A GVH – a Swiss Invest 2009 és az Euromobilien Hungary után − két újabb fogyasztói csoportokat szervező vállalkozás számára tiltotta meg – úgynevezett ideiglenes intézkedéssel − bizonyos reklámjaik közzétételét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Hungarian Economy Partners Kft.-nek és az Exit Finance Constitution Kft.-nek már a versenyfelügyeleti eljárás során, a GVH esetleges jogsértést megállapító határozatának meghozatala előtt gondoskodnia kell arról, hogy kifogásolt hirdetései ne jelenhessenek meg. Ellenkező esetben végrehajtási bírság kiszabására számíthatnak a cégek.

A két céggel szemben a GVH − hasonlóan az elmúlt években a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásokkal szemben lefolytatott eljárásaihoz − azért indított versenyfelügyeleti eljárást, mert hirdetéseikben nem, vagy nem egyértelműen adnak információt a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól. A reklámok azt a látszatot keltik, mintha e cégek kölcsönt, hitelt nyújtanak. A fogyasztóknak úgy tűnhet, hogy a reklámozott szolgáltatás igénybevétele esetén azonnal megkaphatják az általuk igényelt összeget, amelyet ezt követően havonkénti törlesztéssel fizetnek vissza.

Csak hogy a fogyasztói csoportok nem nyújtanak hitelt, részben a szerencsétől függ (például sorsolás alapján), hogy a futamidőként megjelölt időtartam során mikor jut a tulajdonjoghoz, vagyis még csak nem is készpénzhez jutnak. Az ilyen vállalkozások az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult, a hitelintézetek banki szolgáltatásaiból kirekesztett (BAR-listások, nyugdíjasok) fogyasztókat célzó intenzív reklámtevékenységet folytatnak, főként nagy példányszámú, országos terjesztésű napilapokban.

A fogyasztók megtévesztésére alkalmas, közzétett hirdetések rontják a fogyasztók azon lehetőségét, hogy korrekt információkon alapuló ügyleti döntéseket hozzanak. Ezt a körülményt támasztja alá és a tájékoztatási folyamat egészének problematikusságára utal a fogyasztói csoportokból kizártak és a szerződéseket felmondók magas aránya.

A GVH az elmúlt öt évben összesen tizenkét eljárást folytatott le különböző fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásokkal szemben, melyek szinte kivétel nélkül marasztalással és összesen 143 millió forintot meghaladó bírság kiszabásával zárultak. Az eljárások során a GVH magát a konstrukciót nem vizsgálhatja és nem is vizsgálja, ám a tagokat toborzó hirdetések, tájékoztatások tartalmát annál inkább. Eljárásaiban a versenyhatóság sorra állapította meg, hogy a szervező vállalkozások magatartása alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályba ütközik.

Ám a GVH gyakran hiába mondta ki a jogsértést, szabott ki bírságot, írt elő kötelezettséget, a vállalkozások némileg módosítva tájékoztatási gyakorlatukat, folytatták azt alapvetően változatlan formában. Nem ritka e körben az a jelenség sem, hogy e cégek egyik napról a másikra megszűnnek, majd új néven, ám azonos gyakorlatot folytatva működnek tovább. Ezért az sem meglepő, hogy jelenleg is 4 eljárás van folyamatban a GVH-nál. Ezek közül a versenyhatóság már 4 esetben tiltotta meg ideiglenes intézkedésével a még folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárásban, annak lezárását megelőzően a vállalkozásokat meghatározott tartalmú hirdetéseik alkalmazásától.

A GVH már több esetben is jelezte észrevételeit vagy tett ajánlást éves parlamenti beszámolójában a jogalkotó felé az e csoportok működése terén fennálló szabályozási problémák és hiányosságokkal kapcsolatban. Már 1999-ben is felhívták a figyelmet arra, hogy szükség lenne a csoportok működésének szabályozására, akkor meg is kezdődött egy erre vonatkozó kormányrendelet kereteinek kialakítása, mely jogszabály hatályba lépése azonban azóta is várat magára.