Hosszú tétovázás után a kormány végül nekiesett az utazási kedvezményeknek, mégsem csinált velük semmit. Két, múlt héten megjelent kormányrendeletből kiderül, hogy minden eddigi kedvezmény ugyanazzal a mértékkel megmarad, a kabinet csak újracsomagolta őket egy új jogszabályban. Emellett a közlekedési vállalatoknak nyújtott árkiegészítésekben sincs érdemi változás.

Egy komolyabb módosítás mégis becsúszott: az utazási kedvezményekről szóló rendelet egy mozdulattal eltörölte a 65 év alatti nyugdíjasok és rokkantak kedvezményes utazásának lehetőségét, ugyanis hatályon kívül helyezte azt a passzust, ami lehetővé tette, hogy utazási utalvánnyal évente 16 alkalommal 50 százalékos kedvezménnyel kapjanak jegyet. Mint azonban kiderült, a változtatás csak elgépelés volt, és a múlt pénteken megjelent közlönyben javították a hibát.

Túl sok a kedvezmény

A kabinet hónapok óta ígéri, hogy felülvizsgálja az utazási kedvezményeket, és még az is elképzelhető volt, hogy több olyan bőkezű kedvezményt eltöröl – legalább részben –, amire sem az államnak, sem a közlekedési vállalatoknak nincs pénze. Korábban a Széll Kálmán-tervben vállalta, hogy a közösségi közlekedés átalakításával 2013-ban már 60 milliárd forinttal kevesebbet költ közösségi közlekedésre, mint 2010-ben. Ennek volt része a kedvezmények felülvizsgálata is.

A magyar állam több mint 40 különböző jogcímen biztosít utazási kedvezményt a magyarországi közösségi közlekedést igénybe vevőknek. A teljesség igénye nélkül, ingyenesen utazhatnak Magyarországon a 65 évnél idősebb magyar és külföldi állampolgárok, többféle jogcímen kedvezményesen utazhatnak a tanulók, a szociális intézményben lakók látogatói, és például a közszféra dolgozói. A kedvezményekre jogosult csoportok összlétszáma megközelíti a 9 millió főt Magyarországon.

Ezt a kedvezményt az államnak meg kellene térítenie a közlekedési vállalatoknak, nekik ugyanis emiatt veszteségük keletkezik. Ez az úgynevezett fogyasztói árkiegészítés, amit a kormány most átkeresztelt szociálpolitikai menetdíj-támogatásnak. A kedvezményes viteldíjakat és az ingyenes utazások után érvényesíthető fogyasztói árkiegészítés részletes szabályait a Gyurcsány-kormány egy 2007-es miniszteri rendelete szabályozta úgy, hogy forintra pontosan meghatározta, mennyibe kerülnek a teljes árú, illetve az 50 és 90 százalékos kedvezményes jegyek vagy bérletek attól függően, hogy hány kilométert utazik valaki. Az új szabályozással a kormány csak leegyszerűsítette az eddigi szabályt és például nem rögzíti, hogy kilométerenként mennyi a teljes, illetve a kedvezményes jegyár, csak azt mondja meg, hogy az állam a kedvezményes ár hány százalékát fizeti ki térítésként a közlekedési vállalatnak.

Semmi értelme

Ahelyett, hogy szakmailag és érdemben változtattak volna a kedvezményrendszeren és a közlekedési vállalatoknak járó árkiegészítésen, az új rendszer nem különbözik az eddigitől – mondta Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. A közlekedési szakértő szerint ebből világosan látszik, hogy a kormány nem mert hozzányúlni az utazási kedvezményekhez. Azonban, ha a kormány úgy döntött, hogy fenntartja az eddigi bőkezű kedvezményrendszert, akkor az árát is ki kellene fizetnie a közlekedési cégeknek, ha pedig nincs erre pénz, akkor vállalnia kellene, hogy nem tart fenn ennyi kedvezményt – mondta. Ehelyett a kormány inkább a semmittevést választja, vagyis – ahogyan az összes eddigi kormány – továbbra is annyi szolgáltatást kér a közlekedési vállalatoktól, amennyit nem tud kifizetni. Így maradnak például az évek óta változatlan támogatási mértékek, miközben volt infláció is, és az üzemanyag is jóval többe kerül, mint 5 éve.

Az eddigi és az új kedvezményrendszernek egyaránt semmi értelme, mert a közlekedési vállalatoknak nincsenek pontos adataik arról, hogy hány jegyet vesznek tőlük, és abból mennyi a kedvezményes. Azt pedig végképp nem tudják, hogy mennyi ingyenes utazást teljesítenek – mondta a hvg.hu-nak a közösségi közlekedés átalakításában több állami cégnél is kulcsszerepet vállaló piaci tanácsadó cég vezetője. Az ingyenes utazások felmérésében sokat segíthetett volna közösségi közlekedési szakértők szerint a regisztrációs jegy, amit 2010 márciusa óta kellett váltaniuk a 6 év alattiaknak és a 65 év felettieknek. A kormány azonban már 2010 júliusától eltörölte a regisztrációs jegy nélkül utazók büntethetőségét, idén január elsejétől pedig megszüntette az egészet arra hivatkozva, hogy elkészültek a díjmentes utazásokkal kapcsolatos felmérések és a rendszer további fenntartása nem indokolt.

Pedig pontos adatai továbbra sincsenek a közlekedési cégeknek – mondta az említett tanácsadó cég vezetője. A Volánok, a MÁV és a BKV ezért csak becslésekkel határozza meg, hány ingyenes és kedvezményes jegyet adott el, és mekkora árkiegészítést kellene kapnia. Az állam pedig ezt vagy elhiszi, vagy nem, általában inkább nem.

Kivéreztetés

Az új támogatási rendszerben a közlekedési cégeknek egy 50 százalékos kedvezménnyel váltható menetjegyből a teljes árú jegyhez képest 72,25 százalék bevétele származik, ha összeadjuk az utastól kapott pénzt és az állami kiegészítést. A 90 százalékos kedvezménnyel váltható jegyeknél még rosszabb a helyzet: 52 százalék a kedvezményes jegyből és az állami kiegészítésből összeálló bevétel a teljes árhoz képest. A helyközi kedvezményes bérleteknél viszont a kormány még szorított is egyet a közlekedési vállalatokon. A Budapesti Közlekedési Központ számításai szerint érezhetően csökken a kedvezményes bérletek után járó állami térítés: kisebb távolságokon pár száz, nagyobb távolságokon több ezer forintos veszteséget fog jelenteni a cégeknek bérletenként. Nem változik a BKV-bérletek után járó fogyasztói árkiegészítés sem, amivel a kormány továbbra is veszteséges működésre kényszeríti a főváros közlekedési vállalatát. A diákok jelenleg 3850, a 65 év alatti nyugdíjasok pedig 3700 forintért kapnak havi bérletet a BKV-tól (a 65 év felettiek ingyen utazhatnak). Ehhez az állam bérletenként eddig 3580 forintot adott árkiegészítésként, és ezután is ennyit fog. Egy teljes árú havi bérlet viszont 9800 forintba kerül, vagyis a BKV minden egyes kedvezményes diákbérleten veszít 2370 forintot, a nyugdíjasok bérletein pedig 2520 forintot. Csak ebből egy év alatt több mint 6 milliárd forint vesztesége származik a BKV-nak.

Mi ezzel a baj?

A MÁV-nak, a Volánoknak és a BKV-nak abból származik az egyik legnagyobb vesztesége, hogy az állam olyan széleskörű utazási kedvezményeket vár el tőlük, aminek az ellenértékét soha nem fizeti ki nekik. Vagyis az állam veszteségbe kényszeríti a saját közlekedési vállalatait. Eközben a közlekedési vállalatoknak folyamatosan meg kell venniük az üzemanyagot (ami az utóbbi időben minden eddiginél drágább), és meg kellene újítaniuk a járműparkjukat, valamint az infrastruktúrájukat. Ezzel a taktikával a Volánokból sikerülhet egy BKV-t csinálni, hiszen buszokat nem képesek venni, miközben évente legalább 600 jármű érne meg a cserére a 6 ezer darabos járműparkból. Tavaly ezzel szemben 98 darabot vettek, idén pedig egyet sem. Így néhány év alatt több ezer cserére váró busz fog felhalmozódni a rendszerben – vázolta a helyzetet a VEKE elnöke.

A közlekedési vállalatok alulfinanszírozásával a kormány megsérti azt a 2007 óta hatályos európai uniós rendeletet, mely alapján az államnak meg kellene térítenie a közlekedési vállalatok összes indokolt költségét, amely a tőlük rendelt személyszállítási szolgáltatás miatt keletkezett. Az EU végeredményben azért hozta az említett rendeletet, hogy ne tegyük tönkre magunkat, és nekünk ennek ellenére sikerül. A kormány formálisan ezt a kérdést rendezte az idén elfogadott személyszállítási törvénnyel, melyben rögzítette, hogy az említett uniós rendeletnek megfelelően a közlekedési vállalatok veszteségtérítésért pályázhatnak az államnál. Azonban a törvény kiköti azt is, hogy a közlekedési vállalatok csak a költségvetés teherbíró képességéig támogathatóak, ami szakértők szerint egyenlő azzal, hogy ugyanúgy nem pótolja majd a vállalatok veszteségeit, mint eddig.

Vállalhatatlan?

Szakértői berkekben egyébként tudni vélik, hogy a kormány azért nem változtatott a kedvezményrendszeren, mert választási kérdésnek tekinti, és nem meri vállalni a politikai következményeit. Erről informálisan a tárca illetékese állítólag többször is beszélt szakmai grémiumok előtt. Egész pontosan az hangzott el, hogy politikailag vállalhatatlan nekirontani a kedvezményeknek a ciklus második felében.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) Kommunikációs Főosztálya viszont arról tájékoztatta a hvg.hu-t, a szociálpolitikai menetdíj-támogatásról szóló kormányrendelet egyelőre csupán átmeneti előírásokat tartalmaz, amelyek az utazási kedvezményrendszer folyamatban lévő teljes átalakításának lezárásáig maradnak érvényben. A jogszabály megalkotása az utazási kedvezmények folyamatos finanszírozását biztosítja, lehetővé teszi a közösségi közlekedés kapcsolódó kiadásainak ellentételezését, a szolgáltatások zavartalan működését – írta a minisztérium.

Az NFM közölte azt is, hogy a Széll Kálmán-tervben rögzített vállalásoknak megfelelően zajlik a tarifa- és kedvezményrendszer teljes felülvizsgálata. A tárca szerint az évtizedekkel ezelőtti szociálpolitikai helyzetet és megfontolásokat tükröző, korszerűtlen és fenntarthatatlan kedvezményrendszer mindenképpen átalakításra szorul, ugyanis a kedvezményrendszer fenntartása a szolgáltatási költségek emelkedésével évről évre növekvő mértékben terheli a költségvetést. Ezzel a megállapítással ugyan nehéz vitatkozni, ugyanakkor a kedvezményrendszer tényleges átalakításából mindeddig semmit nem látni. Valójában csak azt, hogy az állami támogatást átkeresztelték, de a kedvezmények egyelőre maradtak a régiek.