Görög és brit sajtóértesülések csütörtökön arról számoltak be, hogy Jeórjiosz Papandreu a délre összehívott rendkívüli kormányülést követő látogatáson beadja lemondását a köztársasági elnöknek, miután a pártjából egyre többen szólították fel erre. A lap szerint Papandreu egységkormányt szeretne létrehozni lemondása után, erre biztatta egyik bizalmasa, Telemakhosz Hütirisz is.

A görög kormányfő azonban a rendkívüli kormányülésen délutáni hírek szerint arról beszélt, hogy nem mond le, más források szerint a kormány lemondására sem kell számítani. Később az elnöki hivatal azt közölte, hogy "egyelőre" nincs tervbe véve a kormányfő és a köztársasági elnök találkozója.

A kormányfő lemondása azért merült fel realitásként, mert mozgástere egyre csökken, a parlamentben már csak a képviselők felének bizalmát élvezi.

Hütirisz azt tanácsolta, hogy Papandreunak Karolosz Papuliasz államfőhöz kellene fordulnia, aki koalíciós kormányt hívhatna össze, amely kiutat találhatna a politikai zsákutcából. A görög alkotmány szerint a miniszterelnök lemondása nem vonja azonnal maga után a választások kiírását, hanem az államfő kilenc napon belül megpróbálhat kormánytöbbséget kialakítani. Ha a szocialista Pasokon belül ez nem lehetséges, a köztársasági elnök akár koalíciós kormány alakítására is javaslatot tehet. Hütirisz ötletét három szocialista tárcavezető, az egészségügyi, az oktatási és a közlekedésügyi miniszter is támogatja.

Jeórjilosz Papandreu

AP

A konzervatív ellenzék szintén támogatná egy ügyvivő kormány kinevezését, amely a második görög mentőcsomag idején irányítaná az országot addig, amíg előrehozott választásokat tartanak. Antonisz Szamarasz, az Új Demokrácia párt vezetője egy "ideiglenes, átmeneti" kormányt említett, mint lehetséges alternatívát, ám az szerinte is elkerülhetetlen, hogy a mentőcsomagot elfogadja még a jelenlegi összeállítású parlament.

Mintegy harminc görög képviselő - kormánypártiak és ellenzékiek - levelet írtak, amelyben egységkormány felállítását szorgalmazzák. Papandreu is beleegyezett egy átmeneti kormány létrehozásába - jelentette csütörtökön a közszolgálati televízió (NET). Az elképzelés bírja a legnagyobb ellenzéki párt, a Nea Demokratia támogatását is. Ennek nevében egy képviselő úgy nyilatkozott, hogy az átmeneti kormány nem politikusokból, hanem szakértőkből állna. Ez mindaddig irányítaná az országot, amíg a pénzügyi segélycsomagra áldást ad az EU. Ezt követően parlamenti választásokat tartanának.

A BBC athéni tudósítója úgy tudja, a koalíciós válságkormány élére Papandreu javaslatára az Európai Központi Bank (EKB) volt vezérhelyettese, a volt görög jegybankelnök, Lukasz Papademosz kerülhet. Májusban Papademosz átfogó privatizációt sürgetett, szerinte az adósságválság megoldásának a legfontosabb eleme ez lenne. A Guardian tudósítása hozzáfűzi, hogy Papademosz előtérbe kerülése csak egy a számos forgatókönyv közül, amelyről pletykálnak.

Papandreu kabinetvezetője azonban szintén csütörtökön cáfolta a híreszteléseket, elmondása szerint a miniszterelnök nem mondott le és nem is tervez ilyesmit.

Kövesse a görög válságot percről percre itt!

Papandreu többsége lassan elolvad: csütörtökön két szocialista képviselő jelentette be, hogy pénteken nem szavaz bizalmat a kormánynak. Ezzel a 300 tagú törvényhozásban a Papandreu vezette kormány támogatóinak száma 150-re apadt, így a kabinet elvesztette többségét. Elvben a kormány még bizalmat kaphat a törvényhozástól a szavazáson részt vevők számától függően, de túlélési esélyei valószínűtlennek tűnnek.