Válságtanácskozást hívott össze a görög köztársasági elnök pénteken, Karolosz Papuliasz pártokon átívelő konszenzust próbál elérni a minden eddiginél keményebb megszorítások végrehajtásához.
A megbeszélésen Jéorjiosz Papandreu kormányfő és a kabinet több tagja, valamint a parlamenti frakcióval rendelkező négy ellenzéki párt vezetői is részt vesznek. A szocialistáknak kényelmes többsége, 160 képviselője van a 300 fős törvényhozásban, az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azonban a kormány és az ellenzék közti egyetértéséhez köti a 110 milliárd eurós hitelprogram folytatását. Az ellenzéki pártok eddig elutasították a kormány megszorító lépéseit.
Az EU, az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) szakértői már negyedik hete vizsgálják Athénban a válságkezelő program előrehaladását. A hitelrészletek kiutalását megelőző felülvizsgálat még sohasem húzódott el ennyire. A tét a következő, 12 milliárd eurós tétel lehívása, amit Athén az IMF jóváhagyása és további EU-garanciák esetén kaphat meg. E nélkül Görögország fizetésképtelenné válhat. Beszámolók szerint a kormány saját erőből csupán júliusig tudja teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit, például a nyugdíjak kifizetését.
Elemzők szerint a legnagyobb gondot a hazai össztermék (GDP) 142,8 százalékát kitevő kormányzati adósság okozza Görögországban. A hozzáértők szerint 90 százalék felett csapdahelyzet alakul ki, vagyis károsan nagyra nő a kamatteher aránya a központi költségvetésben minden más rovására, ami fékezi a gazdaságot, és így az adósság terhe akkor is nő, ha rendben törlesztik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.