ezt a terméket, és ő - mint délvidéki magyar - Belgrádban adta le hetente a rendelést. "Nyilván először bizalmatlanok voltunk, de soha nem volt semmi probléma, mindig időben megérkezett, amit kértünk" - fejtette ki István.
A másolt CD-k szinte ugyanúgy néztek ki, mint az eredetiek, egyedül a booklet, vagyis a CD ismertető füzetecskéje volt silányabb minőségű és kevésbé informatív, de technikailag nem volt semmi gond a hanganyaggal. István elmondta, hogy mivel ő ipari mennyiségben fogyasztott zenét, ezért egy idő után a zenéket terítő orvosis megkérdezte őt, hogy nem akar-e neki segíteni a CD-bizniszben, ő meg hezitálás nélkül elvállalta a saját kollégiumában történő elosztást. Abban egyeztek meg, hogy minden 25. eladott CD után István markát egy ingyen példány üti. "A faliújságra írtam ki a listát, hogy mit lehet kérni, de ár nélkül, hogy azért ne legyen belőle komolyabb probléma. A kollégium vezetése meg szemet hunyt a dolog felett" - emelte ki István.
Amerikai segítséggel mozdult a szabályozás
A szerzői jogok kérdésében a rendszerváltás előtt és után volt egy többéves periódus, amíg a jogi szabályozatlanság réseit sokan ki tudták használni, ami egyúttal a kalóz CD-bizniszt is felpörgette. A szerzői jogok megsértésére vonatkozó büntetőjogi tényállást 1993-ban vezették be. Egyenes következménye volt a kalózkodás elharapódzásának, hogy a jogalkotó fel kívánta venni vele a harcot - mondta a hvg.hu-nak Grad-Gyenge Anikó szerzői jogi szakértő. Mivel ebben a körben rendszerint nem egy-egy, csekély súlyú cselekményről, hanem üzletszerűen, rendszeresen elkövetett cselekményekről volt szó, ezért indokolt volt a súlyosabb jogkövetkezmények alkalmazása is. Azt, hogy ezeket a cselekményeket büntetőjogi úton is üldözni kell, az amerikai-magyar szellemi tulajdoni megállapodás megkötése is ösztönözte, amelyben a felek a teljes jogérvényesítési eszköztár alkalmazhatóvá tételét vállalták a szellemi tulajdoni jogsértések tekintetében, emelte ki Grad-Gyenge. Ez nem azt jelentette tehát, hogy feltétlen büntetőjogi eszközökkel kell fellépni a kalózkodás ellen. De ennek alkalmazását is megengedte.
Ugyanakkor nagyjából ezzel egy időben, 1994-ben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi aspektusairól szóló egyezményt is lefogadták, amely viszont a kereskedelmi mértékű, szándékos szerzői jogi jogsértések vonatkozásában kötelezővé tette a szerződő felek számára a büntetőjogi fellépés lehetőségének bevezetését. A WTO keretében kötött megállapodásnak ez egy kis szelete, de a világ kereskedelmében a szellemi tulajdonjogok jelentőségének megnövekedése kivívta az erősebb védelmüket is - hangsúlyozta a szerzői jogi szakértő.
Ebből fakadóan azt lehet mondani, hogy Magyarországnak a rendszerváltást követően, a világkereskedelem hálózatába való új típusú bekapcsolódásának szükségszerű feltétele volt ezen szabályok elfogadása. Grad-Gyenge szerint ezt nyilvánvalóan indokolta az is, hogy a kereskedelmi partnerek indokoltnak látták, hogy a szellemi termékeiknek a Magyarországra való behozatala esetén ezeknek a védelmét is biztosítsa országunk.
Ezzel párhuzamosan megjelentek a külföldi tulajdonú kiadók és létrejöttek a hivatalos jogvédő szervezetek, aminek nyomán megindult a kalóz CD-k visszaszorítása. Itt is egyébként legtöbbször csak az egyszerű felhasználó, a "végpont" került a hatóságok körébe. "Nem volt érdekében senkinek sem rámozdulni a nagyhalakra, mivel a komolyabb pénzösszegeket mozgatók megfelelő kapcsolatokkal rendelkeztek" - emelte ki Péter. Szerinte a legnagyobb probléma az volt, akárcsak ma az egyszerű torrent userek esetében, hogy nem a tevékenységből komoly anyagi hasznot szerző csoportokra szálltak rá, hanem a vásárlókra, például dj-kre, akiket meg lehetett félemlíteni, és adott esetben könnyebben lehetett megbüntetni. Péter emellett azt is megemlítette, hogy mindig is volt egy szembenállás a számítógépes játékok másolásvédelmét feltörő szakemberek és a játékokat csak a pénzért terítők között, mivel a feltörők szimplán mindenki számára elérhetővé tették a játékokat, ők nem a pénzért csinálták.
A MAHASZ is komolyan küzdött a kalóz CD-vel üzletelők ellen
A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ) a hvg.hu-nak eljuttatott válaszaiban elmondta, hogy a kalóz piac kezdetektől fogva veszélyeztette a legális eladásokat, hiszen ezek olcsó, ezáltal vonzó alternatívát jelentettek a fogyasztók felé, ugyanakkor úgy termeltek jelentős profitot a kalózok számára, hogy közben a zenét létrehozó alkotók ebből semmilyen bevételhez nem jutottak munkájuk ellenértékeként.
A 90-es, 2000-es évek kalózkodásának elsődleges színtere a fizikai termékek, előbb a kazetták, majd pedig a CD-k hamisítása volt; főleg piacokon, vagy akár látszólag legitim hanghordozó-kereskedelmet folytató üzletek, vállalkozások mögé rejtve árusították nagy mennyiségben az illegális termékeket. A MAHASZ megalakulása óta jó kapcsolatokat ápolt mind a törvényalkotó, mind a bűnüldöző szervekkel, így szakértői mind a jelenleg hatályos magyar szerzői jogi törvény megszületésénél, mind pedig az egyes bűncselekményekkel szembeni fellépésnél aktívan részt vettek. A mai napig emlékezetes, a lefoglalt hamis lemezek ezreit megsemmisítő "úthengeres" akciókkal sikerült látványosan felhívni a figyelmet a kalózkodásra, de természetesen a jelenséget ez önmagában nem tudta megszüntetni.
A korábban használt, hologramos zsiráfot ábrázoló, még a 90-es évek elején bevezetett MAHASZ-matrica jelezte egy termék eredeti voltát, illetve ennek hiánya esetén legalábbis gyanús volt, hogy kalózterméket fogtunk kézben. A fogyasztói tudatosság oldaláról megközelítve természetesen volt hatása a matricának, azonban természetesen a jelentősen alacsonyabb ár sok esetben a fogyasztó számára is vonzóbb volt, és nem igazán tulajdonított jelentőséget annak, hogy az egyébként az eredetivel megegyező hanganyagot tartalmazó hordozó értékesítése után az alkotókhoz vagy a kalózok zsebébe vándorolt-e a pénz.
Informatikai cégbirodalmak és bulihegyek másolt CD-bizniszből
Míg Péter nem vágott bele a 90-es években a kalóz CD-üzletbe, addig a barátai komoly mértékben fogtak neki a másolásnak, ezresével vitték ki a piacra a CD-ket, sokszor a rendőröket is lefizették, hogy hagyják őket tevékenykedni a bejáratott helyeken. Péter szerint ez az üzlet a 90-es évek végéig, a 2000-es évek elejéig gyakorlatilag háborítatlanul működött. Emellett pedig sok esetben a szoftverfejlesztő cégeknél dolgozók csempészték ki a számítógépes játékokat és szórták meg a piacot, sokszor egyszerre több száz játékkal.
"Nem ritkán a magyarországi számítógépes játékok forgalmazásához közel állók vettek részt ebben az üzletben és később ezt a pénzt már vállalkozásuk kifehérítésnél használták fel" - fejtette ki Péter. Emellett pedig sokan informatikai vállalkozásuk elindítását alapozták meg a kalóz CD-üzlettel, ők azok, akik nagy tételben szórták meg a piacot hamisítványokkal. "Engem az nem zavar, hogy ők ebből pénzt kerestek. Ám gyomorforgatónak tartom, ha egy szakmai konferencián ezek az illetők azzal kérkednek, hogy nekik milyen jó üzleti érzékük volt a 90-es években. Azt már nem emelik ki, hogy hogyan lett meg az első milliójuk" - világított rá Péter a történet másik oldalára.
A zenei CD-k másolása is rendkívül kifizetődőnek bizonyult a számítógépes játékokkal történő kalózkodás mellett. István elmondása szerint az orvosi egyetemen tevékenykedő kollégista komolyan megszedte magát az alatt a két év alatt, míg pörgött a másolt CD-üzlet. "Hihetetlenül jól élt a srác. Az egyetemi klubokban rendszeresen ott lehetett látni, saját udvartartása is volt" - tette hozzá István. Szegeden akkoriban öt kollégium működött és csak ebben a körben kéthetente legalább ezer CD-t el lehetett passzolni, így kis befektetéssel - az orvosis egyetemista minden bizonnyal csak közvetítő volt - akár 150 ezer forintot is meg lehetett keresni. Emellett ugyanakkor István is jól járt a kalóz CD-biznisszel, ő körülbelül 100 CD-hez jutott így hozzá ingyen.
A magyarországi kalóz CD-piac leáldozása
A kalóz CD-üzletelés a digitális korszak és a fájlcserélők eljövetelével szinte azonnal lejtőre került. "1997 tájékán bejöttek az első, még kezdetleges fájlcserélők és akkoriban már szinte minden kollégiumi szobára jutott egy számítógép, így beindult a közvetlen letöltögetés" - emelte ki István. Bár voltak később próbálkozások, elsősorban a DVD-piacon, hogy a minőségi termékeket másolják, de ezek is befuccsoltak, mivel itthon ahhoz szoktak hozzá az emberek, hogy ingyen letöltik a kívánt filmet vagy fillérekért megveszik akciósan valamelyik boltban. A CD mára már szinte teljesen elvesztette az értékét, szinte csak promóciós tárgyként használják a zenei piacon és a számítógépes játékoknál is hasonló folyamat játszódott le itthon - a torrentezés mindent visz.
A kalóz CD-üzletelés helyét ma már egyre inkább a kalózszerverek - és persze a féllegális torrentezés - veszik át, az ilyen szerverparkok, úgynevezett warezoldalak több ezernyi filmet, számítógépes játékot, szoftvert és zeneszámot biztosítanak a felhasználók rendelkezésére - egy emeltdíjas sms vagy kisösszegű banki átutalás révén. A CD-másolásnak mára legfeljebb annyi aktualitása van, hogy még ma is buknak le dj-k több száz másolt CD-vel.
| A CD- és DVD-hamistíás mekkái |
| A 2000-es évek közepén régiónkban Szerbia vált a kalóz CD-k, DVD-k legfőbb forrásországává és elosztóközpontjává. Volt olyan alkalom, amikor a hatóságok 750 ezer lemezt foglaltak le. Szerbia mellett Oroszország és Kína is élen jár a másolt zene, film és számítógépes játékok terjesztésében. De szintén jelentős a piaca Törökországban, Thaiföldön és Indiában is. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
