Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Megfelelő ösztönzőkkel az innovációra épülő munkahelyek számát könnyűszerrel meg lehetne triplázni - mondja Reich Lajos, a GE Healthcare magyarországi kutatás-fejlesztési vezérigazgatója, a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) innovációs munkacsoportjának vezetője, aki szerint a válság hatására a világban megszűnt high-tech munkahelyek nagy része a következő két-három évben újrateremtődik. Ennek a folyamatnak szerinte Magyarország is nyertese lehetne, de a kormány támogatáspolitikája gyakran olyan feltételeket támaszt, ami teljesen idegen a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek gondolatvilágától. Így a várt hatás helyett épp az ellentéteset éri el.
hvg.hu: A Nemzetgazdasági Minisztérium még tavaly ígéretet tett arra, hogy az Új Széchenyi-tervhez kapcsolódóan a vállalatoknak lehetősége lesz beleszólni az innovációs politika alakításába. A Befektetői Tanácsban és az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamarában (AmCham) készültek is javaslatok a témában. Mennyire fogadta be őket a kormány?
Reich Lajos: Először is: örülünk annak, hogy a kormány az új innovációs politikát azokkal a vállalatokkal közösen szeretné kialakítani, amelyek jelentős K+F-kapacitást működtetnek. Tudni kell, a kutatás-fejlesztési tevékenység veszélyes üzem, rengeteg kockázattal jár. Előfordulhat, hogy a drágán kifejlesztett innováció végül megbukik az engedélyeztetési procedúrán, a nehezen létrehozott új terméket hamar másolni kezdik, vagy már a fejlesztés idején a technológia elavul. A sok kockázatot és a magas költséget a vállalkozások érthetően csökkenteni szeretnék. Ezért létkérdés, hogy az adott kutatási-fejlesztési tevékenység környezetében a szabályozás – beleértve az adókedvezmények rendszerét – megfelelően stabil, kiszámítható és fair legyen.
hvg.hu: És ennek érdekében miket szorgalmaztak?
R. L.: A javaslatainkat alapvetően a társasági nyereségadóhoz kapcsolódó adókedvezményhez fogalmaztuk meg, miután ez a kedvezmény jelenleg a vállalkozások kereskedelmi eredményétől függ, így nem szólította meg azokat a befektetőket, amelyektől nagyszámú munkahelyteremtés várható. Jelenleg három olyan tipikus szereplő is van, akik nem férnek hozzá az adókedvezményekhez. Egyrészt azok az fiatal innovatív kis- és középvállalalatok, melyek a működésük kezdeti szakaszában nemhogy nyereséggel, de bevétellel sem rendelkeznek. Nekik nyilván nem jelent könnyebbséget, hogy a nem létező nyereségükből leírhatják a K+F tevékenységük költségét, miután esetükben 3-4 év is eltelik, mire az ötletből termék lesz és elkezdenek bevételt termelni.
A másik szereplő az az önálló, nagy ipari kutatási-fejlesztési intézet, amely nem végez kereskedelmi tevékenységet. Számos ilyen alap- és alkalmazott kutatással is foglalkozó intézet létezik a világban, melyek azon dolgoznak, hogy 5-10 év múlva miből lehet termék. A GE például az Egyesült Államokban, Kínában, Indiában és Németországban üzemeltet ilyen kutatóintézetet, legutóbb pedig Brazíliában létesített egy új központot.
A harmadik szereplő pedig tipikusan az a nagyvállalat, amelynél az egyes üzletágak vezetőit adózás előtti eredményen mérik – és tulajdonképpen a legtöbb így működik. Ezeknél a társaságoknál az adózás utáni kedvezmények a befektetési döntéseket nem befolyásolják. Ők inkább olyan országba telepítik a következő kutatás-fejlesztésüket, ahol a közvetlen működési költségeiket csökkentő lehetőségeket találnak, és Európában ilyen például Franciaország, Hollandia, Belgium vagy Norvégia.
hvg.hu: Hogyan akarták ezt megváltoztatni?
R. L.: Látni kell, nem az állami támogatás összegszerűségével van a fő baj, hanem a szerkezetével, mert így az egész nagyon alacsony hatásfokú. Jelenleg 30 ezer K+F-hez kötődő vállalati munkahely van Magyarországon. Szerintünk közel ugyanennyiből ezt a számot meg lehetne duplázni vagy triplázni. Mi az mondtuk, maradjon meg a társasági nyereségadóból való leírhatóság, de olyan módon, hogy amennyiben a vállalat az adott évben nem tudja leírni a K+F-re fordított kiadásait, mert nincs elegendő bevétele vagy nyeresége, akkor átvihesse azt a következő évre. Ha ugyanez fennáll, akkor az azután következő évre is. És ha a harmadik évben se tudja leírni, akkor az állam mindenképp térítse vissza neki ezt a költséget visszamenőleg.
Ennek több előnye is van: az állam részéről a kifizetés a jövőben történik, amikor várhatóan már a K+F-tevékenység termékesítődött, és hasznot hajt. A piaci szereplők számára pedig azért hasznos, mert azok a cégek, melyek nem a nyereségen mérik magukat, és nincs is nyereségük, azok ehhez az összeghez biztosan hozzájutnak, és ezzel a közvetlen működési költségeiket csökkentik. Azt is javasoltuk, hogy a kezdő vállalkozások, amelyeknek pont a működésük kezdetén olyan nehéz a működési költségeit biztosítani, azonnal hozzájuthassanak ehhez az összeghez. Míg olyan nagyvállalatok, mint mi, csak három év múlva, hiszen mi ezt az időszakot könnyebben át tudjuk hidalni. Tehát egy "win-win" pozíciót szerettünk volna találni.
hvg.hu: Ezen a ponton kaphatott a konzultációs folyamat gellert, hiszen a jövő évi adótörvényekben erre vonatkozóan nincs semmi változás. Ugyanakkor megszűnt az innovációs járulék-fizetés alóli mentesség, vagyis a cégek saját, illetve partnerektől megrendelt K+F-tevékenységüket ezentúl nem számolhatják el az innovációs járulék terhére. Jövőre az innovációs járulékot mindenkinek be kell fizetni, és lesznek központi pályázatok, amelyekre majd lehet pályázni.
R. L.: Látható a kormányzat részéről egyfajta igyekezet, hogy azokat a kiskapukat, amelyek a régi pályáztatási rendszerben és a korábbi innovációs politikában megvoltak, kiszűrje. Mi ezt maximálisan támogatjuk, de nem szeretnénk, hogy a gyereket is kiöntsék a fürdővízzel. Az innovációs járulékkal kapcsolatban arra vonatkozóan voltak javaslataink, hogy azok a bizonyos pályázatok, amelyeken keresztül jelentős K+F-kapacitásokat lehet létrehozni, hogyan nézzenek ki. Az eddigi pályázatok nagyon bürokratikusak voltak. Esetleges célokra, időben nem kiszámíthatóan írták ki őket, és a finanszírozás is rendszeresen megkésve érkezett. Ez egy vállalkozás esetében, amely szoros üzleti terv szerint működik, elfogadhatatlan.
Direkt kinyomtattam két pályázatot: a magyar 136 oldal, be kellett kötnünk, mint egy könyvet; egy ugyanekkora összegről szóló japán vagy finn pályázat mindössze 20 oldal, könnyedén össze tudtam tűzni. Amíg a magyarországi rendszer a kontrollra, a mikromenedzsmentre épül, addig a finn, a japán, az amerikai és így tovább, a bizalomra. És ez óriási különbség: nem véletlen, hogy az utóbbi országok különösen sikeresek a K+F területén.
hvg.hu: Az, hogy megszűnt a mentesség, és be kell fizetni az innovációs járulékot, az ön cégét hogyan érinti?
R. L.: Az elképzelés szerint a jelentős méretű, valódi K+F-kapacitást üzemeltető vállalkozások a pályázatokon keresztül juthatnak majd versenyképességet javító pluszforrásokhoz, akár többhöz is, mint amennyi járulékot befizettek. A probléma a jelenlegi pályázatokkal az, hogy a nagyok nem igazán tudtak ezeken elindulni, mert az Új Széchenyi-tervvel bevezetett új szabályok számukra kedvezőtlenül módosultak. Belépett ugyanis egy olyan új elvárás, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt uniós pályázatok időtartamára és még plusz két évre a vállalkozások tartsák meg a bázislétszámukat.
Képzelje el, ha én például Szegeden az élettudományi kutatásokhoz kapcsolódóan szeretnék egy eleve nagy kockázatú projektet elindítani együttműködésben a Szegedi Egyetemmel és ehhez egy 10-20 fős K+F-csapatot létrehozni, akkor nekem 14 ezer főre kellene vállalnom létszámfenntartási kötelezettséget ahhoz, hogy a projekt támogatást kapjon. Nincs az az őrült vállalatvezető, aki ezt jóváhagyná. Nemcsak a GE-t riasztotta el, hogy hasonló befektetéseket valósítsanak meg, hanem más cégeket is. És szerintem ez a kkv-kat sem segíti: az egyetemekkel és kisvállalkozásokkal való konzorciumi együttműködéseket például ennek a forrásnak az igénybevételével tudtuk megvalósítani. Ha ez a forrás elapad, az egyetemi vállalkozásoknak is sokkal nehezebb lesz fenntartani a kapacitásaikat.
hvg.hu: Az Új Széchenyi-terv elvben prioritásként kezeli az innovációt: a címszavak szerint a magyar gazdaság tudásintenzitásának növelését, a hazai tudás-infrastruktúra (egyetemek, kutatóintézetek, tudásközpontok stb.) megerősítését és az innovatív kkv-k helyzetbe hozását. Egy ilyen intézkedés nem igazán ebbe az irányba hat.
R. L.: A külföldi befektetők idecsábítása esetében ez olyan, mint amikor valaki azzal kezd udvarolni egy szép hölgynek, hogy „szívesen elvennélek feleségül, ha vállalod, hogy tíz gyereket szülsz nekem, és mindig meleg étellel vársz este, de ha eggyel is elmaradsz, a házasság semmis és a fejedet veszem”. A kormány úgy próbál befektetőket megnyerni, hogy előzőleg olyan feltételeket támaszt, melyek előre nem garantálhatók, ráadásul teljesen életidegenek a K+F gondolatvilágától. Gondolom, amikor elhangzott az egyébként üdvözlendő kormányzati elképzelés, hogy egymillió új munkahely kell, észbe kaptak, és azt mondták, követeljük meg a kötelező foglalkoztatást a vállalatoktól. Milyen érdekes, pont az ellenkező hatást értük el vele!
hvg.hu: Milyen tényezőktől függ, hogy egy nagyvállalat a telephelyei közül hol kezd bele kutatási-fejlesztési tevékenységbe, és milyen kilátásai vannak Magyarországnak?
R. L.: Az, hogy egy K+F-beruházás hol jön létre a telephelyek versenyében, több dologtól függ. Fontos tényező a piac mérete és dinamikája: ezen a területen Magyarország nem mérhető, de a kelet-európai térség együttesen jelentős potenciállal bír. A másik a termelés közelsége: ebből a szempontból Magyarország már bizonyított, és logikus lenne, hogy az itt termelő vállalatok a K+F-jüket is idehozzák. Erősek vagyunk a helyi tudományos-technológiai közösséghez való hozzáférésben is: az iparnak eleven kapcsolatai vannak a hazai kutatóműhelyekkel.
Két nagy területen viszont gyengébben állunk. Az egyik a K+F-hez kapcsolódó állami támogatások, pályázatok, adókedvezmények rendszere: ha máshol sokkal könnyebben, átláthatóbban, kevesebb feltétellel jutnak hozzá finanszírozáshoz, akkor a beruházások oda fognak menni. A másik terület a szakemberellátottság és a tehetségutánpótlás. A mérnök- és informatikusképzés infrastruktúrája és minősége jó, de a mennyiséggel komoly probléma van. Magyarországon összesen 2-3000 informatikust képzünk egy évben, egyedül a hatmilliós lélekszámú indiai Bangalore-ban ötvenezren végeznek. Ha hat hónapig tart egy adott szoftverfejlesztői pozíció betöltése, akkor egy vállalat nem fog sokáig itt bohóckodni az álláshelyek feltöltésével. Elviszi a K+F-et oda, ahol ez sokkal gyorsabban megoldható.
hvg.hu: Hogyan érinti a vállalatokat, hogy a szakképzési hozzájárulás is adóvá alakul át, és az eddigiektől eltérően egy részét sem lehet célzottan egyetemi képzési programok támogatására fordítani?
R. L.: A szakképzési hozzájárulásról azt gondolom, hogy világszabadalom. Nagyon sokan kihasználták eddig azt a lehetőséget, hogy egy részét közvetlenül leendő mérnökeik, tudósaik, szakembereik képzésére fordították. A legújabb tervek szerint azonban ez a lehetőség teljesen elveszik, ami azt hiszem, újabb öngól. Mi pont az ellenkezőjét javasoltuk: azt, hogy a kutatás-fejlesztési telephelyek a szakképzési hozzájárulás teljes egészét fordíthassák tudományos, informatikai és mérnökképzés támogatására. Persze pontosan körülhatárolt célok és előírások mentén, szigorú ellenőrzés mellett. Nagyon kevés ugyanis az ilyen területen végzők száma, és ha lesz is a felsőoktatásban a középtávoli jövőben valamilyen pozitív elmozdulás, addig is szeretnénk a saját megoldásainkat alkalmazni. Ezért hozta létre a GE Healthcare is az orvosi képdiagnosztikai mesterképzést az ELTE-n. Ha az Audi is hasonlóan tesz Győrben, a National Instruments Debrecenben, a Suzuki Esztergomban, a Mercedes pedig Kecskeméten, és sorolhatnám, akkor azzal óriási eredményt lehetne elérni és megfordítani azt a negatív tendenciát, amit központilag nem sikerült megoldani.
hvg.hu: Mit szól ahhoz, hogy a szakképzési hozzájárulást a kormány alapvetően a duális szakképzés meghonosítására kívánja költeni?
R. L.: Ez valószínűleg az autóipari klasztereknek kedvez majd, hiszen egyfajta ingyenmunkaerőt fog eredményezni ezeknek a cégeknek. De azok a magas képzettségű szakembergárdát igénylő területek, melyek Magyarországot a globális értékláncon feljebb helyezhetnék, veszteséget szenvednek. Összeszerelő gyáregységek megtelepedéséhez ez jó megoldásnak tűnhet, de semmiképp sem tekinthető túl perspektivikus stratégiának.
hvg.hu: Nem ez a realitás? Valóban kínálkozna valódi esély arra, hogy Magyarország nagyobb súllyal vegyen részt a nemzetközi kutatási-fejlesztési transzferben, esetleg teljesítse azt az uniós tervet, miszerint 2020-ig az uniós kutatási-fejlesztési beruházások elérjék a GDP 3 százalékát?
R. L.: Én biztos vagyok benne, hogy kis odafigyeléssel a jelenlegi egy százalékos GDP-arányos ráfordítást tíz év alatt meg lehetne kétszerezni-háromszorozni. Olyan kedvező környezetet kellene teremteni a vállalatoknak, hogy divat legyen Magyarországon befektetni ezen a területen. A válság időszaka alatt rengeteg high-tech állást szűnt meg a fejlett országokban. Most, hogy a válság múlik, ezek az állások lassan újraépülnek. De a mobilitás adta lehetőségeket kihasználva a legkedvezőbb helyszíneket találják meg. Ez a folyamat szerintem két-három év alatt le fog zajlani: óriási mértékű új K+F-kapacitások jönnek létre. Nagy kérdés, hogy ebben a folyamatban részt veszünk vagy hosszú időre elpackázzuk a lehetőséget.
| GE Healthcare |
| A GE Healthcare több mint 100 országban van jelen gyártással, fejlesztéssel és kereskedelmi képviselettel. A 17 milliárd dollár összforgalmú vállalat világszerte negyvenötezer alkalmazottat foglalkoztat, amelyből 8500 fejlesztőmérnők. A GE Healthcare célja világszerte olyan új innovációk kifejlesztése, amelyek segítségével javítható az egészségügyhöz való hozzáférés, miközben annak minősége nő és a költsége csökken. A cég lokálisan mindenütt a helyi társadalmi kihívásokra keresi a választ: mivel a közép-európai régióban az ér- és szívrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések állnak a felnőttkori halálozások nyolcvan százaléka mögött, így a 180 fős magyarországi fejlesztő csapat olyan termékeket hoz létre, melyekkel az ilyen jellegű megbetegedések okozta elváltozásokat a szakemberek jóval korábban szűrhetik ki. Az egyik új projekt egy kézi ultrahang-készülék fejlesztése, amit az orvosok sürgősségi helyzetben alapvető szűrésre tudnak használni. A másik egy korai diagnosztikai képalkotó és képfeldolgozó szoftver, amely pár másodperc alatt egymástól elválasztva mutatja be az ép és tumoros szöveteket, és azt is pontosan meghatározza, hogy sugárkezelésnél hogyan érdemes az adott besugárzást elvégezni. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
