Románia nemzetközi hitelezői a privatizáció felgyorsítását sürgetik, valamint azt, hogy az állami vállalatok élére a román kormány minél hamarabb versenyszférából érkező igazgatókat nevezzen ki.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és a Világbank szakembereiből álló bukaresti küldöttség hétfőn fejezte be bukaresti kéthetes felülvizsgálatát, amelynek fő témája a jövő évi román állami költségvetés volt.
Az IMF-küldöttség tagjai hétfőn a román fővárosban tartott sajtótájékoztatójukon bejelentették: becsléseik szerint a román gazdaság a jövő évben 2 százalékkal bővülhet, a román kormánnyal pedig megállapodtak, hogy a 2012-es államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó össztermék 1,9-2,1 százalékát.
Jeffrey Franks, az IMF küldöttségének vezetője elmondta, hogy a kormánynak fel kell gyorsítania az állami vállalatok privatizációját, akárcsak a magánszférából érkező vezetők kinevezési folyamatát.
Már korábban is megállapodtak ugyanis arról, hogy az állami vállalatok versenyszférából érkező vezetői a piaci viszonyoknak megfelelő kiemelt bérezést kapnak, de csak akkor, ha eredményesen irányítják a rájuk bízott állami társaságokat. Így próbálnak véget vetni annak a húszéves jelenségnek, hogy számos állami vállalat veszteségesen működik, és ezek a társaságok jelenleg "lefelé húzzák" a román gazdaságot.
Megállapodtak abban is, hogy befagyasztják jövőre a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat. Kisebb emelés csak akkor képzelhető el az év második felétől, ha a büdzsé bevételei ezt lehetővé teszik.
A román kormány tagjai korábban elmondták, hogy a bérek és a nyugdíjak enyhe növelése az állami vállalatok hatékonyságának növelésétől, így a veszteségek visszaszorításától függ.
Románia tavasszal kötött kétéves, több mint 5 milliárd euró értékű, többoldalú nemzetközi elővigyázatossági hitelszerződést az IMF szervezésében, miután lejárt a 2009-ben megkötött és sikeresen lezárt, 20 milliárd euró értékű készenléti hitelmegállapodása.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.