OTP gyorsjelentés – bőven van mit megmagyarázni
A legnagyobb hazai kereskedelmi pénzintézet, az OTP Bank ma közzétett II. negyedéves gyorsjelentése annyi meglepetéssel szolgált, hogy a számok napvilágra kerülése óta maga a bank és a piaci elemzők is a belőlük kiolvashatókat magyarázzák.
Hivatalos kommentárral Bencsik László, a bank vezérigazgató-helyettese szolgált, aki növekedés egyértelmű jeleit látja a magyar gazdaságban, az egyensúlyi mutatókat jónak tartja. Úgy véli, hogy a költségvetés finanszírozása az IMF és az EU forrásai nélkül is biztosan megoldható 2011 végéig. Idén a második félévben a büdzsé bruttó finanszírozási igénye rövid lejáratra 1075, éven túli lejáratra pedig 1310 milliárd forint. Ha az átlagos heti állampapír-kibocsátásból indulunk ki, ez a szükséglet a piacról is kielégíthető. A piaci finanszírozás 2011-es és azon túli fenntartásához azonban az OTP szerint szükség van a fiskális szigor fenntartására, enélkül ugyanis a finanszírozási kockázatok jelentősen emelkedhetnek.
Az OTP bankcsoport az idei második negyedévben 27,4 milliárd forint, az első félévében pedig 69,75 milliárd forint konszolidált adózott nyereséget ért el. A gyorsjelentés adatai szerint ez 35, illetve 17 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, és alatta marad az elemzői várakozásoknak is. A csoport mérlegfőösszege a második negyedév végén 7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, az ügyfélhitelek állománya 8 százalékkal növekedett 7 573 milliárd forintot tett ki. A betétek értéke 5 981 milliárd forintra nőtt, ami 13 százalékos bővülés egy év alatt.
A BudaCash értékelése szerint a ma publikált II. negyedéves eredmények vegyesnek mondhatók: a főbb számok a piaci várakozás felett alakultak, ám a képet beárnyékolja a várakozásokat jócskán meghaladó céltartalék- illetve értékvesztésképzés.
A devizaswapok átértékelési eredménye nélkül számított nettó kamatbevétel 149,7 milliárd forint lett a negyedévben, néhány százalékkal meghaladva a Portfolio.hu felmérése szerinti piaci konszenzust (144,5 Mrd), illetve saját várakozásunkat (144,4 milliárd forint) Közel 23 milliárd forinttal növelte a nettó kamatbevételt a devizaswapok átértékelése – a piaci várakozás ezt az igen alacsony előrejelezhetőség miatt nem tartalmazta. A nem kamatjellegű bevételek legjelentősebb tételét képviselő nettó díj- és jutalékbevételek 34,0 Mrd forintot tettek ki, ez meghaladja 30,4 milliárdos várakozásainkat.
A céltartalékképzés előtti működési eredmény 149,8 milliárd forint lett, míg saját várakozásunk 102,7 milliárd volt – az eltérések legnagyobb része azonban swap, illetve deviza árfolyamváltozásoknak tulajdonítható, egyszeri tételekből származik. A céltartalékképzés ugyanakkor hatalmas, 96,1 milliárdos volt, miközben a piaci konszenzus 57 milliárd, saját előrejelzésünk pedig 54,1 milliárd. A többlet céltartalkékképzés alapvetően az anyavállalatnál került elszámolásra, jelentős növekedés negyedév/negyedév alapon még Bulgáriában volt tapasztalható.
A nettó eredményt egy goodwill leírás is terhelte (ez a -15 milliárd forint,
Montenegróhoz köthető), ezt a tételt kiszűrve – amely egyszerinek minősíthető és a piaci konszenzusban minden bizonnyal nincs benne – a nettó eredmény 42,3 milliárd forintra adódik, meghaladva a piaci konszenzus szerinti 37,1 milliárdos, illetve saját 39,7 milliárdos előrejelzésünket is.
A BudaCash megítélése szerint azonban az eredmény összetétele nem éppen kedvező – bevételi oldalon swap és devizaeredmény miatt magasabb a várakozásoknál, míg költség oldalon ezzel értékvesztés elszámolás áll szemben.
Az OTP Bank II. negyedéves eredményeinek további elemzése és a piaci reakciók ismertetése itt olvasható.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.