Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Elfogadták az árfolyamgátról szóló törvényt, a főváros megegyezett a Vízművek üzemeltetésének visszavételéről, az Európai Bizottság pedig bíróság elé viszi a magyar telekomadót. Kiderült, a kormány még az EU/IMF-megállapodás előtt kijönne devizakötvénykibocsátással, amihez a külföldi elemzőknek a "magyar sztorit" a Nagy Reformkönyvvel adná el.
Hétfőn a kormánypártok szocialista renegátok támogatásával végül úgy fogadták el a devizahitelesek helyzetést segítő, árfolyamgátról szóló törvényt, hogy azt nem a lakás forgalmi érteke, hanem a hitel felvételkori összege alapján lehessen igényelnie azoknak, akik kevesebb mint 20 millió forint értékben adósodtak el.
Az árfolyamgát új rendszerébe történő belépést az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik: az április elsejei hatálybalépés után a bankok először a közszféra dolgozóinak kérelmét kötelesek befogadni, június elsejétől jöhetnek a többi lakáshitelesek, szeptembertől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkezők.
Vizes blokk
A héten megállapodott a főváros a Vízművek kisebbségi tulajdonosaival: a másfél éves tárgyalásokat lezáró egyezség szerint az önkormányzat 15,1 milliárd forintért szerzi vissza a közműcég részvényeinek 25 százalékát a francia Suez és a német RWE közös konzorciumától, amely a 1996-os privatizációt követően került a tulajdonukba. Az összegből 8 milliárdot a szerződés felbontásakor, újabb 4 milliárdot két éven belül fizet meg a főváros, a fennmaradó 3,1 milliárdot pedig a Vízművek meglévő hitelállományának átvállalásával írnának le a felek.
A visszavételt a magas – az elmúlt években ugyanakkor jelentősen mérséklődött - menedzsmentdíjakkal indokolja az önkormányzat: nagy kérdés, milyen pénzügyi eredményei lesznek a közműcégnek a főváros irányítása alatt. A Fővárosi Közgyűlés hétfőn adhatja áldását az egyezségre. Szerdán másodfokon is jogsértőnek találta a bíróság a pécsi vízműszékház elfoglalását és a Suez által delegált menedzsment kiszorítását a pécsi vízközmű üzemeltetéséből: a eredeti állapotot ugyan nem kell helyreállítani, de a döntés itt is megnyithatja az utat a franciák kártalanításának.
Blokkol az IMF
A kormány, felbuzdulva azon, hogy a magyar állampapírok utáni kereslet lehetővé tette egy négymilliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás elhalasztását, elkezdte tesztelni, hogy mi lenne, ha még az EU/IMF hitelmegállapodás előtt megpróbálna a piacról devizafinanszírozást szerezni. Noha Töröcskei István, az Állami Adósságkezelő vezérigazgatója leszögezte, hogy „mindenki érdeke lenne, ha júniusban mesgszületne a megállapodás”, egyes számítások szerint a jelenlegi kedvező pénzpiaci klímában akár egymilliárd dollár kötvénykibocsátással is megoldható lenne a devizaadósság ezévi finanszírozása.
Azzal, hogy Magyarország ennek lehetőségét mérlegelni kezdte, óhatatlanul felmerülhetett, hogy nem is akarjuk annyira a hitelmegállapodást, hanem a kormány valójában a „török kártyát játssza” (Törökország éveken át sikerrel hitette el a piacokkal, hogy megállapodik az IMF-fel, amire végül mégsem kelett sort kerítenie) A jelenlegi bizonytalan időkben ezt a magatartást a piacok gyengülő forinttal és növekvő csődkockázattal honorálhatják - ennek jelei a hét második felében látszottak is.
Szerdán Iryna Ivaschenko, az IMF magyarországi állandó képviselője ráadásul cáfolta a hvg.hu szerdai értesülését, miszerint áprilisban hivatalos egyeztetések várhatóak a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap között a 2008-as készenléti hitel ellenőrzési mechanizmusának részeként, májusban pedig már akár konkrét hiteltárgyalások is lehetnek. A nemzetközi elemzők ezek mérlegelésétől függetlenül is egyre későbbre valószínűsítik a hiteltárgyalások sikeres lezárását: míg az év elején a legtöbben március-áprilisra szavaztak, jelenleg a harmadik negyedévi megállapodást tartják a legesélyesebbnek, és van olyan vélemény is, hogy az átcsúszhat a jövő évre is. Május-júniusban mindenesetre jelentős törlesztési kötelezettségek válnak esedékessé.
Telekomadó: mehetünk bíróságra
Az Európai Bizottság döntött arról, hogy a Telekom-szektorra kivetett különadó ügyét az Európai Bíróság elé viszi, mert álláspontja szerint ágazatspecifikus díjakat az Unióban kizárólag az ágazat szabályozásával összefüggésben felmerült költségek fedezetére lehet kérni a szolgáltatóktól, és nem lehetnek eszközei az államkassza gyarapításának. A nemzetgazdasági tárca szerint szó sincs jogsértésről. A Bizottság egyébként még a bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó különadót is vizsgálja.
A telekom-szektorra vonatkozó hír még, hogy több mint másfél milliárdot fizetek a harmadik és negyedik mobilgenerációs hálózat fejlesztésére készülő piaci cégek a 26 GHrz-es frekvenciasáv koncessziós jogáért, a Gazdasági Versenyhivatal pedig áldását adta az állami tulajdonú negyedik mobilszolgáltató megalapítására, illetve tevékenységének megkezdésére.
Hitelek, kedvezmények
Jó napja volt hétfőn a BKV-nak: a Magyar Közlönyben kellett megjelennie, hogy mindenki elhiggye, az állam készfizető kezességet vállal a cég napokban lejárt, 5,1 milliárdos hitelére. Bár ebben az évben még 14, összesen 44,6 milliárd forintértékű hiteltartozását nyilváníthatják a BKV-nak lejárttá, Tarlós István szerint az idei évre a finanszírozás megoldott. A főpolgármester mindenesetre a héten a bankokat dicsérte a konstruktivitásuk miatt, valamint azt is érzékeltette, hogy valamilyen adót be kell vezetni a közlekedési vállalat működtetésére
Mint arról már korábban megemlékeztünk, az utazási kedvezmények jelentős arányú megnyirbálását határozta el a kormány – és ez még akkor is így van, ha a parlament elé egyéni képviselői indítványok útján kerülnek a javaslatok. Várhatóan megszűnik az utazási kedvezményük azoknak a korhatár előtti öregségi nyugdíjasoknak és azoknak a III. csoportba tartozó rokkantaknak és rendszeres szociális járadékosoknak, akik tavaly év végéig nem töltötték be az 57. életévüket. A MÁV-munkavállalók hozzátartozóinak a kedvezménye egyelőre függőben van: Spaller Endre (KDNP) visszavonta megszűntetését kérő vonatkozó javaslatát, de elképzelhető, hogy a menetkedvezményekről szóló, várhatóan még a tavaszi időszakban az Országgyűlés elé kerülő törvényhez újra benyújtja majd.
Tervezetek és víziók
Hírt adtunk a héten még arról, hogy elkészült a használatarányos útdíj bevezetéséről szóló kormányzati tervezet: szakemberek szerint, ha még tavasszal kiírják a kapcsolódó infrastruktúra megteremtésére a pályázatokat, akkor legkorábban 2014-ben, a választások után startolhat a program, ami már első évben 80 milliárd forint tiszta bevételt hozhatna az államnak – pedig még csak a teherforgalomra lenne kiterjesztve.
Bemutattuk a foglalkoztatási szövetkezeteket, amely a krízistérségben élőknek nyújtana munkalehetőségeket, valamint megvizsgáltuk, hogyan állhat fel a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, az NGM új háttérszervezete, amely a döntés-előkészítéshez és a gazdaságpolitika megfogalmazásához nyújtana elemzői-kutatói hátteret. De már csak ez a hét is olyan lett, hogy egészen másképp láthattuk a jövőt Lengyel László közgazdász és a Pénzügykutató előrejelzései, valamint a kormány által a hétvégi - vaskos – olvasmányként ajánlott Nagy Reformkönyv alapján. Miközben az utcára kifordulva mégiscsak azt tapasztaljuk, hogy rekordáron a benzin és másfélszer annyiba kerül majd a húsvéti tojás, mint tavaly.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
