Csak a magyar igenre vár a Ringier és az Axel Springer
Július 1-jével megkezdte működését az Axel Springer és a Ringier új kelet-európai vegyesvállalata, amely a két médiacég helyi érdekeltségeit foglalja majd magában. Az egyesülést Magyarországon kívül már az összes érintett ország versenyhivatala jóváhagyta.
A két kiadó március végén jelentette be, hogy egy újonnan létrejövő közös vállalkozásban egyesíti kelet-európai tevékenységeit.
Az új céget Ringier Axel Springer Media AG néven július 1-jén hozták létre és megalapítása után azonnal meg is kezdte a működését – közölte pénteken a svájci Ringier és a német Axel Springer. A helyi érdekeltségek beolvasztása és a vegyesvállalat belső szervezetének kialakítása a most induló integrációs fázisban valósulhat meg – olvasható a közleményükben.
Az összeolvadás – amelyet a közlemény szerint a lengyel, a szerb, a szlovák, a cseh, a svájci, a német és az osztrák versenyhatóság már jóváhagyott – egyedül Magyarországon nem kapott még zöld utat. A Ringier és az Axel Springer csak a szükséges jóváhagyás függvényében, az egyesülés második lépésében olvasztja majd be magyarországi érdekeltségeit az új vegyesvállalatba – olvasható a közleményben.
A zürichi székhellyel létrejött regionális vegyesvállalatba a Ringier szerbiai, szlovákiai, csehországi és magyarországi tevékenységét, az Axel Springer pedig lengyelországi, csehországi és magyarországi érdekeltségeit olvasztja be. Hozzávetőleg 414 millió eurós forgalmával és 4800 alkalmazottjával az új vállalat az egyik legnagyobb kelet-európai médiavállalkozás lesz – írja a közlemény.
A Ringier Axel Springer Mediát három-öt éven belül tőzsdére vihetik – olvasható a közleményben, amely viszont nem írja, hogy melyik ország nyilvános értékpapírpiacára vezetnék be a vegyesvállalatot. A céget a 43 éves Florian Fels vezeti majd, aki korábban a Ringier közép-európai részlegének vezérigazgatójaként dolgozott.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.