Angel Gurría, az OECD főtitkára kérdésre válaszolva elmondta: ambiciózus terv a Széll Kálmán-terv, megfelelő irányba tesz lépéseket több területen is. Úgy látja, javaslataik többsége szerepel a tervben. A főtitkár "jó dolognak" mondta a magán nyugdíjpillért, mint amely elmélyíti a pénzügyi rendszerek szerepét, alternatívákat ad a befektetésekre is. Fontosnak nevezte az öngondoskodást, mint mondta, szeretnék látni, hogy Magyarországon megerősödik egy önkéntes jellegű rendszer.

A főtitkár a különadókról azt mondta: az OECD nem gondolja azt, hogy konkrét szektorokra kivetett adó jó módszer lenne a stabil adórendszer kialakítása szempontjából. Hozzátette: tudomása szerint ezek az adók átmenetiek, kivezetésük be van jelentve. Az OECD ajánlása szerint ugyanakkor tovább kell csökkenteni a társadalombiztosítási járulékot, az adócsökkentést pedig inkább a kiadások visszaszorítása, a bázis kiszélesítése és magasabb ingatlanadók alkalmazása révén kell finanszírozni.

A csütörtökön nyilvánosságra hozott Út a növekedéshez című OECD-tanulmány ajánlásokat tesz az idősebbek továbbfoglalkoztatására, a vállalkozásokat érintő szabályozások egyszerűsítésére, a munkajövedelmeket terhelő adók csökkentésére, az oktatási rendszer eredményességének javítására és az állami szektor hatékonyságának növelésére.

Orbán Viktor miniszterelnök az OECD üzleti és ipari tanácsadó bizottságának budapesti ünnepi közgyűlésén hangsúlyozta: kormánya egy sokak számára furcsa gazdaságpolitikai mixtúrával „visszarántotta Magyarországot a szakadék széléről”. A kormányfő beszédében kifejtette: Magyarország egyszerre mélyen individualista, és védi elkötelezetten a közösségeit; ebből időnként sajátos politika is következik, hiszen az ország, bár tagja az Európai Uniónak, sohasem habozott olyan megoldásokat választani, amelyek nem illeszkednek az éppen uralkodó mainstream irányzathoz.

Az alacsony foglalkoztatottságot Magyarország egyik fő bajának nevezte. Ma Magyarországon a munkaképes lakosság 55 százaléka dolgozik: ha ezt nem sikerül néhány év alatt felvinni az európai átlagra, majd néhány évre rá 65-ről 75 százalékra emelni, akkor nincs esélye arra, hogy gazdaságilag versenyképes legyen Magyarország az EU többi államával - mondta Orbán Viktor.

Az OECD tanulmányának Magyarországgal kapcsolatos részében kifejti: jövedelemsemleges módon, az állami költségvetés fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül kell tovább csökkenteni a tb-járulékokat. A közelmúltban végrehajtott adócsökkentéseket inkább a kiadások visszaszorítása, a bázis kiszélesítése és magasabb ingatlanadók alkalmazása révén kell finanszírozni, nem pedig az egyes szektorokra kivetett egyszeri, torzító hatású adókból, illetve a nyugdíjrendszer második kötelező tőkefedezeti pillérének eltávolítása révén.

A jelentés szerint Magyarországon az egyszemélyes és az egykeresős háztartásokat terhelő átlagos adóék mértéke az OECD viszonylatában a legmagasabbak közé tartozik. Ez ösztönzi az adóelkerülést és a feketemunkát, csökkenti a munkaerő-kihasználást. Az adóék arányszám, amely megmutatja, hogy a teljes munkaerőköltségnek összesen hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában.

A vállalkozásokat érintő szabályozásokkal kapcsolatban az OECD szerint egyszerűsíteni kell a piacra való belépés és az onnan való kilépés jogszabályi feltételeit, és enyhíteni kell a szabályozást a kiskereskedelem és a szakszolgáltatások terén. Tovább kell csökkenteni az árszabályozást a hálózati iparágakban. A szervezet szerint el kell távolítani minden maradék akadályt a telekommunikációs szolgáltatók közötti szabad választás lehetőségének útjából.

Az OECD szerint Magyarországon az idősebb munkavállalók számára túlságosan könnyen elérhető rokkantsági járadékok csökkentik az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátáját. A szervezet úgy véli, hogy az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci részvételét a továbbfoglalkoztatást terhelő implicit adókulcsok további csökkentése, valamint a korkedvezményes nyugdíjprogramok fokozatos megszüntetése révén kell ösztönözni, többek között a rokkantsági járadékra való jogosultság feltételeinek szigorításával - a megmaradt képességek hasznosítását és a rehabilitációt állítva előtérbe.

A szervezet szerint Magyarországon nem történt meg a közigazgatás reformja, és gyenge a helyi önkormányzatok közötti együttműködés. Úgy véli: növelni kell a szolgáltatások költséghatékonyságát.