Az EU legfőbb végrehajtó testülete megállapította, hogy a magyar kormány által a Mol Nyrt.-vel kötött 2005. évi megállapodás, valamint a magyar bányászati törvény 2008. évi módosítása olyan pénzügyi előnyt jelentett a Mol számára, amely az uniós állami támogatási szabályok értelmében nem élvezhet mentességet − közölték szerdán Brüsszelben.

"A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a Mol a versenytársakénál alacsonyabb bányajáradékok fizetésével pénzügyi előnyhöz jutott. Ez egyértelműen diszkriminatív támogatást jelent, amely az uniós szabályok szerint nem engedhető meg" − mondta Joaquín Almunia, a bizottság alelnöke és versenypolitikai biztosa.

A brüsszeli testület tavaly januárban indított mélyreható vizsgálatot a Magyarország által a Mol javára hozott, "vélelmezett állami támogatási intézkedéssel" kapcsolatban. A magyar kormány 2005-ben megállapodást kötött a céggel, amelyben meghatározta, hogy a Molnak az általa kitermelt szénhidrogének után 2020-ig a szénhidrogénmezők többségén változatlan összegű bányajáradékot kell fizetnie.

A magyar bányászati törvény 2008 elején azután módosították, s emelték meg ezáltal a járadékokat jelentős mértékben, hogy a Mol bányajáradéka továbbra is a 2005-ös megállapodásban meghatározott alacsony szinten maradt.

Az Európai Bizottság megállapította, hogy a Molnak nyújtott pénzügyi előny olyan működési támogatásnak minősül, ami nem hagyható jóvá az uniós állami támogatási szabályok értelmében. A számítások szerint a Mol ily módon mintegy 30,3 milliárd forint − 112 millió euró − támogatást kapott, amit a brüsszeli bizottság határozata szerint kamatokkal megnövelve köteles visszafizetni az államnak.

A Mol közölte: egyelőre még nem kapták meg az EB határozatát. Érdemben nyilatkozni csak akkor tudnak az ügyről, ha már megkapták a dokumentumot és megvizsgálták azt.

A döntés nyomán a Mol-részvények esni kezdtek a tőzsdén: a reggel még 18 ezer forint felett is járó papírok ára 17 110 forintra csökkent 13 órára, ami 2,78 százalékos mérséklődés.