Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A szocialista tervgazdálkodás után több mint húsz évvel a Nemzetgazdasági Minisztérium gondnoksága alatt megint lesz tervhivatalunk. Az új intézménytől a kormány a gazdaságpolitikát megalapozó elemzéseket és fejlesztési koncepciókat vár, de feladatai között a jövőkutatás is szerepel. Egyes szakértők szerint erre most egyáltalán nincs szükség, mások viszont úgy látják, ránk férne egy központi tervező egység, különösen az uniós források felhasználása miatt. A cikk megjelenése után a tárca is reagált a leírtakra.
A jelek szerint kormány komolyan gondolta, hogy a nevében is a szocialista időkre emlékeztető tervhivatalt hoz létre: a nemzetgazdasági miniszter március elején jóváhagyta a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal alapfeladatait előíró szabályzatot (pdf). A tervek szerint száz főt foglalkoztató, idén június elsejével induló intézmény 1,2 milliárd forint állami támogatásból működne, és javarészt olyan feladatokat végezne, amelyek eddig a minisztériumokhoz vagy az alájuk tartozó intézményekhez tartoztak. (Levélben reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium a cikkünkre. Reakcióját dőlt betűvel szedve a vonatkozó részekhez csatolva közöljük.)
A hivatal jogosítványai nem túl erősek, alapvetően a gazdaságpolitikát megalapozó elemzésekre és gazdaságpolitikai tervezésre találták ki egy tavaly év végi kormányrendelet szerint. Emellett a közpolitikacsinálás gyakorlatához képest olyan különlegességek is helyet kaptak a feladatlistájában, mint a jövőkutatás és a trendkutatás. Ezen kívül ez a hivatal alapozná meg a nemzetközi és a hazai gazdaságstratégiát, illetve iparági, területfejlesztési elemzéseket és terveket is készít majd.
A tervezési hivatal a jelenlegi tervek szerint leginkább talán az Ecostatra, a kormányzat hatásvizsgálati központjára hasonlít (és értelmetlenné is teszi a két intézmény párhuzamos fenntartását). Sajtóértesülések szerint a hivatal létrehozásához átcsoportosítanak majd státuszokat az uniós fejlesztésekkel foglalkozó Váti Nonprofit Kft.-ből (mivel a tervhivatal az uniós források felhasználásához kapcsolódó stratégiát és elemzéseket is fog készíteni), a Nemzetgazdasági Minisztériumból (NGM) és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségtől. Ezzel összefüggésben az is elképzelhető, hogy miközben a Nemzetgazdasági Minisztériumban és az alá tartozó intézményekben leépítenek 350 munkavállalót, ebből 100 állást újra létrehoznak a tervezési hivatalban. Információink szerint több területre álláspályázatokat írtak ki.
(A hivatal létszámát már a 2012. évi költségvetés is tartalmazta, tehát nincs szó a minisztériumon belüli létszám átcsoportosításokról és a jelenleg átalakulóban lévő VÁTI Nonprofit Kft-től sem történik átcsoportosítás. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal folyamatosan hirdeti a megpályázható állásokat – kozigallas.gov.hu oldalon –, melyek nyilvánosak. A leendő hivatal köztisztviselői kormányzati köztisztviselői és kormányzati ügykezelői jogviszonyban állnak majd. A hivatal megszünteti azt az állapotot, hogy "bizonyos nemzeti, nemzetgazdasági stratégiai fontosságú állami közfeladatokat szinte teljes körűen gazdasági társaságok lássanak el. Fontos kormányzati elvárás ugyanis, hogy közpénzből gazdálkodó jogi személyek a miniszter irányításán keresztül szervezetileg is váljanak a kormányzati munka és felelősség részévé" - áll az NGM-től kapott levélben.)
A Magyar Nemzet információi szerint az új hivatal az NGM nemrég létrehozott tervezési koordinációs államtitkársága alatt fog működni, amit Matolcsy egyik jobbkeze, Csizmadia Norbert államtitkár vezethet majd.
Gömbsimogatás
Az átfedések és a csupán „víziótámogató” jogosítványok miatt egyes szakértők úgy látják, tervhivatalra ebben a formában nincs szükség, és „erősen meg kell majd feszülni, hogy a tervhivatalban ezekkel a keretekkel valami értelmeset csináljanak” – fogalmazott az állami intézmények működését jól ismerő, neve elhallgatását kérő forrás.
A szakértői magyarázatok között találkoztunk olyan véleménnyel is, ami szerint pusztán arról van szó, hogy Matolcsy és az NGM egyes vezetői a szocialista „tervhivatalos” kultúrában nőttek fel, ehhez értenek (bővebben lásd a nemzetgazdasági miniszter tavaly év végi, egyedülálló Növekedési tervét). Ezen felül a tervhivatal jogosítványai között szerepel a jövőkutatás is, ami egyes vélemények szerint teljesen irreleváns, a gazdaságpolitika jelenlegi kihívásai felől nézve nem több „gömbsimogatásnál”.
| Mi az a jövőkutatás? |
A jövőkutatás sajátos tudományterület, amely a társadalom lehetséges jövőit kutatja. Arra törekszik, hogy a még nem létező folyamatokkal, eseményekkel, összefüggésekkel, hatásmechanizmusokkal és állapotokkal összefüggő bizonytalanságot csökkentse, hogy az emberek mind kisebb kockázattal járó döntéseket hozhassanak - írja Nováky Erzsébet, az MTA Jövőkutatási Bizottságának elnöke egy 2006-os tanulmányban.
A modern jövőkutatás gyökerei az 1960-as évekre nyúlnak vissza, amikor a népességszám rohamos növekedése, a meg nem újuló erőforrások kimerülésének jelei, a fokozódó környezetszennyezés, az oktatás világválsága és sok egyéb változás iránya miatt rájöttek, hogy a gazdaság növekedése új utakat kell keresni. A jövőkutatók tulajdonképpen arra dolgoznak ki stratégiákat, mit kell tenni azért, hogy a kedvező változások bekövetkezzenek, illetve hogy elkerülhetők legyenek a kedvezőtlen változások.
(Forrás: Magyar Tudomány, 2006/9.) |
(A hivatal elsődleges feladata a gazdaságpolitikai elemzéssel és tervezéssel, a trendkutatással, a foglalkoztatáspolitikával, a területpolitikával és területfejlesztéssel, a kiemelt iparági tervezéssel és fejlesztéssel kapcsolatos döntés-előkészítési feladatok hatékonyabb ellátása - írta az NGM.)
Összehangoltabb tervezésre szükség lenne
Találtunk azonban olyan szakértői véleményeket is, melyek szerint ránk férne egy központi tervező intézmény, leginkább az uniós források felhasználásának kialakításánál. Magyari Donát közösségi fejlesztési szakértő szerint mindenképp időszerű - miután EU-szinten már elkészültek az első tervek arról, hogy 2014-2020 között milyen irányokat kövessen a közösségi fejlesztési pénzek felhasználása -, hogy a kormány aktívan nyomon kövesse és értelmezze, mihez igazítsa a tervezést. A szakértő szerint elég elkeserítő végignézni a vonatkozó adatsorokon, hogy 2004 óta az igazán elmaradott magyar régiók mennyire nem tudtak közelebb kerülni az EU átlagához, és hogy a hazai régiók egymáshoz viszonyított fejlettségi szintje sem változott - vagyis, hogy a közép-magyarországi régió és a legfejletlenebb régiók között mekkora a szakadék.
Ez is igazolja azt a feltevést, hogy jobb, mélyebb, összehangoltabb tervezésre-előkészítésre van szükség, aminek akár jó kiindulópontja is lehetne az új tervezési hivatal. A Magyar Növekedési Terv konzultációs anyagából (amely szintén az NGM tervezési koordinációs államtitkársága háza táján készült) is az derült ki, hogy ha voltak is benne jó ötletek, azok megmaradtak koncepcionális szinten, nem volt mélységükben, a megvalósítás szintjéig végiggondolva. Hiányzott belőle, hogy a vázolt elképzelések végrehajtása miért és hogyan működne hatásosan, mitől lenne hatékony a magyar régiók egyre feszítőbb fejlettségi különbségeinek kezelésében.
Szervezetileg Magyari szerint kulcsfontosságú, hogy milyen arányban kapnak szerepet olyan szakemberek, akik egyrészt az uniós költségvetési programozást naprakészen ismerik, másrészt képesek a hazai viszonyokra adaptálni a legújabb fejlesztéspolitikai trendeket, azaz mennyire lesz valódi a vérfrissítés az intézményben. Vagy csak státuszok kerülnek át egyik intézményből a másikba, és csak "a sapkákat cseréli le újra".
(A hivatal kiemelt feladati közé tartozik, hogy a nemzeti stratégiai felkészülést az új költségvetési és fejlesztési ciklusra vizsgálja és "tárja fel azokat a kiemelt területeket, programokat és azokat a nemzetgazdasági húzóágazatokat, amelyekre az új magyar fejlesztési-támogatási programok 2014-2020 között koncentrálhatnak és épülhetnek" - derül ki az NGM leveléből.)
Koordinált gazdaságpolitikai célok
Báger Gusztáv, a nemzetgazdasági tervezés megújításáról 2010-ben tanulmányt publikáló ÁSZ Kutató Intézet tudományos tanácsadója, egyetemi tanár szerint már rég fel kellett volna állnia egy modern szemléletű, nyitott tervezési központnak, amely a cselekvéshez közeli állapotra hozza azokat a gazdaságpolitikai célokat, víziókat, amelyeket a gazdaság állapotával kapcsolatos összehasonlító vizsgálatok alapján is beazonosít (foglalkoztatásbővítés, versenyképesség javítása, tudásalapú gazdaságra való átállás stb.) Ezeknek a céloknak kijelölésénél Báger szerint a koordinált megközelítés alapvető: vagyis azt is be kell mutatnia, hogy ezek a célok egyszerre milyen gazdaságpolitikai lépések, strukturális reformok megtétele esetén teljesülhetnek. A költségvetést össze kell kapcsolni végre a fejlesztési programokkal: eddig ugyanis egyik fejlesztési terv sem volt összehangolva, egyben kezelve a költségvetési lehetőségekkel, illetve az általános gazdaságpolitikai célokkal.
Báger úgy látja, hogy a tervezési hivatalnak nyitottnak kell lennie: uniós értelemben széleskörű társadalmi partnerségre kell törekednie. Egyeztetnie kell az EU-szervezetekkel, a gazdaságirányító szervekkel, a regionális intézményekkel, valamint a civil és szakmai szervezetekkel. Az ÁSZ tudományos tanácsadója (aki a rendszerváltás előtt az Országos Tervhivatal közgazdasági főosztályának az utolsó vezetője volt az OT megszűnését megelőzően) saját tapasztalata alapján úgy látja, hogy az új hivatal akkor működhet eredményesen, ha a tervezési munkát nem rángatja napi szinten a politika. Ez azt jelenti, hogy az önálló tervezési koordinációs államtitkárság megvédi a tervezési folyamatokat attól, hogy felfalják a napi politikai igények az erőforrásait.
| A szocialista tervhivatal |
Az Országos Tervhivatalt az első hároméves tervvel egy időben hozták létre 1947-ben, hogy kidolgozza a terv (majd az ötéves tervek) részleteit és ellenőrizze a végrehajtását. A szocialista tervgazdálkodás sajátos intézményének elnöke a kormány tagja is volt egyúttal. A hivatal feladatai - egy 1985-ös minisztertanácsi határozat tanúsága szerint - közé tartozott, hogy „a gazdaságpolitika kialakításához elgondolásokat, és ennek során változatokat” dolgozzon ki „a népgazdaság lehetséges fejlődéséről”, emellett „különböző időtávú népgazdasági tervekre vonatkozó koncepciókat és javaslatokat” is készített, valamint „életszínvonal-politikai, szociálpolitikai és foglalkoztatás-politikai koncepciókat”.
Volt beruházáspolitikai koncepció is, és javaslatok „a külgazdasági kapcsolatok tervszerű fejlesztésének stratégiai elgondolásaira”. A tervhivatal konkrétan előírhatta az állami intézmények, a „vállalatok és egyedek” feladatkörét az összberuházások és a termelési program végrehajtása érdekében. Az intézmény 1990-ben szűnt meg, és feladatai a Pénzügyminisztériumba kerültek. |
Átlagbér felett
Ami az új tervezési hivatal szervezeti hátterét illeti, a területfejlesztéshez és a regionális projektekhez értő szakemberek mellett makrogazdasági elemzőkre lehet szükség. A tervezési hivatal elemzői egyébként a jelek szerint az átlagbér felett, de nem feltétlenül a hasonló pozícióban dolgozók piaci béreit meghaladóan keresnek majd. Az 1,2 milliárd forintos állami támogatás alapján - a költségvetési intézményeknél szokásos nyolcvan százalék körüli bérhányadot feltételezve és a társadalombiztosítási kötelezettségeket is levonva - az intézménynél 550 ezer forint környékén lehet majd a bruttó átlagbér.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
