Péntek délután a jegyzés még 265,87 forint volt. Az euró tavaly augusztus óta a 265-275 forintos tartományban ingadozott, az idei év eleje óta pedig annak erős felében. A forint hétfőn, a magyar bankok devizapiaci távolléte alatt törte át a 265 forintos euróárfolyam-küszöböt. 262 forint alatti euró jegyzésre utoljára 2008 decemberének utolsó hetében volt példa.
 
A forint erősödését számos kedvező külső piaci tényező támogatja: Görögország a szigorú költségvetési politika vállalásával és az EU szolidaritási nyilatkozataival gyakorlatilag elhárította a dominóhatás veszélyét az eurózóna "perifériáját" alkotó országok körében. Az EU pénzügyminiszterei keddi brüsszeli tanácskozásukon megállapították, hogy Görögországnak jelenleg nincs szüksége pénzügyi mentőövre, és valószínűleg nem is lesz, mert az athéni kormány költségvetési kiadáscsökkentő, illetve bevételnövelő intézkedései helyes irányba mutatnak. Abban az esetben azonban, ha mégis meg kellene segíteni a görögöket, akkor a tagországok megtennék a szükséges összehangolt lépéseket. A miniszterek szerint javulás tapasztalható Európában a pénzügyi piacok működésében, de a helyzet még törékeny, nem tekinthető normálisnak.
 
A rendeződő helyzetet nyugtázva levette a tavaly december óta érvényben tartott, negatív kihatású figyelőlistáról Görögország szuverén adósbesorolásait kedden a Standard & Poor's, amely szerint a görög kormány költségvetési konszolidációs programja megfelel az ország jelenlegi osztályzatainak, bár a program végrehajtása középtávon már bizonytalan.

Görögország és néhány más euróövezeti tagország deficittúllépése megrendítette az euróövezet pénzügyi stabilitásába vetett nemzetközi befektetői bizalmat, ami komoly terhet rótt az euró árfolyamára a főbb devizákkal szemben, és áttételesen az euró-aspiráns országok deviza befektetési eszközeivel szemben is tartózkodóbbá tette a befektetőket.

Az érem másik oldala, hogy a bizalmi válság kibontakozása idején érett meg az a felismerés is, hogy néhány térségbeli ország − közöttük Magyarország − gazdasági növekedési kilátásai jobbak egyes euróövezeti országénál. Az egyik londoni pénzintézet, a Bank of America-Merrill Lynch a térségbeli országok gazdasági kilátásairól összeállított és kedden kiadott elemzésében "jelentősen eltúlzottnak" minősítette a magyar költségvetés "elcsúszásával" kapcsolatban − a közelgő választásokkal összefüggésben − kialakult piaci aggodalmakat. Megállapította, hogy a gazdasági kilátások akár 1,25 százalékpontnyi mozgásteret is adhatnak a jegybanknak további kamatcsökkentésekhez. A kamatvágási kilátásokat illetően más pénzintézetek jóval visszafogottabb nézetet vallanak.

A térségbeli devizák árfolyamát erősítő tényezők sorát gyarapítja az amerikai jegybank szerepét  betöltő Fed keddi kamattartó döntését követő közlemény is, amelyben a szervezet hosszabb időre elkötelezte magát az alapkamat − most megerősített − szinten tartása mellett a gazdaság élénkítése érdekében. Az alacsony dollárkamat növeli a viszonylag magasan kamatozó deviza befektetési eszközök iránt dollárban jelentkező keresletet, a fejlett országok gazdasági fellendülése pedig növeli a keresletet a térség exportorientált iparának termékei iránt.
 
Szerdán délután a dollárt 190,33 forinton jegyezték 1,3751 dolláros euróárfolyam mellett a kedd délutáni 191,80 forint és 1,3763-es euró/dollár után. A svájci frank jegyzése 180,55 forint 181,78 forint után, 100 japán jent 210,32 forinton jegyeztek 211,91 forint után.